Megingathatatlan a fővárosi agglomeráció vándorlási többlete, de az országban mégsem ez a terület a listavezető: a Velencei-tavat és a Balaton környékét arányaiban még az agglomerációnál is többen választják, vagyis sokkal többen költöztek oda, mint ahányan elhagyják a térséget.
Az Otthon Centrum szakértői legfrissebb tanulmányukban az utóbbi három év adatait vetették össze, amelyben ezer lakosra vetítve vizsgálták az ország 197 járásának vándorlási mérlegét. Konkrétan azt elemezték, hogy az adott járásban pozitív vagy negatív volt az eltelt évek alatt az oda- és az elköltözők aránya. A Szegedi járás mérlege stagnálást mutat.
„Továbbra is a fővárosi agglomeráció a legkedveltebb vándorlási célpont. Pest megye szinte összes járásában pozitív volt a mérleg 2017 és 2019 között. Ez azt jelenti, hogy ezekbe a járásokba a vizsgált időszakban többen költöztek, mint ahányan elmentek onnan” – összegezte a legutóbbi három év adatait Soóki-Tóth Gábor. Az elemzési vezető azt is elmondta, hogy Pest megye járásai közül népesség arányosan a legtöbben a Szigetszentmiklósi járást választották (21,1 ezrelék), amit a Szobi járás (19,8 ezrelék) és a Ráckevei járás (19,1 ezrelék) követ a pozitív mérlegű járások rangsorában. A fővárosi agglomeráció kiemelkedő kedveltségét mutatja, hogy a tíz legnagyobb vándorlási nyereségű járás közül nyolc Pest megyében található.
Az oda- és elvándorlók abszolút számát tekintve ugyancsak a Szigetszentmiklósi járás áll az élen. Erre a vidékre 2600 fővel többen érkeztek, mint ahányan a térségben található települések elhagyása mellett döntöttek. A második helyen holtversenyben a Gödöllői és a Győri járás végzett 2300 fővel. A legkisebb többletet Pest megye délnyugati részén mutatta ki az elemzés: a Ceglédi és Nagykőrösi járás (3 ezrelék) jelentősen elmaradt Pest megye többi járásától.
Az ország 197 járása közül mégsem egy pest megyei járásban mutatkozott a legnagyobb vándorlási többlet, hanem a Velencei-tónál és a Balatonnál. „A legnagyobb nyereség a Gárdonyi járásban volt 28,5 ezrelékes többlettel, amelyet Balatonalmádi járás követett 25,5 ezrelékkel. Bár ezek az értékek fajlagosan kiemelkedők, abszolút értékben nézve 1000, illetve 650 fő többletet jelent a két térség számára. Ettől jelentősen lemaradva következett a Siófoki járás 5,4 ezrelékes értékkel” – ismertette a vándorlási toplista nyerteseit az elemzésvezető, aki elmondta: a Balaton körüli járások között jelentősen mérséklődött a vándorlási mérlegben tapasztalt különbség. A Balatonfüredi és a Keszthelyi járás vándorlási nyeresége csökkent, csak úgy, mint a Tapolcai, Fonyódi, Marcali járások vándorlási vesztesége. Ezzel szemben a fővárosi kerületek többsége 1000 lakosra vetítve a semleges +/-5 fő zónában mozgott az utóbbi három év átlaga alapján. Budapesten a legtöbben az V. kerületet választották lakóhelyül, ahol 8,2 ezrelékes többlet jelentkezett, míg a legnagyobb csökkenés a IV. kerületben mutatkozott – 7,5 ezrelékkel.
A vándorlás legnagyobb vesztesei továbbra is az ország perifériái: az északkeleti és délnyugati járások többsége évek óta elvándorlással küzd. A legnagyobb veszteség azonban nem egy periférikus helyzetben lévő járásban volt, hanem a tíz éve a vörösiszap katasztrófában érintett Devecseri járásban, ahol 1000 lakosonként 26 fővel csökkent a lakónépesség. Ezt a Gönci járás 25, és a Tabi járás 22,5 ezrelékes vándorlási vesztesége követte.
A legnagyobb magyar városok mutatói a következőképp alakultak:
- Debreceni járás: stagnált a népességszám
- Szegedi járás: stagnált a népességszám
- Pécsi járás: stagnált a népességszám
- Miskolci járás: stagnált a népességszám
- Győri járás: növekedett a népességszám
Nyitókép: Szeged város makettje a Móra Ferenc Múzeumban. Fotó: Szűcs Dániel / Szegeder