Bartha László 1998 és 2002 között már volt Szeged polgármestere. Akkor Fideszes színekben vezette a várost, ám 2002-ben nem indult újra a polgármesteri székért. 2002 és 2006 között ellenzéki képviselőként tevékenykedett parlamenti képviselőként munkacsoportban, majd a 2006-os választásokat követően visszavonult a közélettől. 2013-ban megalapította a Tisza Lajos Közéleti Egyesületet, mely 2018 októberi közgyűlésén döntött arról, hogy Tisza Koalícióként folytatva tovább a munkát és jelöli Barthát polgármesternek a 2019-es szegedi önkormányzati választásokon. Interjú Bartha Lászlóval, a Tisza Koalíció polgármesterjelöltjével.
1998 és 2002 között már volt Szeged polgármestere, miért nem indult újra?
Ennek magánéleti okai voltak. Akkor én egy válás közepén voltam, és nem akartam ezzel terhelni sem magamat, sem a Fideszt.
Egy korábbi nyilatkozatában azt mondta, hogy Önt a Fidesz technikailag zárta ki a pártból, máshol viszont azt lehetett olvasni még 2006-ban, hogy levélben jelentette be kilépését, mert „a párt ’98-ban társadalmilag elfogadott határok között liberalizmust is engedélyezett, azaz figyelembe vette az egyént, és véleménye szerint ehhez kellene most visszatérni”. Akkor továbbra sem szimpatizál velük?
Ilyen levél nem született. Ennek az a valós története, hogy engem felhívott az akkori Népszavának egy riportere, és elkezdtünk beszélgetni. Ez egy hosszú telefonbeszélgetés volt, sok mindenről beszélgettünk. Később nagy megdöbbenésemre én is ezt olvastam, majd sajtóhelyreigazítást kértem, mivel nem ezt mondtam. Majd felhívott ismételten a hölgy, mondtam neki, hogy tisztázzuk a történteket, és mikor befejeztük közöltem vele, hogy a problémák elkerülése végett most felvettem telefonra a beszélgetésünket. Erre ő megsértődött, azt kérdezte, hogy először miért nem ezt közöltem vele, majd nem lett a cikkből semmi. Tehát én 2006-ban úgy léptem ki nem a Fideszből, hanem a közéletből, hogy nem akartam már többet ezzel foglalkozni.
Most miért indul mégis újra?
Annak, hogy visszajöttem a 2010 után történt események a fő oka. 2010 és 2014 között történt valami olyan dolog Szegeden, ami azt eredményezte, hogy bár az országgyűlési választásokon a Fidesz kétharmados többséget szerzett, Szegeden már nem sikerült hozni a 100%-ot, az önkormányzati választásokon pedig a szocialisták kétharmados önkormányzati többségbe kerültek. A ’10 és ’14 közötti időszak hozta ezt a döntést, nem csak bennem, hanem a csapatban, a Tisza Koalícióban. Nem látjuk azt a folyamatot 2014-től kezdve, ami mondjuk indokolná azt, hogy miért ne adjanak nagyobb bizalmat megint a szegediek a jelenlegi városvezetésnek. Ha mi valakivel program alapon, érték alapon megtudunk egyezni, arra kifejezetten nyitottak vagyunk.
Milyen a viszonya jelenleg a Fidesszel?
A helyiekkel semmilyen. Budapesten vannak olyan Fidesz vezetők, akikkel találkoztam az elmúlt években egyszer-kétszer, de szervezett rendszeres kapcsolatom nincs.
Tudna neveket mondani?
Nem kell nekem neveket mondani.
Mit mutatnak a számok?
Az utóbbi három hónapokban nem láttam olyan közvélemény-kutatást, ami hitelt érdemlő lenne. Három hónappal ezelőtt igen, abból az derült ki, hogy akkor van valós remény, hogyha Szegeden az összefogás a váltást igénylők között létrejön. Azt gondolom, összefogással lehet csak nyerni. Összefognék olyanokkal, akik elfogadják a programunkat. Mi tudjuk a helyünket, tudjuk, hogy mekkorák vagyunk, az összefogás lehetősége az a nagyobb partnereknél van, ha ez elmarad, akkor a felelősséget is ott kell keresni.
