Az utóbbi időben a közösségi médiában egyre többen posztolják a Katasztrófavédelem megyei sajtószóvivőjének e-mail-címét, mondván, hogy oda kell bejelentést tenni, ha az ember kevesli a szúnyogirtást a városában. Közben már olyan teóriák is szárnyra kaptak, hogy Szegedet és Hódmezővásárhelyt direkt hagyták ki a gyérítésből, mert ellenzéki polgármestere van. Természetesen egyik sem igaz, ott irtanak, ahol éppen a legtöbb a vérszívó, korábban volt már irtás Szegeden, csak a Csongrád megyei hőségriadó miatt az egész megyében szüneteltetni kellett. Most pénteken újabb rendkívüli szórás lesz Szegeden.
Szegeden legutóbb két hete, június 11-én volt állami szúnyogirtás 3700 hektáron repülőről.
Legközelebb június 28-án, azaz most pénteken szórnak,
akkor repülőről hatezer hektáron, és emellett autóról további ezer hektáron végeznek gyérítést – mondta el lapunk kérdésére Mukics Dániel, a szúnyoggyérítési program végrehajtásáért felelős Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) szóvivője.
Mukics korábban az MTI-hez eljuttatott közleményében azt közölte: minden eddiginél nagyobb területen, 471 településen és nyolc budapesti kerületben, összesen 130 ezer hektáron irtják a szúnyogokat a héten, ugyanis a szúnyograjzás miatt a következő hetekben több településen és nagyobb területen lesz szúnyoggyérítés, mint eddig, mivel a májusi esőzések és a hirtelen jött meleg időjárás hatására robbanásszerűen megemelkedett a kifejlődött vérszívók száma.
Nem e-mailek alapján döntenek
A közösségi médiában egyre több helyen terjed Molnár Krisztina tűzoltó főhadnagy, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság megyei szóvivőjének e-mail-címe, mondván: neki kell “bejelentést tenni”, ha az ember azt szeretné, hogy a településén is irtsanak, és ha nem irtanak, az azért van, mert kevés panasz érkezett.
Ebből semmi sem igaz.
Mukics lapunknak elmondta, rovarszakértők vizsgálják, hol van éppen a legtöbb szúnyog, és azokra a területekre koncentrálnak, nem e-mailes bejelentések alapján végzik a munkájukat. Ahogy értelemszerűen az a közösségi médiában szintén előkerült teória is kacsa, miszerint Szeged és Hódmezővásárhely direkt maradt ki, hogy az ott lakó renitens városlakók így tanulják meg, hova kell húzni az ikszet ősszel.
Értelemszerűen ez sem igaz.
A Katasztrófavédelem rovarszakértői döntenek, hol és mikor kell irtani, tehát szakmai és nem politikai stáb irányítja a folyamatot. Ez utóbbi mendemonda alapját az önkormányzathoz közel álló Szeged.hu-n múlt hét kedden megjelent cikk adta, amely felsorolt egy csomó települést, többségében Szeged agglomerációjából, ahol június 20-21 közt irtottak, míg Szegeden és Vásárhelyen nem.
Mukics szerint ennek egyszerűen az az oka, hogy a szakértői vizsgálatok szerint ebben az időszakban az agglomerációban több volt a vérszívó. Mivel az előtte való héten 15-16-án szombat-vasárnap az önkormányzat saját költségvetéséből saját szúnyoggyérítést is végzett Szegeden, így könnyen elképzelhető, hogy épp emiatt volt a következő hétvégére már szúnyogmentesebb a város, mint az azt környező kis falvak.
Bekavar az időjárás
A repülőgépról szórt permetezést egyébként többszörösen befolyásolja az időjárás, ezért a szóvivőtől azt is megtudtuk, hogy például június 12. és 16. között Csongrád megyében a hőségriadó miatt ebben az időben fel kellett függeszteni az irtást. A melegben máshogy viselkednek ugyanis a szúnyogok is, később jönnek csak elő, tovább maradnak elrejtőzve a növényzetben, a repülési szabályok szerint viszont csak napnyugtáig, vagy az után húsz percig lehet repülővel szórni, így ilyenkor sokkal kevesebb szúnyogot érnének el, lényegesen rosszabb lenne a hatásfok.
