Az elmúlt hetekben gyakorta találkozhattunk Szegeden azzal a bizonyos nagy, fehér földet rezgető géppel. Többen is kérdezték helyi Facebook-csoportokban, hogy mi is volt ez, míg mások már tudták, hogy a MOL végez szeizmikus méréseket a városon belül, mások pedig szóltak a kérdezőnek, hogy ezt már bizony megkérdezték előtte páran. Mivel valószínűleg még mindig vannak, akikben kérdések merülnek fel a dolog kapcsán, előszedtem minél több információt a Szeged 3D elnevezésre hallgató projekttel kapcsolatban.
Először is, hogyan történik maga a mérés? A szeizmikus útvonalakat GPS segítségével határozzák meg, majd kijelölik számozott fakarókkal az érzékelők pontjait ingatlanokon, közutakon és a települések utcái mentén. A kábeles csoportok a kijelölt pontok mellé geofonokat (azok a sárga kis bigyók, amiket több közterületen is láthattunk a városban) helyeznek el, melyeket hegyes végükkel szúrnak a talajba, majd ezt követően történik a szeizmikus jelgerjesztés önjáró vibrátorgépek segítségével. Mint a szeged.hu-n is írják, a gépek működése hasonló zajjal jár, mint a mezőgazdasági gépek használata, és ezen kívül vibrációs hatás is érzékelhető, melyek az épületek állagát a MOL állítása szerint nem veszélyeztetik. Legutolsó fázisként minden kábelt és jelölőkarót eltávolítanak a területről legkésőbb augusztus 31-ig (legalábbis a lakosságnak kiküldött levelekben ez áll).
Mivel a lakosság meglehetősen tanácstalan maradt az egész folyamattal kapcsolatban, felkerestem az Acoustic Geofizikai Kft.-t, akiknél feltettem a kérdéseimet. Ők az a geológiai cég, akik a kutatási munkálatokat végzik a MOL kérésére. Mivel sokan féltették ingatlanjaik állapotát, itt leginkább az érdekelt, hogy mi a garancia arra, hogy a rezgések nem károsítják a város épületállományát. Nos, mivel a vibrátorjármű rezgését nem állítják magasra, elvileg az nem repesztheti meg az épületeket. Mint kiderült, itt is csúszhat emberi hiba a számításokba a rezgés túl magasra állításánál, így nem teljesen lehetetlen a repedések bekövetkezte.
Ebben az esetben a kutatócsoport megvizsgálja az adott ingatlanon keletkezett repedéseket, majd azok paramétereiből képes lesz kikövetkeztetni, hogy a munkálatok során keletkezett-e az, vagy pedig máskor, még korábban. Ilyenkor a cég kártérítést fizet, ha a hiba hozzájuk köthető. A geofizikai Kft. munkatársa meglepően széleskörűen tájékoztatott, és felhívta a figyelmem, hogy ha bármiféle probléma vagy kérdés áll fent, akkor őket lehet keresni ez ügyben.
A MOL-tól szerettem volna kideríteni, hogy miért éppen Szegeden történik a föld nyersanyag-értékei után való hajsza, és miért nem mondjuk valahol az isten háta mögött az Alföldön, ahol nem lakik senki. Válaszukból az derült ki, hogy nem csak Szegeden történik a kincsvadászat; a teljes mérési terület összesen 316 négyzetkilométert tesz ki, és a következő településeket érinti városunkon kívül: Algyő, Deszk, Domaszék, Ferencszállás, Kiszombor, Klárafalva, Kübekháza, Maroslele, Röszke, Sándorfalva, Szeged, Tiszasziget, Újszentiván. Ezen kívül elárulták, hogy Szeged bizonyos városrészei alatt bizonyítottan szénhidrogén-lelőhelyek vannak, melyekből a vállalat jelenleg is termel; ezeket szeretnék jobban megismerni, és ennél részletesebben nem is taglalta a MOL sajtós munkatársa az okokat. Ezen kívül ő is garanciát adott rá, hogy betartják az MSZ-13018 „Rezgések épületekre vonatkozó hatása” magyar szabvány előírásait, és a rezgések erősségeit folyamatosan monitorozzák, de ha mégis kérdésem lenne, akkor az Acoustic Kft-t keressem.
Legvégül Nagy Sándor városfejlesztési alpolgármestert kerestem fel a kérdéseimmel, az ő válaszából az derült ki, hogy a földtani kutatásokhoz nem a városnak kell az engedélyt kiadnia, hanem az országos hatóságnak, Szeged csak tájékoztatást kap az ügyről. Az önkormányzat amúgy nem félti ingatlanállományát, mivel hozzájuk szintén az az információ jutott el, hogy a technológiát úgy alakították ki, hogy az ne okozhasson kárt az épületekben, így a fentieknek megfelelően a város pénzt vagy más juttatást sem kap a kutatásért.
Szegeden egyébként jelenleg is zajlik bányászati tevékenység a MOL részéről, Nagy a móravárosi kutat említette meg e kapcsán, majd hozzátette, hogy „létezik ferde fúrású kút, tehát ahhoz nem kell a város belterületén kutat létesíteni, hogy a város alatti esetleges szénhidrogént kitermeljék”. Ezen kívül megjegyezte, ő úgy gondolja, hogy a hazánk területén lévő szénhidrogén-vagyon kitermelése, és az import kiváltása nemzeti érdek, és reménykedik benne, hogy idővel némi adóbevételt is hozhat magával a tevékenység.
Nyitókép: Wolfgang Bauer