Tablók, történeti relikviák, régészeti leletek, fotók, térképmásolatok segítségével mutatja be Szer hagyományait és az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark ötvenéves történetét egy a helyszínen péntektől látható kiállítás.
Kiss Róbert Károly, az intézmény igazgatóhelyettese elmondta, 1970. április 29-én döntött egy emlékbizottság arról, hogy történeti parkot létrehozva mutatják be Szer egyedülálló kulturális örökségét. „Nem véletlen, hogy Erdei Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia akkori főtitkárának választása éppen erre a helyszínre esett, hiszen Szer legendája egészen a középkorig nyúlik vissza: Anonymus, III. Béla jegyzője írta le a Gesta Hungarorumban, hogy Árpád vezér és a nemesek ehelyütt tartották az első magyar országgyűlést” – közölte a szakember.
A 12. században a bencések itt emelték a Dél-Alföld legnagyobb monostorát, amely több átalakításon is átesett, és maradványait csak a 19. században rombolták le, miután betyárok tanyájává vált. A templomépítésre az volt az egyszerű ok, hogy a Budát Szegeddel, illetve a Balkánnal összekötő út mentén terült el a település. Egyesek szerint az Alföld egyik legpompásabb egyházi intézménye lehetett az, amivé kinőtte magát a bencés monostor. Ópusztaszeren a kutatók a “királyi udvar építőmestereinek keze nyomát” vélik felfedezni. Úgy tudni, hogy fénykorában a területet egy Kalán nevű ember birtokolta, aki volt pécsi püspök, esztergomi érsek, a királyi kancellária vezetője és még sok más, így feltehetően jó kapcsolatainak is köszönhető, hogy ilyen szépen fejlődött a Szer.
A templomról egyébként – egy lenyűgöző animációs képsorozat kapcsán – már írtunk korábban is:
Gyönyörű animációkon látható Ópusztaszer ezeréves monostora és annak pusztulása
A háromhajós, négytornyos templom igazi óriásnak számított a puszta közepén. Sokan járhattak csodájára, hiszen ekkoriban még Szegeden is csak két nagyobb templom állt, a később lerombolt Szent Demeter és a ma is álló alsóvárosi ferences templom. A szeri templom körül sürgött-forgott az élet, mígnem egy szép napon nem kívánt vendégek jelentek meg a déli horizonton: a törökök. Az első, 1526-os hullámot még úgy-ahogy túlélte a környék, bár ekkor már állítólag kiürült a templom, majd a tizenöt éves háborúban végleg elpusztult. A települést elhagyták, és sokáig csak egy romhalmaz állt belőle. Azok, akik korábban itt éltek, városokba költöztek, később pedig, amikor visszatértek a vidékre, elsősorban tanyákat építettek. A templom falai a korabeli rajzok szerint még az 1800-as években is álltak. Ami a kolostorból megmaradt, azt pedig az 1950-es években vesztettük el végleg, amikor a honvédség gyakorlótérnek használta a területet.
A nemzeti romantika időszakában a hely közösségi térré vált, 1897-ben Göndöcs Benedek felvetésére felépült Árpád-emlékmű, amely a következő évtizedekben búcsújáró hellyé vált. A két világháború között bővült az Árpád-liget, kút, székelykapu és egy azóta megsemmisült turulos emlékmű épült.
1945. március 29-én itt kezdődött el a földosztás, a következő évtizedekben a hely hagyományai között is ez vált hangsúlyosabbá. 1970-ben Erdei Ferenc kezdeményezésére döntöttek egy, a földosztásnak és a magyarok letelepedésének emléket állító park kialakításáról. László Gyula régészprofesszor már ekkor felvetette, hogy itt állítsák föl Feszty Árpád Magyarok bejövetele című monumentális körképét.
Juhász Antal, a szegedi Móra Ferenc Múzeum néprajzkutatójának vezetésévek 1973-ban kezdődött el a Csongrád megye paraszti életét és népi építészetét bemutató skanzen tervezése, majd 1979-be kivitelezése. Novák István 1982-ben készítette el a körképnek és más kiállítóhelyeknek is helyet adó rotunda terveit, melynek kivitelezése több mint egy évtizedig tartott. Az 1990-es években emelték a parkban Csete György, a magyar organikus építészet elindítójának tervei alapján a szintén tárlatoknak, s egy ökumenikus kápolnának is helyet adó jurtákat.
Külön kiállításrész számol be a monostor és az egykori Szer mezőváros területén 1970-es években Trogmayer Ottó professzor irányításával indult régészeti feltárásokról, valamint a Feszty-körkép restaurálásáról. Az 1600 négyzetméteres festmény – melyből csupán 714 négyzetméter maradt éppen – helyreállítását a lengyel szakemberekből álló Ars Antiqua csoport végezte 1990 és 1995 között. (via MTI)
Nyitókép: új kápolna és stációk az emlékparkban. Fotó: Rosta Tibor / MTI