A digitális oktatás keretében eltelt félévtől senki nem várt csodát, hiszen talán nem is létezik olyan tökéletesen fegyelmezett és önálló diák, aki az iskola keretei nélkül is ugyanolyan hatékonyan tanul. Az viszont elfogadhatatlan állapot, hogy számos gyerek már a digitális eszközök hiánya miatt akadályokba ütközik, és ezzel önhibájukon kívül borítékolható lesz lemaradásuk. A hátrányos helyzetű gyerekek tanodáit üzemeltető Motiváció Műhely első kézből tapasztalta meg az ezzel járó nehézségeket. A szervezet szegedi tanodájának vezetője, Steigler Anett foglalta össze az elmúlt hónapok tapasztalatait.
A Motiváció Műhely számára nem ismeretlenek a problémák, amikkel egy hátrányos helyzetű gyereknek kell szembenéznie az oktatásban. A civil szervezet főként hátránykompenzáló oktatási programokkal, társadalmi érzékenyítéssel, az oktatási esélyegyenlőség kutatásával foglalkozik. Céljuk elősegíteni a hazai oktatás megújítását, keretei közt a méltányosság megvalósulását. Szegeden és Balástyán működtetnek hátrányos helyzetű gyerekek számára tanodákat, hogy növeljék felzárkózási esélyeiket, csökkentsék lemorzsolódásuk valószínűségét.
A márciusban elkezdődött távoktatás során még erősebben tapasztalták az eddig is fennálló problémákat. Tanodáik online módon üzemeltek, ennek keretében igyekeztek a programban részt vevő gyerekek tanulási folyamatát segíteni. Emellett ők voltak az Ablak a padra kampány Csongrád-Csanád megyei közreműködői is.
A kampány országos szinten törekedett arra, hogy minél több rászoruló család jusson digitális eszközökhöz és interneteléréshez. Munkájukat pénzbeli támogatással vagy jó állapotú eszközök felajánlásával még most is támogathatjuk. Munkájukhoz az egyes települések igényeit helyi közösségszervezők, tanodák segítségével mérték fel, és ők voltak azok is, akik az eszközöket eljuttatták és beüzemelésükben segítettek a családokat.
„Már korábban is fennállt egy személyes-szakmai ismeretségünk a szervezettel. Szarka Alexandra, a Civil Kollégium közösségszervezője keresett fel minket azzal, mennyire tudjuk önállóan kezelni ezt a problémát, milyen segítségre volna szükségünk” – mondja Steigler Anett, a Motiváció Műhely szegedi tanodájának vezetője. „Mi már a kezdetektől megpróbáltunk reagálni erre a helyzetre. Egyrészt a saját belső körünkben gyűjtöttük össze a nem használt eszközeinket, másrészt a tanoda ritkán használt eszközeit is odaadtuk. Emellett kaptunk néhány eszköz felajánlást magánszemélyektől és egy szegedi cégtől is. Ez viszont nem volt elég, így bekapcsolódunk a kampányba.”
Összesen körülbelül huszonöt helyre juttattak el tableteket, laptopokat, fejhallgatókat, headseteket. Ezek mind olyan családokhoz kerültek, akiket tanodáik keretében vagy egy más együttműködés kapcsán már ismertek. Így az elszállítást és az eszközhasználatban való segítséget is könnyebb volt megoldaniuk. Minden általuk ismert rászoruló családon sikerült segíteniük – ugyanakkor így is előfordult, hogy egy 5-6 vagy akár 10 gyerekes családban nem minden gyerek rendelkezett saját eszközzel a tanuláshoz. Az eszközellátási problémák mellett gyakran a környezet sem volt megfelelő a hatékony tanuláshoz, sok gyerek nem rendelkezik saját szobával, akár még egy íróasztallal sem, és a nyugodt, csendes környezet sincs biztosítva számukra. A szervezet önkéntesei a digitális kompetenciák hiányával is szembesültek: sok gyereknek már egy e-mail megfogalmazásával problémái voltak, és ebben a szülők sem tudtak segíteni.
