Nem sok jó fog kisülni a közlekedési központok egybeolvasztásából

Már javában folyik az állami autóbuszközlekedési vállalatok egybeolvasztása. A Magyarországon jelenleg üzemelő hat regionális közlekedési központot mind a Volánbusz alá rendelik, illetve országosan a jelenlegi hat helyett három nagy régióközpont jön létre a tervek szerint.

Június 20-án írták alá azt a határozatot, mely a hét vállalat egyesítéséről rendelkezik. Ennek értelmében a regionális közlekedési központok, így a DAKK is, megszűnik és beolvad a Pest megye buszközlekedését ellátó Volánbusz Zrt-be. Utóbbi lesz ezáltal jogutódjuk is, tehát a hat vállalat összes vagyona és teljes eszközparkja egy az egyben átszáll a Volánbuszhoz, ami így az ország egyik legnagyobb állami tulajdonú vállalatává válik, vagyona pedig az egybeolvadás után a 190 milliárd forintot is megközelíti majd.

Arról nincs egyelőre pontos információ, hogy az egybeolvadás mikor történik meg, de mivel a határozat aláírásától számítandó legalább 90 napnak el kell telnie, így ez legkorábban szeptemberben várható.

A három leendő központot hivatalosan még nem nevezték meg, de Bánhidi-Nagy Attila, a Volánbusz Zrt. humánerőforrás vezérigazgató-helyettese hétfőn azt mondta, hogy a legindokoltabb városok Budapest, Szolnok és Szombathely lennének. Ez azt jelenti tehát, hogy az ország buszközlekedését ebből a három városból irányítják majd teljes egészében. Ez alól egyedül néhány város helyi buszközlekedése lesz kivétel, de a szegedi buszokról is legfeljebb javaslatot tehetnek majd a városban, a döntések Szolnokon születnek majd.

Fotó: Szűcs Dániel / Szegeder

Lesznek azonban más szempontok szerint fontos városok, így Székesfehérváron lenne a közszolgáltatást irányító szervezet központja, Tatabányán a műszaki-logisztikai tevékenységé, az oktatási részlegeket pedig Szegedről irányítanák majd. Azt egyelőre nem tudni, hogy a helyi- és helyközi közlekedési tevékenységet pontosan honnan és hogyan koordinálnák majd.

Sokak szerint azonban egyáltalán nem jó ötlet most belevágni egy ilyen átszervezésbe, már azért is nem, mert a 2015-re létrejött regionális társaságoknak sem látták sok hasznát az utasok. Gyöngyösi Máté, a Közlekedő Tömeg Egyesület társalapítója szerint anélkül, hogy a korábbi összevonásról készülne egy átfogó elemzés, nem volna szabad belevágni egy újabb átszervezésbe, de mással is baj van.

„Szükség lenne minden régióban egy megrendelő szervezetre, az egész hálózat fölött pedig egy összefogóra, amelyik ellenőrizhetné a szolgáltatások tényleges színvonalát, mert erre a néhány fős minisztériumi csapat képtelen. Általában is igaz, hogy egy fővárosi központból nem lehet tudni, mire lenne szüksége a Békéscsaba szélén élőknek” – mondta Gyöngyösi a Népszavának.

A közlekedési szakértő abban is nagy kockázatot lát, hogy ennyivel a 2020-as piacnyitás előtt kezdenének bele, szerinte ugyanis nem túl szerencsés, hogy lényegében az összes hazai volántársaság az átszervezéssel bíbelődik majd, miközben szabaddá válik a terep külföldi szolgáltatók számára is. 2020. december 31-ig ugyanis egy új európai előírásnak megfelelően ezentúl pályázni kell a buszközlekedés lebonyolítására, ajánlatot pedig akár külföldi vállalatok is adatnak be. Valószínű is, hogy ezért a nagy sietség, a kormány szeretne egy akkora cégóriást létrehozni, amivel már jóval nehezebben tudnának versenybe szállni az olyan magánvállalatok, mint például a német Flixbus.

A Flixbus járművei már egyre megszokottabbak Szegeden is, bár egyelőre csak más európai városokba lehet eljutni, regionálisan nem vetettek még lábat. Fotó: Pozsár Máté

Persze a hivatalos indoklás nem ez, hanem a költséghatékonyság és a minőségi színvonal növelése, ahogy a megyei volánok egybeolvasztásánál is volt. Akármi is fog kisülni a dologból, egyre valószínűbb, hogy nem sokan fognak örülni.

 

Nyitókép: Földházi Árpád