Elképzelhetőek visszalépések?
A kampánynyitó rendezvényünkön is egyértelműen arról beszéltem, hogy mi program alapon létezünk, és ha a mi programunkat bárki elfogadja, azt partnernek tekintjük. Láthatóan van már nagy politikai erő, aki ezt teszi, ez a Fidesz és Nemesi Pálnak a csapata. Mi ennek örülünk. Örülünk, hogy a program, amit letettünk, az egy jó program. Nekünk így velük vitatkozni valónk nincs is. Gyakorlatilag ezt a csapatot tiszteletbeli Tisza Koalíciós tagnak tekintjük. Hogy ebből lesz-e együttműködés, az nem rajtunk múlik.
Nálunk a cél az, hogy a program megvalósuljon, amihez az eszköz pedig az, hogy a közgyűlésben is ott legyünk minél nagyobb jelenléttel.
Az együttműködés mikéntjéről van egy közgyűlési határozatunk is, mely megmondja, hogy a város jelenlegi vezetése, mivel nem tudta meghozni ezeket a lépéseket, amiket mi szeretnénk, ki van zárva a tárgyalásokból. De mindenki másnak, aki ebben érdekelt, nincs.
Volt eddig bármi a rivális jelöltek kampányában, amit kifejezetten erkölcstelennek tartott?
Én nagyon nem szeretek másokkal foglalkozni. Nagyon nehezen viselem azt is, hogy ha méltatlan támadások érnek. Szerintem 2019. október 13. után szeretnénk mindannyian ebben a városban tovább élni. Egyszerűen értelmetlen az, hogy ilyen szinten menjünk bele a másiknak a lejáratásába Teljesen lényegtelen, hogy jobb vagy bal, milyen oldalon áll az illető, ha találkozok vele, őszintén szeretnék vele kezet fogni. Ezt egy videóban is elmondtam, és látom, hogy mások is próbálják ezt a retorikát átvenni, aminek örülök is, csak egy rókás mesét juttat az eszembe.
A sztori lényege, hogy a róka a tyúkól előtt közli, hogy „mától kezdve nem lopok tyúkot” és közben kilóg a szájából a toll. Tehát, ha valaki ilyet mond, örülök neki, de akkor legalább a tollat szedje le. Szerintem fogja érteni, akinek üzenem ezt.
Ön szerint mi Szeged három legnagyobb előnye? Lehet az földrajzi, társadalmi, bármilyen értelemben vett.
Hát első sorban a fekvése. Azok a történelmi viharok, amiket Magyarország átélt, azokból Szegednek mindig alapvetően sikerült pozitívan kikerülnie, ugye az első világháborút követően került ide az egyetem, akkor került ide az egyházmegye, akkor kezdtek el ipartelepítéssel foglalkozni. Az árvíz lerombolta a várost, majd újjáépítették olyan szinten, hogy a mai napig a csodájára járnak az emberek. Ennek járnak, nem az elmúlt 20 évnek. Azóta csak tatarozás folyik a városban, nincs perspektívája a városvezetésnek. A második a város szerkezete. A harmadik pedig a lakosság összetétele. Itt nem csak az egyetemet akarom kiemelni, ez nyilván versenyelőnyt jelent más magyarországi városokkal szemben. A lakosság összetételével kapcsolatban kijelenthetjük, hogy olyan, hogy törzsgyökeres szegedi már nagyon kevés van a városban, olyan, mondjuk aki a múlt század végén települtek be. Ez egy befogadó város volt mindig, a tudást szerette, befogadta, lehetőséget biztosított másoknak.
És a három legnagyobb hátrány?
