Megkérdeztük az szegedieket, kire szavaznak októberben

Kereken egy hónap van még hátra a 2019-es önkormányzati választásokig, a rendszerváltás óta nyolcadjára fogunk polgármestert választani azon a bizonyos vasárnapon. A kérdés csak az, ötödszörre is megválasztják-e a szegediek Botka Lászlót, vagy sikerül őt letaszítani a trónról. Közvéleménykutatást végeztünk szerda délután Szeged tágabb értelemben vett belvárosában.

Kollégámmal szerda délután fél kettőkor vettük nyakunkba a várost, hogy megtudjuk, kire szavaznának a helyiek pillanatnyilag. Több ilyen felmérés született már a városban, a kormányközeli lapok szerint Nemesi fog nyerni, az önkornányzatközeli médiumok szerint pedig Botka.

A felmérést név nélkül, véletlenszerűen kiválasztott emberekkel, a lehető legtöbb kor- és társadalmi csoportot érintve igyekeztünk elvégezni. A Tanulmányi és Információs Központ – Petőfi sugárút – Dugonics tér – Kárász utca – Széchenyi tér – Odessza városrész útvonalon összesen 52 embert kérdeztünk végig. Volt köztük gyerekével az iskola előtt ülő anyuka, egyetemisták, épp munkába rohanók és hajléktalanok is.

 

Botka vagy Nemesi?

 

Amit a rögtönzött felmérés alapján tényszerűen kijelenthetünk, hogy a válaszadók többsége a Botka-Nemesi párharcban realizálja Szeged polgármesterének megválasztását, bármelyik korosztályról vagy nemről legyen is szó. Azok között, akik már eldöntötték, hogy kire is szavaznak, toronymagasan vezet a várost most is irányító Botka László, de ez nem meglepő, hiszen Nemesi Pál mindössze pár hónapja lépett be a köztudatba, míg Botkát közel két évtizede ismeri mindenki. Az arányokat tekintve azok vannak többen, akik még nem döntötték el kire is szavaznak vagy egyáltalán nem foglalkoznak politikával és nem vesznek részt az önkormányzati választásokon.

A szavazatok a következőképpen alakultak:

  • Botka László: 13 szavazat
  • Nemesi Pál: 4 szavazat
  • Még nem döntötte el: 11 szavazat
  • Nem szavaz/nem politizál: 15 szavazat

Persze ez nem sokat sejtet, a Fidesz szavazói gyakran az utolsó pillanatban döntenek voksukról. Ennyiből nem szabad következtetést levonni, és szavazni is ugyanúgy menjen el mindenki ettől még, akárki nevéhez is teszi majd az ikszet. Voltak egyébként olyanok is (tízen), akik nem árulták el kire adják le voksukat, egyesek azért, mert magánügyként kezelik. A további három jelöltre, Bartha Lászlóra, Szabó Bálintra vagy Lauer Istvánra egy szavazat sem érkezett.

Első blikkre ugyan meglepőnek hathat, hogy a politika világától tartózkodók aránya ilyen magas, de jobban belegondolva, nincs ebben semmi olyan, ami őszinte meghökkenést válthat ki. A kétpólusú politika a helyi érdekű közéletet is uralja és ami még ennél is mérvadóbb, a választókat, polgárokat is fárasztja, érdektelenséggel tölti el. Nem meglepő tehát, hogy általában a 30-40-es korosztályba tartozó válaszadók azok, akik azt mondják, hogy nem szavaznak vagy hogy nem foglalkoznak politikával: ők a rendszerváltás kárvallottjai, akiknek hazudtak egy demokráciát fiatal korukban, de mára többnyire csak kiábrándult nemtörődömség jellemzi őket.

Az is érdekes továbbá, hogy sokféle ember sokféleképpen vélekedik a választásokról, annak lehetőségéről vagy adott esetben saját szavazatáról. Álljon itt három, az átlagostól eltérő válasz, arra a feltett kérdésre, hogy „Kire szavazna Ön az őszi önkormányzati választásokon?”

 

Mentem szavazni, erre rávágták, hogy menjen a melegedőre

 

Idős hölgyek egy megkérdezett csoportja bizalmatlanul nézett vissza a feltett kérdésemre. Ennek hangot is adott egyikük, azt mondta, őket már megkérdezték korábban erről telefonon és nem értik, hogy miért kérdezem meg tőlük ezt újból, hiszen véleményüket már a televízióban is leadták. Így tehát az ő esetükben válaszok nélkül maradtam és még több kérdés fogalmazódott meg bennem.

Egy idősebb úr a feltett kérdésre azt a választ adta, hogy még nem döntötte el, kire is adja szavazatát, mivel nem elég informált a kérdésben. Természetesen már többen ajánlották nekik, hogy pontos tájékoztatás érdekében üssék fel a világhálót. Ennek csupán az szab gátat, hogy nincs internetelérésük. A hangsúly nem az internet hiányán van: sajátos kortünet, hogy az, aki a helyi, ingyenes, nyomtatott sajtóból szeretne tájékozódni, az rendkívül nehéz helyzetbe kerül ha választásokra kerül a sor.

Négy hajléktalan fiatalt kérdeztünk meg, akik a korábbi évek választásai kapcsán elmondták, hogy az elmúlt két alkalommal, mikor szavazni próbáltak, a szavazóhelyiségből a melegedőbe, vagy a hajléktalanszállásra irányították őket, megtagadva tőlük szavazataik leadásának lehetőségét. Elmondásuk alapján egyik helyen sem volt lehetőségük szavazatukat leadni, vagy olyan igazolást szerezni, amivel a helyi kirendeltségen leadhatták volna voksukat.

 

Nyitókép: Szűcs Dániel / Szegeder