A Fekete Házban tartott kiállítással egy időben nyílt meg a Kárász utca közepén felhúzott hatalmas születésnapi tortában az interaktív várostörténeti bemutató. A két kiállítás szorosan kapcsolódik egymáshoz, itt inkább digitális interaktív szemléltetőeszközöket, benn a Fekete Házban pedig hagyományos múzeumi tárgyi emlékeket talál a látogató, egy belépővel meg is nézhetjük mindkettőt.
Egyre népszerűbb a Szeged Napja Ünnepségsorozat, ezért minden évben azt kérik a szervezőktől, hogy egyre hosszabb legyen – emlékeztetett Botka László a “torta” megnyitóján, majd hozzátette: idén a szabad királyi városi cím visszaszerzésének háromszázadik évfordulójára felhívást tettek közzé a szegedi hagyományőrző egyesületeknek, kulturális intézményeknek, civil szervezeteknek, hogy ki mivel tudja gazdagítani az emlékezést, ez is segített a mostani kiállítások összeállításában, így született meg a Móra-múzeum szakembereinek fejében az óriási torta ötlete.
Arról is beszélt, hogy ez az épület négy tonna vasanyagot tartalmaz, 15 méter átmérőjű és a benne lévő interaktív élménytár anyagát 2000 munkaóra alatt fejlesztették ki.
Fogas Ottó, a kiállításokat gondozó Móra Ferenc Múzeum igazgatója elmondta, ez egy jó lehetőség, hogy bár most a múzeum – felújítás miatt – zárva van, ezalatt is tudnak kiállítást tartani. A tortában elsősorban nem műtárgyakat állítottak ki, hiszen nem úgy lett kialakítva, arra a Fekete Házban került sor. A két kiállítás olyannyira összekapcsolódik, hogy a kettőre egy jegyet elég váltani.
Dokumentumfilm és hatalmas érintőképernyő
Háromszáz éve Szeged némi trükkel visszanyerte szabad királyi városi rangját és az ezzel járó kiváltságokat
– kezdődik az a dokumentumfilm, amit odabent nézhetünk meg a torta egyik felén felállított széles mozivásznon. Itt részletezik, hogyan oldották meg akkoriban a megfelelő régiségű pecsét elfogadtatását az udvarral, majd drónfelvételekkel és városi zenés életképekkel tűzdelve elmeséli városunk történetét.
A megnyitón a polgármesteren, a sajtón és pár tucat érdeklődőn túl egy óvodás csoport is részt vett, a torta másik felében el i jött az ő idejük. A kiállítás szervezője épp azt mutatta, hogy a túloldalt kifeszített óriási érintőképernyő országos viszonylatban is ritka, mikor ők már fel is fedezték, hogy a város sematizált tájképe alatt hogy lehet hullámoztatni a Tiszát. Az épületekre kattintva azok kétnyelvű leírása jön be, a vízben úszó halakat és az égen szálló hőlégballonokat és egyéb dolgokat pedig a rendszer folyamatosan személyre szabja: a vele szemben lévő asztalon ki lehet őket színezni, amit az ott dolgozók beszkennelnek és azonnal fel is kerül az így folyamatosan dinamikusan változó tájképre, a készítője pedig megkapja képeslap formájában.
A torta egy másik részén pedig a város modelljét lehet összeállítani, ami a felette elhelyezett képernyőn jelenik meg 3D-ben a szerint, ahogyan odatesszük, és meg is mutatja, a valóságban mi hol van. Ám ezt már nem tudta szemléltetni a tárlatvezető, mert a gyerekek birtokba vették a játékot, és rendesen átrendezték a várost.
“Van benne pár használható ötlet”
– mondta nevetve a polgármester a kicsik városrendezésére.