Szerdán délután szó szerint lerántották a leplet Teleki Pálról. A szobráról, Teleki 1941-ben elhunyt. Az antiszemitizmussal vádolt ex-miniszterelnök a Szent Rókus templom sarkánál áll ezentúl, az egyes rókusi iskola felé néz.
Magyarország egykori miniszterelnöke nagy hirtelenséggel kapott jelentősnek mondható emlékezetet Szegeden: eddig nemigen volt róla szó a közbeszédben, egészen a múlt hétig, amikor a sajtó értesült a hírről.
Azért is érdekes a szoborállítás, mert Teleki Pál első miniszterelnöksége idején elfogadta a Nemzetgyűlés az első világháború utáni Európa első antiszemita törvényét, a zsidó vallásúak egyetemi továbbtanulását korlátozó numerus clausust. Később, az Imrédy-kormány vallás- és közoktatásügyi minisztereként javarészt ő fogalmazta a II. zsidótörvény (1939. IV. tc.) indoklását, és előkészítette a III., “fajvédelmi” zsidótörvényt (1941. XV. tc.). 1939 szeptemberében nem engedélyezte, hogy a Lengyelország ellen támadó német csapatoknak Magyarország területén át szállítsanak utánpótlást. 1941 tavaszán, amikor megtudta, hogy Nagy-Britannia háborús oknak tekinti, ha részt veszünk a Jugoszlávia ellen tervezett német hadjáratban, öngyilkos lett.
Telekinek 2004-ben Budapesten akartak szobrot állítani, ezt akkor éles közvita övezte. Erre utalhatott Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke is, amikor arról beszélt, hogy szégyen, hogy Budapesten nem állíthattak neki szobrot. „Viszont a most leleplezett mű erősíti azt a szellemet, amit Szeged jelent a Kárpát-medencének” – fogalmazott, majd kiemelte, hogy élményszerűen kellene érzékeltetni mindenhol, hogy mit is jelentett a 20. században, a trianoni gyalázat után a Teleki-kormányzat. Teleki azt kérte egyik írásában, hogy merjünk magyarok lenni, Lezsák pedig most azt kéri, hogy merjünk Teleki Pálról beszélni, mert sokan eltorzítják a gróf emlékezetét.
Lőrinczi Zoltán nemzetközi és Kárpát-medencei kapcsolatokért felelős államtitkár arról emelt szót, hogy volt miniszterelnök igazi ember volt, mert a becsületének megőrzésével, a magyar kereszténységgel és a magyar kitartással vissza adta a magyaroknak azt, amit elvettek tőlük a kommunizmus alatt.
Az avatáson jelen volt Jan Michal Dziedziczak lengyel miniszter is, aki arról emlékeztetett, hogy 1956-ban és 1981-ben is segítették egymást a magyarok és a lengyelek. Arról, hogy miért ezt a helyszínt válaszották, elmondta, a Rókusi templom volt az a helyszín, ahol 1981-ben, amikor hadi állapot uralkodott Lengyelországban, összegyűltek azok a magyarok és lengyelek, akik segíteni akartak az országnak. „Tehát szimbolikus helyre került a mű” – tette hozzá.
