Puzsér Róbert szerint az Orbán-rendszer leváltása lassan már lehetetlen, és minden ellenállás csak elősegíti a demokrácia illúziójának kialakítását. Az oktatás, média és gazdaság körül elmondása szerint Orbán Viktor rendszere már ütésálló. A Szegedi Tudományegyetemért szerinte nem elég helyi szinten fellépni, minimum az egész megye tüntetése kellene ahhoz, hogy érdemi változást elérjenek az ellenállók. Az érméről pedig: repüljön, és essen akárhová.
A publicistát azért kerestük meg elsősorban, mert kíváncsiak voltunk, mit gondol az SZTE baloldal által kiáltott megszállásáról, és az ellenállásról. „Az egyetemi oktatás jobboldali megszállása zajlik. Orbán Viktor olyan viszonyokat épít ki a gazdaságban, a médiában és az egyetemi szférában, amelyek ütésállóvá teszik a rendszerét egy választási vereség esetén is” – mondta Puzsér, hozzátéve, hogy húsz-harminc éven belül el fognak tűnni a liberális és baloldali narratívák. Az állampárt iránti hűség pedig az egyetemi élet valamennyi szintjén meghatározó lehet majd. Véleménye szerint a kórházak előbb-utóbb Mészároshoz, esetleg Orbán egyik-másik oligarchájához kerülnek majd, a többi szektorral egyetemben, amelynél hasonló viszonyok alakíthatók ki.
Az esetleges tüntetések, ellenállások kapcsán Puzsér egyértelműen fogalmazott: amennyiben az SZFE példáját követi az SZTE, ugyanúgy nem sok eredményre számíthatnak a hallgatók. „A kérdésben ott a válasz. A színművészetisek ellenállása segített a diákok és a tanárok helyzetén?”
„Ha a Szegedi Tudományegyetem ellenáll, az semmire sem elég, ha azonban Csongrád megye egységesen lép fel utak lezárásával, sztrájkkal, az adófizetés megtagadásával, az már számottevő repedés a Karmelita kolostor falában” – fogalmazott.
A magyar társadalom állapotát inkább egy roncstársadalomnak írja le interjúalanyunk, bátorság, szervezettség és az egymás iránti felelősség hiányában. Szerveződés és százezrek együttműködése nélkül aligha van remény a változásra, vallja. Arra a kérdésünkre pedig, hogy milyen jogbiztonsága lehet ma egy diáknak, a válasz úgyszintén egyszerű: kétharmados feudalizmus van, nincs jogbiztonság.
A választások kapcsán a Fidesz vesztesége nem jelentené az Orbán rendszer bukását, ahhoz, hogy ilyen színtéren is rendszerváltozás következzen be, az ellenzéknek kétharmados többsége kell, hogy legyen.
„Addig marad az a paradox helyzet, hogy az egységesülő ellenzék legyőzheti az állampártot egy választáson, kétpártrendszer keretei közt mégsem tudja több erős ellenzéki párttal defenzívába szorítani a Fideszt – így rendszerváltásra továbbra sem lesz esély” – fűzte hozzá.
Egy nemrégi Facebook-posztjában azt írta a publicista, hogy „a kétharmados rendszer, melyet Orbán Viktor és bűnbandája teljhatalommal vezet el kell zavarni, bármi jöjjön is helyette”. Ezzel kapcsolatban kérdeztük: valóban bármi jobb lenne, és itt az ideje felhagyni az érme lecserélésének reményével, megelégedhetünk, ha a másik oldalára fordul? Puzsér erre azt mondta, „Fel kell borítani az asztalt, hadd repüljön az érme, essen akárhova is! Én továbbra is az érme élére szavazok: ez a Kétfarkú Kutya Párt – nagyon remélem, hogy ott lesznek a pártlisták között. Nagyon intenzív protestindulatot érzek. Érthetőbb egy hasonlattal: ha egy közös képviselő lop és hazudozik, de a lakók azt mondják, hogy az előző is lopott, maradjon inkább ez, hisz a múltkor csak megoldotta a csőtörést – ezt a gondolkodást még meg tudom érteni. Amikor azonban ez a közös képviselő hat lakást a lakókra gyújt, már nem fogadom el a mérlegelést: a lakógyűlésnek saját önérzete védelmében kell kirúgnia.”
A kritukus szerint „az, hogy a fennálló veszélyhelyzetben Mészáros Lőrinc tizenhétmilliárdot kap, a kaszinók meg tárva-nyitva várják a NER-burzsoáziát; az, hogy a rendeleti kormányzás éttermek és kocsmák tízezreit teszi tönkre bármilyen kompenzáció nélkül, miközben a plázák meg a német multik szupermarketei nyitva tarthatnak – ez túlmegy minden határon. A kulturális élet épp megsemmisül, a kormány meg azzal törődik, hogyan szopassa az ellenzéki városokat” – érvelt a Szegedernek.
„Én mindenképp Orbán Viktor elzavarására szavazok majd, mert számomra itt és most ez az erkölcsi minimum. Azt viszont nagyon másképp látom, mint az ellenzéki szavazók zöme, hogy őt és rendszerét miként lehet leváltani. Egy biztos: soha nem fogok olyan listára szavazni, amelyet Gyurcsány Ferenc dominál. Ezt megkönnyíti az a tény, hogy ezen a listán ott lesz az exfasiszta Jobbik, az Ungár Péter vezette LMP, a neoliberális, és már fiatalon szemrebbenés nélkül hazudozó Momentum, valamint Kun Béla, Rákosi Mátyás és Kádár János örököse, a kipusztíthatatlan MSZP. Semmi kétségem afelől, hogy égető szükség lenne mérsékelt centrumra a politikai térben, mert enélkül nem dönthető meg a NER – nekem ugyanis nemcsak Orbán Viktorral van bajom, hanem az egész rendszerével, ennek pedig fontos része a háztáji ellenzéke is.”
Nyitókép: Kelcz Dávid / Szegeder