A kormány célja, hogy a magyar gazdaság fejlettsége 2030-ra elérje az uniós átlag 85 százalékát – mondta Orbán Viktor évindító nemzetközi sajtótájékoztatóján csütörtökön Budapesten. A kormányfő az is mondta, a következő két évnek a választási esztendő után a kormányzásról, az országépítésről kell szólnia, majd jelezte: készen áll a következő, 2022-ben esedékes miniszterelnök-jelöltségre. De miről volt még szó?
Egyeztetés folyik az szja-mentesség kiterjesztéséről a háromgyermekes anyákra is
A kormányfő szerint ma a demográfiai kihívás jelenti a legfőbb problémát Magyarország számára. Ha „nem bevándorlókat akarunk, hanem magyar gyermekeket”, és a magyar gazdaság képes a forrásokat megtermelni, akkor az egyetlen megoldás az, hogy a forrásokból minél nagyobb összeget a családok és a gyermeknevelés támogatására fordítsanak.
Orbán Viktor azt szeretné, hogy a háromgyermekes anyákra is kiterjesszék a négygyermekes édesanyákra bevezetett személyijövedelemadó-mentességet. Az a cél, hogy a „családvédelmi akcióterv hegyében” az legyen, hogy 2021 január elsejétől azok, akik három gyermeket szültek és felneveltek, életük végéig ne fizessenek személyi jövedelemadót – mondta. Erőteljes szakmai egyeztetés folyik erről Varga Mihály pénzügyminiszterrel – mondta.
Február elsejétől lesznek ingyenesek a meddőségkezelésben használt gyógyszerek
A kormányfő közölte: jelenleg ezeket a készítményeket 90 százalékban téríti az állam, és miután volt egy zavar, a kormány úgy döntött, hogy a korábban elterjedt július elsejei határidő helyett február elsejétől lesznek ingyenesek ezek a gyógyszerek.
Hozzátette: a meddőségcentrumoknál nem államosítás történt, hanem egy kivétellel – ahol még tárgyalnak – megvásárolta a cégeket az állam. Ezt egyrészt bioetikai kérdésből tették, hogy a teljes folyamat alatt látható legyen, mi történik a megtermékenyített petesejtekkel, másrészt szeretnék ingyenessé tenni a szolgáltatást.
Orbán Viktor hangsúlyozta: a jövőben nem piaci alapon történik a meddőség kezelése Magyarországon. Erre Kásler Miklós kidolgozott egy rendszert, hogy a megvásárolt cégek tudására és eszközeire építve milyen centrumok jönnek majd létre az országban, és hol.
„Cél, hogy 2030-ra a magyar gazdaság elérje az európai unió átlagának 85 százalékát”
Orbán jelezte, hogy ez a mutató 2010-ben 63 százalékos volt, jelenleg 71 százalék.
Kitért arra, általános gyakorlat, hogy az unió által kifogásolt fejlesztéseknél és beruházásoknál a kormány hazai költségvetési forrásba csoportosítja át a beruházásokat. Mint mondta, felfogása szerint nincs lényegi különbség európai vagy hazai forrás között.
A kormány vissza fog térni a korábbi politikai stílusához
Orbán Viktor igazat ad azoknak, akik szerint a Fidesz politizálása az elmúlt két évben harciasabb volt, mint korábban, de csütörtöki budapesti évindító nemzetközi sajtótájékoztatóján arra emlékeztetett, hogy ez egy kétéves, folyamatos kampány része volt.
„A kampánynak vége, vissza kell térni a korábbi politikához, újra kell például indítani a nemzeti konzultációkat” – mondta.
Úgy fogalmazott, túl hosszú volt a politikai kampány, küzdelmes, harci, konfrontatív időszak, ezt az emberek nem szeretik, nehezen viselik, „én sem örülök neki”. Hozzátette, ezt az időszakot le kell zárni, vissza kell térni a konzultációkhoz, amelyekből a miniszterelnök legalább kettőt tervez 2020-ban.