A hőség miatt nem merészkednek elő a szúnyogok, ezért hagyták abba a gyérítést
A hőség miatt szünetel a légi szúnyogirtás, a földi permetezés ugyanakkor zavartalan – tudatta az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője pénteken. Mukics Dániel kifejtette, hogy a rendkívüli meleg miatt a rovarok a szokásosnál tovább rejtőznek el a növényzet között és később élénkülnek fel.
Az eső és a szél sem segíti a munkálatot, az ugyanis a repülőből kipermetezett irtószer terjedését téríti el. Mukics Dániel ezzel kapcsolatban azt mondta el lapunknak, ha az időjárás nem engedi az irtást, akkor az azt követő két napban pótolják, tehát jelen esetben ha 28-án nem lehetséges, akkor 29-én, szombaton, ha akkor sem tudják végrehajtani, akkor 30-án, vasárnap próbálkoznak újra.
Nemcsak az időjárási elemek nehezítik a folyamatot, de az élővilág más részeire is oda kell figyelnie a katasztrófavédőknek. A szóvivő az MTI-vel azt is közölte, a Tiszán, a kérészek rajzása által érintett területen például csak akkor tud megkezdődni a permetezés, amikor ez már nem veszélyezteti a védett rovarokat.
A granulátum a megoldás?
A szúnyogkérdéssel kapcsolatban a szegedi ellenzéki pártok, beleértve a szocialista városvezetést, többször az állami szervek felelősségét hangsúlyozták, a helyzet szerintük nem megfelelő kezeléséért. A városvezetés elsősorban azért, mert szerintük az önkormányzat arra kényszerült, hogy saját keretből is beszálljon a gyérítésbe, mert az nem volt elég hatékony.
Tóth Péter, a Jobbik szegedi elnöke is többször is felszólalt a témában az utóbbi napokban (köztük Facebook-profilján ő is megosztotta a fenti e-mail-címes bejegyzést). Pártja az országgyűlésben arról nyújtott be javaslatot, hogy a Nyugat-Európában használatos, hatékony granulátumos technológiát használják itthon is, mert elmondása szerint ennek törvényi akadálya van.
Lukács László György jobbikos képviselő felszólalásában a szúnyogcsípés okozta súlyos, akár halálos megbetegedéseket emelte ki, melyek ellen szakértőkre hivatkozva azt mondta, a nagyon nehéz hagyományos úton védekezni, és a lárvákat kellene még kellő időben egy speciális fehérjével kellene irtani. Rétvári Bence KDNP-s államtitkár erre válaszában elmondta, hogy nagyon ritka, amikor ilyen súlyos következménye van az efféle fertőzéseknek. Ezután válaszában a WHO által ajánlott egyéni és közösségi védelem mellett a Katasztrófavédelem által eddig végzett irtások nagy területéről és a ráfordított összegéről számolt be, majd hozzátette, hogy ennek az első három három hétben zajló biológiai lárvagyérítés is része.
A granulátumos megoldásban azért látnak többen fantáziát, mert az elvileg a sűrű növényzettel rendelkező helyeken is lejut a fák növényzetén keresztül. Bár van, aki ezt is vitatja, Szabó Péter, az szúnyogirtást végző Szemp Air Kft. ügyvezetője arról beszélt a múlt héten a Delmagyar.hu-nak, hogy a granulátum hatékonyabb, de sokszor már az sem segít. Szerinte a legnagyobb gondot egyébként az jelenti, hogy sok szúnyogfaj a fűre petézik, amit nagy területen nagyon nehéz légi permettel kiirtani.
Veszélyes új szúnyogfaj
Magyarországon is megjelent az ázsiai tigrisszúnyog, amely számos fertőző betegség potenciális terjesztője – figyelmeztet a Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóközpontja. A rovar könnyen felismerhető, mivel testét jellegzetes fekete alapon fehér vagy ezüst pikkelyekből álló foltok, csíkok szegélyezik. 22 féle vírust terjeszthet, a többi közt Európában kimutatták már belőle a sárgaláz vírusát, a nyugat-nílusi vírust, a japán encephalitis vírusát, de a zika vírusnak is potenciális terjesztője. A tigrisszúnyogot már 2014-ben és 2015-ben is észlelték itthon Baja mellől és a déli-délnyugati határ mentén, de egyelőre csak behurcolt fajokról van szó, amikkel nyaranta lehet itthon találkozni, a központ összesítése szerint nem képeznek stabil populációkat, azaz nagy valószínűséggel nem élik túl a hideg teleket. (MTI)
Kiemelt kép: Sonline