Több mint 1,3 milliárd Forintból valósult meg a Szegedi Tudományegyetem részvételével a „Fenntartható nyersanyag-gazdálkodás tematikus hálózat fejlesztése – RING 2017” című pályázat. Az SZTE kutatói a szennyvizek és szennyvíziszapok hasznosítását vizsgálták alacsony CO2 kibocsátási technológiákkal. Nemzetközileg is kiemelkedő eredményeket értek el többek között az olajszennyeződések megszüntetésében – szól az egyetem közleménye.
A Szegedi Tudományegyetem a Miskolci Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem és a Soproni Egyetem tematikus kutatói hálózatot hozott létre a fenntartható nyersanyag-gazdálkodás területén. A pályázat során majd 1,4 milliárd forint támogatást nyertek el, a projekt az Európai Szociális Alapból és a hazai költségvetési előirányzatból 100 százalékos vissza nem térítendő támogatásból valósult meg 2017. július 1. és 2021. március 31. között. A kutatási együttműködés fókuszáltan a nyersanyag-gazdálkodás speciális területein, elsősorban másodnyersanyagok – hulladékok és maradékanyagok – hasznosítása mentén, környezetipari és energetikai alkalmazások fejlesztésére szerveződött az alábbi öt területen:
- Szennyvizek és szennyvíziszapok hasznosítása, alacsony CO2 kibocsátási technológiák,
- A települési szilárd hulladék (TSZH), mint másodlagos nyersanyagforrás,
- Lignocellulózok hasznosítása (Növényi szárazanyag, vagy biomassza),
- WEEE – elektronikai és elektromos eszközök hulladékából értékes anyagok kinyerése,
- Nagytömegű ipari és bányászati hulladékok, valamint melléktermékek innovatív hasznosítása.
Az SZTE a “Szennyvizek és szennyvíziszapok hasznosítása, alacsony CO2 kibocsátási technológiák” téma felelőse, de előremutató együttműködést alakított ki a kutatásban résztvevő egyetemekkel a többi területen is. A szennyvíz tematikát a vízkörforgás illetve a vízvédelem témakörével bővítették ki, amelyben a talajvizeket érintő szennyeződések eltávolítását tűzték ki célul. A szennyvizek kezelésében fontosak a membrántechnológiai, szűrési eljárások. A projekt során kombinált megközelítéseket dolgoztak ki a szűrési eljárások hatékonyságának növelésére. Emellett nanotechnológiai eljárásokkal olyan öntisztuló membránokat fejlesztettek ki, melyek eltömődése jelentősen visszaszorítható. Megvizsgálták a szennyvíziszapok energetikai illetve mezőgazdasági használhatóságát, és kimutatták, hogy a komposztált szennyvíziszap talajjavító készítményként alkalmazható lehet.
A vizek, szennyvizek egyre több gyógyszerhatóanyagot tartalmaznak. Ezek lebontására fénnyel katalizált nanokompozitokat fejlesztettek ki, illetve speciális mikróbákat izoláltak. Az olajszennyeződések folyamatosan megjelenő szennyeződések, amelyek akár évtizedekig terhelhetik a környezetet, a talajvizet. A kutatók valós ipari igényeknek megfelelően dolgoztak ki olyan biotechnológiai eljárásokat, amelyek segítségével ezek az ártalmas anyagok lebonthatók. Bizonyították, hogy az eljárás zsíros élelmiszeripari hulladékok lebontására is alkalmas. A talajvíz oxigénmentes körülmények között való tisztítása esetén annak a lehetőségét vizsgálták, hogy a kármentesítés összekapcsolható-e energiatermelési folyamatokkal. A lignocellulózok hasznosítása témakörben számos új biomassza típus, növényi maradvány biogáz termelésre való felhasználhatóságát tanulmányozták, ezzel is csökkentve az ilyen növényi maradványokból képződő CO2 mennyiségét, valamint kiváltva a fosszilis eredetű energiahordozók használatát.