A megfáradt újságíró némi sajtszósszal agyonöntött hamburgerért száll le fekete kerékpárjáról az Árpád téren. Arról a burgerről van szó, amit hetek óta látni mindenhol, úgy reklámozzák: egy hagyományos szendvics, de le van öntve sajtszósszal. Úristen! hát ennek nem lehet nemet mondani. Ez felidézi bennem a Burger Bárholt, ami azóta nincs sehol, hogy elmúlt a 2017-es SZIN. És én azóta ennék bárhol burgert, az övéket legalábbis, csakhát nincsenek sehol, ami nem Budapest.
Biztosan zárva van — már tudod magadban, hogy úgyis zárva lesz, és nem eszel sajtszósszal agyonöntött burgert, mielőtt a kamumárvány lépcsősorokhoz érnél. Pedig ezért szálltál le a bringádról, illetve azért, mert láttad is, hogy nyitva vannak, ezt ugyanis egy már messziről látható molinó hirdeti az étterem felett. Elindulsz felfelé a lépcsőn, és egyszerűen érzed a hely kisugárzásából, hogy már rég bezártak. Aztán felérsz, és lám, felpakolt székek mindenhol, egy valaki bent van, éppen mossa fel a padlót.
Zárva vannak.
Nettó hazugság, rezzenéstelenül. Hol van itt egyáltalán a törekvés egy világra, ahol van értéke az igazságnak? Nem azzal van a gond, hogy bezár este egy gyorsétterem, hanem azzal, hogy ezt követően egy éjszakán át ott virít egy méteres hazugság a Belváros közepén. A Burger King úgy volt nyitva ma késő este, mint ahogyan vegán a vegánnak kikiáltott burgerük.