Akármilyen furcsa, talán ugyanezek. Mert az utóbbi húsz évben mindig azt hittük, hogy majd a sült galamb a szánkba repül, mert olyan jó helyen vagyunk, hogy ide majd csak úgy jönnek, nekünk meg csak válogatni kell a jelentkezők közül. Ha valaki nem tesz aktívan, hogy megismertesse a várost, a lehetőségeket, nem csinál befektetőbarát környezetet, akkor ezek a lehetőségek nem jönnek, hanem mennek máshova. A városszerkezetre meg azt tudnám mondani, hogy az gyakorlatilag megmaradt a nagykörúton belül. Ha az összetételről beszélünk, akkor meg azt kell, hogy mondjam, hogy ezt a várost nem véletlenül hívták annó Pol Pot megyének, a várost magát meg komócsinok városának. Volt egy időszak Szegeden, amikor egy abszolút testidegen közeget befogadtak ide, ami nem baj, viszont nem találták meg a helyüket. Ez alapvetően az olajos-földgázos időszak volt, amikor nagyon sok embert hoztak ide és feszültség alakult ki az egyetemen és környékén lévő dolgozók, 10-12 ezer ember, és e tömeg között, aki nem találta meg a boldogulásának lehetőségét.
Milyen feszültség ez?
Társadalmi. Az olajmezőkön vagy más szocialista nagyvállalatokban dolgozó illető, amikor bekerült a városba, mert elvesztette az addigi munkáját, nem talál a végzettségének megfelelő munkát.
De ezek az emberek nem is igazán érintkeztek egymással. Az olajosok kint laknak Tarjánban, az értelmiségiek meg mondjuk a Belvárosban.
Na de akkor most mondott egy feszültséget. Az milyen már egy 170 ezres városnál, hogy így lehet kategorizálni?
Nyilván vannak átfedések.
Igen, de ezek találkoznak, és nem az a megoldás, hogy lebutítom az egyik közeget vagy felokosítom a másikat. Erre jó példa, hogy a szegény embernek nem halat kell adni, hanem meg kell tanítani halászni. De akik rászorultak és nehezebb helyzetben voltak, azok nem kaptak hálót, nem tanították meg őket halászni.
És Ön megtanította őket halászni, amíg polgármester volt?
Nem, négy év az erre kevés és a forrásaink sem voltak megfelelőek. Ezt munkahelyteremtéssel lehetne orvosolni, 10 ezer primer munkahelyre lenne ehhez szükség.
De ez a probléma ’98-ban is létezett, pont hogy ekkoriban volt téma a gyárak bezárása.
Nem volt téma, mert csak a ruhagyár meg a konzervgyár volt megszűnés előtt, de végül az önkormányzat mentőövet adott és egyik sem zárt be. Az én időmben nem zártak be gyárak.
Nem az Ön idejére gondolok, hanem azelőttre.
Előtte sem volt ez tömeges méretű. A legnagyobb baj az volt, hogy egy olyan privatizációba ment bele az ország, ami nem volt jól megfontolva. Az élelmiszerfeldolgozó gyárak, cukorgyárak, konzervgyárak, satöbbi és ezeket később bezárták. A külföldi tulajdonosok piacot vettek, nem akarták ténylegesen működtetni a gyárakat.
Szerepel a programjában, hogy a helyi gazdaság hanyatlásának egyik következménye, hogy csökken a népesség, holott az öt legnagyobb vidéki városból egyedül Győrben növekszik valamelyest a populáció, ami egyértelmű hozománya az osztrákok közelségének. Debrecen, Miskolc és Pécs lakossága szintén drasztikusan csökken. Ezek szerint Debrecen gazdasága is hanyatlik? Munkaerőhiány van?
Az csak egy látszat munkaerőhiány, ez statisztikai adatokkal is alátámasztható. Szeged lakossága 163000 fő, az én időmben 173000 volt, tehát 10000 fővel csökkent a népesség ez idő alatt. Egyes KSH-felmérések alapján 15-20 ezer olyan munkaképes ember van, akinek lakcímkártyája szegedi, de vagy Budapesten, vagy a Dunántúlon, vagy Kecskeméten, vagy a határon túl keresi meg a pénzét. Elmentek azért, mert itt nem volt olyan kereseti lehetőség, amivel boldogulni tudtak volna. Ez Miskolcon is igaz, de Debrecenben már nem, mert ott sok munkahely létesült.
De ez az elvándorlás igaz Pécsre, Miskolcra és Debrecenre is.
Miskolcon és Pécsen ez igaz, de Debrecenben több ezer munkahely jött létre. Debrecenben nem csökkent a lakosság száma, hanem nőtt.
