Munkahelyből nincs hiány Csongrád-Csanád megyében

Az észak-keleti és a dél-nyugati régiókban volt a legmagasabb a nyilvántartott álláskeresők munkavállalási korú népességen belüli aránya, Csongrád-Csanád megye, azon belül Szeged viszont meglepően jól áll a GKI Gazdaságkutató Zrt. számításai alapján.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint Magyarországon a nyilvántartott álláskeresők (korábban: regisztrált munkanélküliek) száma 290 ezer fő volt 2020 decemberében, ami több mint 55,8 ezer fős növekedés az előző év azonos időszakához viszonyítva; 2019 decemberhez képest az álláskeresők száma 23,8%-kal nőtt. Ez a munkavállalási korú népesség 5%-a, a lakónépesség 3%-a és a gazdaságilag aktívak 6%-a. 81 ezer fő, több mint 1 éve keresett állást sikertelenül. Ezek az adatok már bőven a pandémia legrosszabb időszakára esnek, ráadásul a közmunkaprogramban résztvevőket nem veszi álláskeresőnek.

Területi eloszlás szerint az észak-keleti és a dél-nyugati régiókban volt a legmagasabb a nyilvántartott álláskeresők munkavállalási korú népességen belüli aránya a GKI számításai alapján. Megyei szinten is jelentős volt az eltérés, munkavállalási korú népességen belül a legtöbb álláskereső Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén (9-9%), Szabolcs-Szatmár-Bereg, Baranya és Somogy (7-7%) megyében volt, míg Győr-Moson-Sopron megyében és Budapesten (2-2%) volt a legkisebb az arányuk. Csongrád-Csanád megyében mindez 3%, ami jónak számít, ennyi volt Fejér, Komárom-Esztergom, Vas, illetve Pest megyében is. Valamivel rosszabb ez az adat Bács-Kiskun és Veszprém megyében (4%), majd következik Zala és Tolna megye (5%), illetve Békés, Hajdú-Bihar, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok megyék (6%).

A nyilvántartott álláskeresők száma a munkavállalási korú népességhez viszonyítva 2020 decemberében. Fotó: GKI

Települési bontásban is elég színes a kép, akár megyén belül is. A települések 3 százalékán (91 db) 20 százalék feletti, míg ötödén (673 db) 10 százalékot meghaladó volt a munkanélküliség 2020 végén. A GKI térképmelléklete alapján Csongrád-Csanád megye szinte teljesen világoskék vagy sötétkék, amely 3, illetve 5 százalék alatti regisztrált álláskeresési arányt, kvázi munkanélküliséget jelent. Szeged a térképen világoskékként szerepel, ami a nagyobb vidéki településeknél is jónak számít, jobb még Debrecennél is. Érdekes kontraszt még Bács-Kiskun, ahol megyén belül vannak nagy egyenlőtlenségek Kecskemét és Baja környéke, illetve a megye egyéb részei között, de ennél talán még durvább Baranya és Pécs, illetve Somogy megye és Kaposvár kontrasztja.

 

Nyitókép: Komka Péter / MTI