A kormányban tervezett személycseréket firtató kérdésre azt mondta, a kormányzás kockázatos és felelősségteljes munka, rendkívül nyomós ok nélkül nem kell változtatni; a stabilitás fontos érték, de ha javítani való van, azt ki kell javítani.
Szükség lehet új európai kereszténydemokrata kezdeményezésre
Orbán hangsúlyozta: a Fideszt nem a mai formájában érdekli az Európai Néppárt (EPP), ezért változásra van szükség a pártcsaládon belül.
A miniszterelnök azt mondta, szerinte a néppárt zsugorodik, veszíti befolyását, pozícióit és képviselőhelyeit, mert rossz – liberális, szocialista, centrista – irányba tart. A kérdés az, hogy a néppárton belül a Fidesznek van-e kellő hatása, hogy kikényszerítse vagy kezdeményezze a változást – fűzte hozzá.
Ha az Európai Néppárt képtelen irányt váltani, akkor egy új európai kereszténydemokrata kezdeményezés kell az európai pártéletben, mert Macron francia elnök baloldali mozgalma emelkedésének ellensúlyát meg kell teremteni – mondta Orbán Viktor.
„Készen állok a következő miniszterelnök-jelöltségre”
Jelentette ki Orbán Viktor kormányfő kérdésre válaszolva. Közölte: bár a Fideszben még nincs döntés a nagyobbik kormánypárt 2022-es országgyűlési választásokon induló miniszterelnök-jelöltének személyéről, „én viszont készen állok”.
„A következő két évnek a kormányzásról kell szólnia”
A kormányfő azt mondta, 2019 az európai parlamenti és az önkormányzati választás éve volt, azonban a kampányidőszak véget ért. A kormány politikai kampányban legközelebb 2022 januárja után vesz részt, addig minden idejét a kormányzásra, az „aprómunkára” összpontosítja.
A miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy 2010 óta egyfajta országépítő korszakban van a kormány, ezt a munkát szeretnék gyorsítani, erősíteni. Sűrű és munkás két évként jellemezte a következő időszakot.
„Nincs szükség a határvédelem jogi rendszerének átalakítására
„A migrációval kapcsolatban nincs szükség a határvédelem jogi rendszerének átalakítására – mondta Orbán Viktor miniszterelnök.
A betelepítési kvótára vonatkozó kérdésre válaszolva a miniszterelnök azt mondta, nem tűnik el az a történelmi feszültség Európában, ami a bevándorláspárti és a bevándorlást ellenző országok között van.
Kijelentette: Magyarország továbbra is utóbbihoz tartozik, és meg fogja védeni álláspontját ebben a kérdésben.
„Továbbra is szét akarjuk választani a magyar energiapolitikát a szövetségi politikától”
A miniszterelnök az iráni-amerikai konfliktusnak az ország energia- és szövetségi politikájára gyakorolt hatására vonatkozó kérdésre azt válaszolta, eddig sikerült a két dolgot külön kezelni és erre törekszik a jövőben is. Szeretné elérni, hogy Irán ügyében az Európai Unió és az izraeli-amerikai álláspont közötti távolság csökkenjen.
A magyar álláspont egyértelmű: egyetlen ország esetében sem támogatjuk, hogy az atomfegyverrel rendelkező országok köre bővüljön – szögezte le Orbán Viktor.
Azt mondta, a magyar energiafüggetlenség sokkal jobb állapotban van tízéves kormányzásuk után, mint bármikor korábban volt, bár „minőségi javulást” eredményezne, ha Romániában minél hamarabb megkezdődne a gázkitermelés, illetve ha Horvátország hozzájárulna, hogy az épülő LPG-terminálban Magyarország résztulajdonossá válhasson.
„Ha ez a két dolog megtörténik, a magyar energiafüggetlenség garantálva lesz.”
Nemzeti klímavédelmi tervet fogadott el a kormány
A kormányfő kifejtette: nem szükségszerű, hogy bármilyen összeomlás következzen be a Kárpát-medencében, fenn lehet tartani itt „a magyarok közös életét”, de ehhez az kell, hogy a klímaváltozáshoz nyugodtan és tervszerűen alkalmazkodjunk. Ezt az alkalmazkodást meg kell kezdeni – tette hozzá.