De csökkent.
Debrecenben biztosan nem, az utóbbi öt évben biztosan nőtt. Ott most két olyan nagy gyár is épül, ami 5 ezer primer munkahelyet hoz.
Mert Debrecen lett a Fidesz kedvenc nagyvárosa.
És ennek mi köze van hozzá? Munkahelyteremtés, vagy sem? Nyolc éven keresztül, 2002 és 2010 között szocialista kormány volt az országban és szocialista városvezetés, ide miért nem osztottak gyárat, miért ment minden munkahelyteremtő beruházás máshova? Szeged meg a szocik kedvenc városa volt és mégsem történt semmi.
1948 óta egyetlen hidat sem sikerült építenie senkinek a városban, Ön rögtön többet is ígért.
2002 óta létezik ez a híd program, tehát amikor arról beszélünk, hogy ki akart először hidat Szegedre, én biztosan igen, 2002-ben. Orbán Viktornak a kampánynyitóján, itt Szegeden adtam oda azokat a terveket, amik egyébként három hídról szóltak, abból egy megvalósult már, ez az M43-as hídja. De kell külön a belvárosi közlekedésre való híd, és kell egy külön vasúti híd is. Azzal, hogy a tervek szerint a tram-train átmegy a déli közúti hídon, azzal én nem értek egyet.
Miért nem?
Mert megöli Dél-Újszeged feltárásának lehetőségét, és ha a mostani terveknek megfelelően valósul meg, akkor ott fog járni a házak mellett a vonat.
Most is ott jár.
Nem, ez a vasút már nagyon régóta nem működik.
Dehogynem.
Nézze meg az újszegedi vasútállomást, egyáltalán nem jár ott semmi.
Naponta három vonat megy onnan.
Hát akkor azt meg kell szüntetni, és akkor majd délebbre mennek. Ez egy városfejlesztési koncepció.
Ha valóban megépül a harmadik híd, akkor mi lesz a belvárosival? Lezárják az autósok elől?
Csökkenteni kell az autók számát mindenféleképp. Ahhoz több minden kell, először is parkolókapacitásokat kiépíteni úgy, hogy akár parkolóházakat építünk, akár lemegyünk a föld alá, akár parkolózónákat hozunk létre a hidaknál.
Ha az én döntésem lenne, én afelé hajlanék, hogy a belvárosba a lehető legkevesebb autó menjen be.
Önmagában a tervezett harmadik híd semmit nem old meg. Ahhoz, hogy valóban megoldást hozzon a szegedi közlekedésben, sok minden kell még, pl. meg kell hosszabbítani az alsó rakpartot.
Ésszerűsítenék a szegedi közlekedésszervezést. Tehát most nem hozzáértők felelnek a város közlekedéséért?
Olyan ember tervezte Szeged belvárosának közlekedését, aki kerékpározik, és kihagyta az autósok koncepcióját. A várost a kétkerekű mobilitásra kellene átszervezni, Szeged akkora város, hogy két keréken minden sokkal gyorsabban elérhető, mint autóval. Ebből adódóan a gyerekeknek tartanánk kötelező oktatást az általános iskolákban KRESZ-ből és kerékpározási ismeretekből. A tömegközlekedési díjakat lejjebb szállítanak, hogy többen használják őket.
Ön mivel közlekedik Szegeden?
Én kismotorral, ott parkol lent az utcán. Kerékpározni is szoktam a családdal, de csak sport jelleggel hétvégén.
Egyszerre csökkentené a parkolási és a tömegközlekedési díjakat is, ami meglehetősen ellentmondásos. A parkolási díjak csökkentésével több autó jelenne meg a Belvárosban, az olcsóbb tömegközlekedéssel pedig kevesebb. Melyik irányt fejlesztené akkor?
A parkolási díjak csökkentése nálam a megszüntetéssel egyenlő. Egy kamerarendszer kellene, ami nézi a nagykörúton belépőket és kilépőket, és rendszám alapján regisztrál. Véleményem szerint, aki nem ott lakik, annak két órás lehetőséget kellene a belvárosban ingyen biztosítani, hogy elvégezze a dolgát, de két óra után el kellene hagynia a belvárost. Ha két óra után tovább marad, akkor viszont olyan fokú pénzösszeget kellene fizetnie, ami nem érné meg neki. Én délután hat óra után vezetnék be parkolási díjat a belvárosban, hogy védjük a városlakóknak a parkolási lehetőségét.
