Röst Gergely járványtani matematikus szerint megéri még egy kicsit türelmesnek lenni a nyitással

Röst Gergely járványmatematikus, a Szegedi Tudományegyetem Bolyai Intézet munkatársa egy cikket írt a Portfoliora. Ebben közérthetően elmagyarázza, hogyan érdemes a nyitásról gondolkodni. Beszélt a gazdasági-járványügyi ellenérdekekről, valamint arról, hogy a járvány eme kritikus szakaszában egy kis türelem nagy járványügyi nyereséget hozhat.

A legfontosabb fogalom talán a reprodukciós szám (R), ami azt fejezi ki, hogy egy fertőzött átlagosan hány másik embernek fogja átadni a vírust a fertőzésének teljes ideje alatt. Amikor R nagyobb, mint 1, akkor éppen erősödik a járvány, amikor kisebb, mint 1, akkor pedig lecseng. Becsléseik szerint Magyarországon az R értékünk április elején már 1 alatt volt, jelenleg pedig 0,8 és 0,9 között van.

Hogyan változik maga az R érték? R= (egy ember napi kontaktusainak átlagos száma) x (fertőzés átadásának valószínűsége egy találkozás során) x (fertőző periódus hossza) x (fogékonyak aránya).

A fenti képlet alapján a korlátozó intézkedések alapvetően a napi kontaktusokat csökkentik, a maszkviselés pedig a fertőzés átadásának valószínűségét. A fertőző periódus hosszát a védőoltási program csökkenti, valamint az átvészeltség. Ezért cseng le előbb-utóbb minden járványhullám: ha már sokan megfertőződtek, a fogékonyak aránya lecsökken annyira, hogy az R értéke is 1 alá esik. Ezt persze nem akarjuk megvárni, mert óriási áldozatokkal járna – magyarázza.

Magyarországon eddig ezek történtek a járvány szempontjából:

  • Első hullám: Tavaly februárban körülbelül R=2,4-ről indultunk, de a kontaktusaink száma márciusban nagyon gyorsan drasztikusan lecsökkent, így az érték hamar 1 alá ugrott és az első hullámot sikerült időben elfojtani.
  • Második hullám: Nyáron lassan de folyamatosan nőtt a kontaktusok száma, és a nyár végi / szeptember eleji turbulens időszak után R=1,4-en megállapodott, nagyjából a novemberi intézkedésekig. November vége felé csökkent ismét 1 alá, majd januárra 0,8-ig.
  • Átmenet a harmadik hullámba: A brit variáns fertőzőképesebb, R értéke azonos körülmények között kb. 50-100%-kal magasabb a vuhani típusnál. Az elején még kevés brit változat volt a fertőzöttek között, majd ahogy egyre dominánsabb lett, úgy növekedett folyamatosan az R érték is, egészen a március eleji R=1,3-ig. Azóta folyamatosan csökken, és a nagy kérdés az az, hogy az enyhítések ezen hogyan fognak változtatni.

Elmondta: járványügyi szempontból az ideális az lenne, ha meg tudnánk várni azt az átoltottságot, amikor már egy nagy nyitás se tudna kimozdítani. Ezzel szemben állnak a nyitást sürgető gazdasági és társadalmi érdekek – összegezte a járványmatematikus a dilemmát. A döntéshozóknak gondosan mérlegelniük kell a helyzetet: most a járvány egy olyan szakaszában vagyunk szerinte, amikor még magas az új fertőzések száma, ugyanakkor gyors ütemben nő a védettek száma az oltások miatt, tehát egy kis türelem nagy járványügyi nyereséget hozhat.

„Ezt nekünk, magunknak is érdemes figyelembe venni a mindennapi életünk során: bármilyen tevékenység, akár egy családi összejövetel is jóval kisebb kockázatú lehet néhány hét múlva, mint most. Érdemes még egy kicsit türelmesnek lenni” – figyelmeztetett.

 

Nyitókép: Röst Gergely, a Szegedi Tudományegyetem járványtannal foglalkozó matematikusa (j) többek között Orbán Viktor kormányfővel (b2) tárgyal a Karmelita kolostorban 2020. március 26-án. Fotó: Fischer Zoltán / Miniszterelnöki Sajtóiroda / MTI