Éjfél előtt értem a borfesztiválra, az első képet fél tizenkettő után pár perccel, az utolsót negyed egykor lőttem el. Azt mégsem mondhatom, hogy egyszerűen átsuhantam az egészen, bár valami ilyesmi történt. Többször, szisztéma nélkül átjártam a teret, de nem kerestem semmit. Hagytam, hogy vigyen a flow. A fejemben azért annyi volt, hogy nagyjából mit akarok. Akartam képeket, amik úgy adják vissza az estét, mintha nem lettem volna ott.
Nem volt könnyű úgy dolgozni, hogy az emberek ne vegyék észre, hiszen amint meglátnak egy nagy objektívet feléjük fordítva, azonnal átváltoznak olyanná, mint a profilképeiken vagy instán. Én persze ezt nem akartam, erre bárki képes a telefonjával is. Ugyanakkor gyakorlatom sincs a fotózásban, éjszaka szinte még nem is próbáltam, mégis azt érzem háromnegyed óra alatt hatalmasat léptem előre.