Új helyszínen tervezi fejleszteni a repülőteret? Ez mit takar pontosan?
Nemzetközi repülésre és teherszállításra is alkalmas repülőteret kell építeni ahhoz, hogy kompetens cégeket idehozzunk. Kecskemétnek és Debrecennek a legnagyobb előnye, hogy olyan repülőtérrel rendelkeznek, amilyet a külföldi managementek is elvárnak. Szegeden minden munkahelyteremtés alapfeltétele a közlekedési infrastruktúra drasztikus fejlesztése.
A programban szó volt a Tisza kártya mellett egy helyi fizetőeszköz bevezetéséről is, hogy nézne ki ez?
A Tisza kártya lényege, hogy a tulajdonos a város által adott közműszolgáltatásokból 5% kedvezményt kap. Ez lehet a későbbiekben a helyi pénz alapja, melynek a segítségével helyben tartanánk a forrásokat, amit Szegeden termelnek. Ezeket a kezdeményezéseket a Nemzeti Bank nem szereti, mert pénzforgalmat szed ki a rendszerből, viszont élénkítené a helyi gazdaságot.
Több, az önkormányzat által megszabott díjat is csökkentene, menyi pénz esne ki?
Nagyjából másfél milliárd forint az, ami így a költségvetésből kiesik.
Csak?
Igen.
És honnan lesz erre fedezet?
Ezt csak akkor lehet megcsinálni, ha a magyar kormánnyal együtt tud az ember működni. Mi azt mondjuk, hogy befektetés a jövőbe, de ezt nem az uniós szlogenből találtuk, nekünk ez hamarabb megvolt már.
Tehát megígér egy rezsicsökkentést, hogy talán a kormány kifizeti a különbözetet?
Ki kell fizetnie.
Miért kellene?
Jó, hát nem kötelező, de ahhoz, hogy a város elinduljon, ahhoz kell, és a kormányzatban szerintem van olyan szándék, hogy szeretne segíteni a szegedieknek, akkor ezt az első lépést meg kell tenni, hogy valamilyen módon levegőhöz jussanak a szegedi vállalkozások és a szegediek.
Témaváltás. Az előszobánkban áll a klímakatasztrófa. Milyen intézkedésekkel tenné elviselhetőbbé a változásokat Szegeden?
A mi zöld belváros koncepciónk az 2001-ből adódik. Ez azt jelentette, hogy minden olyan térrekonstrukciót úgy kell megcsinálni, hogy azzal növeljük a zöldterületek arányát. Nekünk volt egy 100 csobogó programunk 2002-ben, ami azt jelentette, hogy a mesterséges vízfelületek nagyságát is növelni kell. Mi kezdtük el először, hogy fákat kellene ültetni a városban, van zöldtető programunk, ezzel lapostetős önkormányzati házaknál csinálnánk zöldtetőket.
És ezek fényében mit tenne a szegedi gazdasággal? Mindenki ennek fejlesztését ígéri, holott az ipar az egyik legnagyobb szennyező.
Egy évvel ezelőtt, a Tisza Koalíción kívül még senki nem beszélt a munkahelyek teremtésének szükségességéről, mára kampánytéma lett és ennek én személy szerint nagyon örülök. Ma már az iparfejlesztés nem füstölgő kéményekről szól. El kell érni, hogy a gyár hulladéka felhasználható hulladék legyen, meg kell oldani az újrahasznosítás és a raktározás kérdését is, de nyilván nem kap a letelepülésre engedélyt az a cég, aki erre nem megfelelő. Van egy kanadai program egyébként, ami egymás hulladékára épülő 8-10 gyárnak a működését írja le. Egyre több ilyen modell van, ami arra épül, hogy ami másnak mellékterméke vagy ipari hulladéka, az egy megint másik gyárnak alapanyagként szolgál.
Személy szerint mit tesz a klímaváltozás ellen?
