Ennek két főbb oka is van, de azon túl, hogy kis eséllyel fejlesztenék a szegedi repülőteret úgy, hogy az tökéletes hasonmását képezze a fentinek, maga a fejlesztés körül is egyre több a kérdőjel, és egyre kevesebb a válasz.
A szegedi repülőtér története egészen 1915-ig nyúlik vissza. Ekkor katonai céllal nyitották meg, 1946-tól 1965-ig azonban komolyabb utasforgalom is zajlott a Bajai út mentén, hiszen innen indultak a Szeged és Budapest között közlekedő repülőgépek. Eztán azonban sosem volt komolyabb kereskedelmi szerepe. Miután 1989-ben megszűnt a Magyar Néphadsereg, a repülőtér üzemeltetése a Szegedi Repülő Egyesülethez került, és bár sokan már nem emlékeznek rá, 2002-2003-ban egy horvát városba, Dubrovnikibe még jártak charterjáratok, de a magas költségekre hivatkozva ezeket megszüntették. A reptér végül 2001-ben a szegedi önkormányzat tulajdonába került, és innentől a fő profilja is a sport- és oktatórepülés lett.
Nem lesz itt nemzetközi
A repülőtér fejlesztésére viszonylag kevés pénz jutott az elmúlt évtizedekben. Az elmúlt évek egyik legnagyobb fejlesztése az volt, amikor 2006-ra megépítették a 16R/34L irányjelű, 1185 méter hosszúságú aszfaltozott kifutópályát fénytechnikával. Ugyanekkor körbe is kerítették a területet, vásároltak új kommunikációs berendezéseket, járműveket, valamint beruháztak új utas- és csomagellenőrző gépekre is. A projektre összesen 1,6 milliárd forint ment el, és azonnali hatással lett az utasforgalomra.
Míg 2005-ben 4400-an jártak a reptéren, addig 2006-ban ez a szám már 11 ezer felett volt.
A szegedi repülőtér utasforgalma eztán egészen 2010-ig nőtt folyamatosan, de ekkor megragadt évi 20 ezer körül. Az elmúlt szűk két évtizedben egyébként így néztek ki a statisztikák:
- 2002: 11,4K
- 2003: 8,5K
- 2004: 9,8K
- 2005: 4,4K
- 2006: 11,3K
- 2007: 16,3K
- 2008: 22,3K
- 2009: 24,9K
- 2010: 29,2K
- 2011: 22,1K
- 2012: 24,6K
- 2013: 22,6K
- 2014: 19,9K
2017 elején aztán amikor Orbán Viktor Szegeden járt a Modern Városok Programról egyeztetni, megígérte, hogy – rengeteg azóta elfeledett fejlesztés mellett – a szegedi repülőtér is fejlesztéseket fog kapni. Ezekről pontosabb adatok nem láttak napvilágot, de annyit tudni, hogy tervben volt
- a repülőtér nemzetközi minősítési szabályok változása miatt szükségessé vált technikai fejlesztése
- és egy teljesen új utasforgalmi épület megépítése.
Előbbi nem is inkább fejlesztés lett volna, hanem annak a megakadályozása, hogy visszaminősítsék a létesítményt. Jelenleg ugyanis még rendelkezik határnyitási joggal, ami feljogosítja akár nemzetközi járatok fogadására is, de az egyre szigorodó szabályok miatt ezt hamarosan bevonhatják.
2 milliárd kéne, de nincs
A fejlesztésekhez elkészültek a tervek is, és Szeged megállapodást kötött a kormánnyal, eddig azonban nem jött elő újra a téma. A napokban a Világgazdaság foglalkozott az üggyel (beleértve több más vidéki város reptereinek fejlesztését is), ami felkeltette az önkormányzati sajtó figyelmét is, így ők is megszólaltak.
„Ez egy több, mint 2 milliárd forintos beruházási csomag, amire az elmúlt két évben finanszírozás nem volt. Úgy tűnik, hogy a magyar költségvetés nem tartalmaz elég forrást arra, hogy a vidéki repülőterek fejlesztésére is jusson pénz. Nem csak Szeged regionális repülőtere nem kapott forrást, hanem máshol is elsősorban csak ígéretek vannak. A fejlesztéseknek egy jelentős része egyébként azért szükséges, mert a légi közlekedésben folyamatosan egyre szigorúbbak az előírások, egyre szigorúbb biztonsági feltételeknek kell megfelelni, tehát a repülőtereket folyamatosan kell ezeknek a követelményeknek a teljesítéséhez fejleszteni” – mondta el Nagy Sándor városfejlesztési alpolgármester a Szeged Televíziónak.
Elhangzott az is, hogy a repülőtér a jövőben sem fog várhatóan kereskedelmi célokat betölteni, hiszen ezek a tervekben sem szerepelnek. Az kétségtelen, hogy gazdaságélénkítő hatással járna a szegedi repülőtér bárminemű fejlesztése, de ehhez úgy tűnik még várni kell.
Nyitókép: illusztráció. Fotó: Chuttersnap / Unsplash