Közölte: van egy lépésekre lebontott terv, amely szerint 2030-ra a villamosenergia-termelés 90 százalékát karbonsemlegessé teszik, így az energia nagy részét Paks adná, a második legnagyobb forrás pedig a napenergia lenne. Lehetséges, hogy Magyarország azon országok közé tartozzon, amelyek 2050-re klímasemleges gazdaság elérését célozzák meg, de ehhez 50 ezer milliárd forint kell. A klímavédelem fontos, de drága dolog – mutatott rá.
Orbán Viktor elmondta: a kormány kidolgoz egy klíma- és környezetvédelmi akciótervet konkrét intézkedésekkel. Ezek között említette, hogy a városi közlekedésben csak elektromos buszokat lehessen forgalomba állítani, minden illegális szemétlerakó helyet meg kell szüntetni, továbbá mentesíteni kell a folyókat a műanyag palackoktól.
„Fel kell számolni a kórházak adósságát”
A kormányfő azt mondta, az Állami Számvevőszék súlyos jelentést fogadott el a kérdésről, az adósságfelhalmozás nem bocsánatos bűn, hanem komoly ügy, ez fedezet nélküli kötelezettségvállalás.
Ezt a gyakorlatot fel kell számolni, egyetlen kórház sem halmozhat fel adósságot – hangoztatta, hozzátéve: ezért arra kérték az illetékes minisztert, hogy a kórházak gazdálkodásának ellenőrzéséhez és irányításához szükséges eszközökre tegyen javaslatot. Minden eszközt megadnak a kórházi adósságok felszámolására – közölte.
Orbán Viktor kitért arra: átcsoportosítják a fejlesztési forrásokat, és az első helyre teszik a kórházi várók, kórtermek és az azokhoz kapcsolódó szociális helyiségek felújítását.
„A foglalkoztatás és a bérek növekedését is szeretnénk folytatni”
Fantasztikus teljesítménynek nevezte, hogy harminc év után először a foglalkoztatottak száma meghaladta a 4,5 milliót. A bérek pedig 82 hónapja folyamatosan nőnek – tette hozzá.
Kiemelte, hogy a bérnövekedés aránya a legalacsonyabb jövedelműek esetében volt a legnagyobb.
„Jelentősen megnőtt a migrációs nyomás a magyar-szerb határon”
Ezért a kormány úgy döntött, megnöveli az ott szolgáló katonák és rendőrök számát – közölte Orbán Viktor.
Elmondta, a határszakaszon a napi illegális határátlépési kísérletek száma meghaladta a százat.
Arról is tájékoztatott, hogy a V4-ek azonnal segítenek a határvédelemben, ha szükséges, Magyarország pedig haladéktalanul segítséget nyújt Macedóniának egy rendőri kontingenssel.
„A magyar katonák biztonságban vannak Irakban”
„Amennyire katonák biztonságban lehetnek.” A kormányfő közölte, rakétatámadások érték azokat a katonai bázisokat, ahol amerikai katonák tartózkodnak, és ezek között van olyan, ahol magyar katonák is vannak, de egyikük sem sérült meg.
Egy magas rangú katonai vezetőt vezényeltek a helyszínre, ő már megérkezett, és átvette a csapatok irányítását – ismertette.
Orbán Viktor hangsúlyozta: minden feltétel adott a katonák azonnali evakuálására, ha ez szükséges. A döntést kormányközi megállapodás kérdésének tekintik. A magyar katonák iraki állomásoztatásának jogi alapja, hogy a magyar kormánynak megállapodása van az iraki kormánnyal, hogy ott katonák tartózkodhatnak, és amíg az iraki kormány nem mondja fel a szerződést, Magyarország teljesíti a kötelezettségeit – mondta a miniszterelnök. (via MTI)
Nyitókép: Szigetváry Zsolt / MTI