Nekem elég jelentős ilyen szempontból a tevékenységem. Hála Istennek van egy nagy teraszunk, ami tele van virágokkal, tehát én a magam részéről a zöldfelületek növelését azt maximális mértékben elősegítem. Emellett szelektíven gyűjtjük a hulladékot, autót nem használok a belvárosban, kismotorral járok vagy gyalog.
A Fidesz egyik legtöbbet emlegetett szegedi problémája a hajléktalanság. Kitiltaná őket a Belvárosból, vagy hogyan tenne rendet?
Az a baj, hogy minél fejlettebb egy társadalom, az szinte automatikusan termeli ki a hajléktalanokat is. Ez egy ilyen szelekciós rész is valahol, hogy aki nem tud ezeknek az elvárásoknak megfelelni, az sokszor először önmagát veszíti el, aztán a társadalom számára válik elveszett emberré. Ezt a legnehezebb kezelni szerintem, erre ma még nem tudunk olyan, minden igényt kielégítő szociális programot adni, ami jó lenne. Az, hogy előfordulnak a közterületeken hajléktalanok, szerintem megoldhatatlan feladat. A számukat lehetne csökkenteni alternatívákkal, munkalehetőséggel, családalapítással, közösség alkotással. Például ha Szeged külterületén csinálnánk egy olyan közösséget, ahol saját magunknak termelik meg az élelmüket, dolgoznak, olyan önfenntartó közösségeket hozhatnak létre, amik újra értelmet adnak az életüknek.
Sorra döntik romba a Belváros épített örökségét. Nem mindig képviselnek különösen nagy értéket az áldozatul esett épületek, de például két éve a Boldogasszony sugárút és a Liliom utca sarkán lebontottak egy gyönyörű épületet. Ön hogyan látja ezt a kérdést?
Mint mondtam, az egyik legnagyobb előnyünk az a városstruktúra, az épületek, amik itt vannak. Idegenforgalmi szempontból biztos, hogy az egyik legnagyobb vonzerő ez. Nyugat-Európában, de Budapesten is van arra példa, hogy az építési hatóság azt mondja, hogy lehet újat építeni, de az eredeti homlokzatot meg kell tartani, és mögé rakják be a modern technológiát. Szerintem ez csak szándék kérdése. Az említett épület kapcsán, ha az építési hatóság ragaszkodott volna a homlokzati elemek megtartásához, akkor gyakorlatilag városkép szempontjából egy sokkal értékesebb ingatlan lett volna a végeredmény. Én ragaszkodnék az épített örökségünk védelméhez.
Ön adna 10 vagy 13500 forintot azért, hogy megszavazzák?
Nem, én ezt Júdás pénznek tartom. Akkor, ha van a gazdaságnak egy megalapozott fejlődése, akár egy országban, akár egy városban, akkor lehet úgy alakítani a szociális intézkedéseket, hogy abban legyen egy logika. Botka László azt mondta, hogy erre az egymilliárd plusz adóforint bevétel adta a lehetőséget, csak a kérdés az, hogy egy ekkora nagyságrendű plusz bevétel hogy nem volt kalkulálható előre? Három hónappal a bejelentése előtt volt elfogadva a városi költségvetés. Akkor ez még nem látszott? Ha azt az egymilliárdot vesszük, annak az volt az oka, hogy annyi uniós munkahelyteremtő támogatás jött a városba a vállalkozásoknak, hogy abból nagyon sok szegedi ember kapott. Ezeknek a béreknek mindig van egy SZJA-visszaosztása, amit a város kap meg, ez az egymilliárd semmi másból nem jön, csak ebből. Kíváncsi vagyok, hogy jövőre mi lesz, de szerintem, ha Botka László nyeri a választást, akkor a következő költségvetésnél a kormányra való hivatkozással fogják eltörölni, mert nem segít a városnak, és most már nincs az a dinamizmus, ami volt. Ez kifejezetten kampányfogás. A kormánynak esetében másképp van, mögöttük van egy gazdasági teljesítmény már hosszú évek óta, ami pozitív GDP-t hoz.
A polgármesterjelöltekkel készült interjúink ide kattintva érhetők el.
Nyitókép: Szűcs Dániel / Szegeder