„A segítségünkkel nagyjából tudták követni a tananyagot, de így is óriási lemaradásokat tapasztalunk. Hosszabb távú problémáról beszélünk, ami a következő tanévre is biztosan ki fog hatni. A mi környezetünkben is voltak gyerekek, akiket a bukás veszélye fenyegetett, nekik még többet igyekszünk most segíteni. Vannak iskolák és pedagógusok, akik inkább átengedik a gyerekeket, máshol szigorúbban veszik az elvárásokat.”
Az oktatás megoldása is rendkívül iskola- és tanárfüggő volt a tapasztalataik szerint.
„Nyilván van pedagógus, aki kiadja, hogy a munkafüzet hányadik oldalát kell kitölteni, és aztán havonta egyszer beszedi – ezt digitális oktatásnak semmiképp nem nevezném. Ugyanakkor ez pontosan arra is lehet a reakció, hogy sok gyereknek nincs megfelelő eszköze az online tanuláshoz. A videóhívásban tartott óra egyébként általános iskolában nagyon ritka, ott inkább csak elküldték a feladatokat, a középiskolákban viszont tartottak tényleges órákat.”
Mégis, az iskolák és pedagógusok oldaláról alapvetően jó tapasztalatokról számolhat be a tanoda. „Személy szerint sajnálom a pedagógusokat. Egyik napról a másikra kellett átállniuk, ami először elég ad hoc módon történt, de aztán beálltak erre a rendszerre.”
A Műhely a problémát elsősorban nem is távoktatásban látja, hanem az oktatás általános helyzetében. „Azt gondolom, a magyar oktatási rendszer eleve nem alkalmas egy ilyen jellegű kihívás megoldására, nem is értek minket váratlanul a nehézségek. A tananyag túlságosan törekszik a lexikális tudásra, miközben alig jelennek meg a szövegértési, problémamegoldási képességek, a kreativitás fejlesztése, melyekre nagy szükség lett volna ebben az időszakban. Nyilván egyes iskolákban jobb a helyzet, ettől függetlenül általános, rendszerszintű problémákról beszélünk. A tanároknak is nehézségei adódtak abból, hogy frontális oktatásra vannak berendezkedve, a projekt- és csoportmunkák feladása helyett, amit jóval könnyebb lett volna átrakni a távoktatás helyzetébe. A digitális kompetenciák fejlesztésére is sokkal nagyobb hangsúlyt kellene fektetni.”
Az, hogy a diákok és tanárok ebben az időszakban rákényszerültek ezen képességek használatára, talán segített is a fejlesztésükben. A pedagógusok országos szintű szakmabeli párbeszéde például jelentősebbé vált, Facebook-csoportokban osztották meg tapasztalataikat, gyűjtöttek ötleteket a tanításhoz. A TanodaPlatformot koordináló Motiváció Egyesület/Műhely is heti rendszerességgel oszt meg a foglalkozásokon felhasználható szakmai tartalmakat az ország számos tanodájával, ezzel támogatva munkájukat. Emellett Motiváció Műhely szeretné tovább fejleszteni a digitális kompetenciák fejlesztését is. Nyáron klubfoglalkozást is indítanak a témával kapcsolatban, hogy egy jövőbeli hasonló helyzethez már felkészültebben állhassanak hozzá. Az online óráikat pedig június 16-ától váltják fel a személyes foglalkozások, amikor országszerte engedélyezetté válnak a táborok.
Azonban ezek a pozitív hírek még mindig csak ezt jelentik, hogy a pedagógusszakma és a civil szféra igyekszik a legtöbbet kihozni egy hibás rendszerből. A Motiváció Műhely az állam figyelmét is szeretné felhívni az oktatás problémáira. Több száz pedagógus és saját önkénteseinek tapasztalatai alapján készít felmérést az elmúlt hónapok helyzetével kapcsolatban, az ez alapján készített javaslataikat pedig minisztériumi szintig szeretnék visszacsatolni.
„Az eszközellátásban például szerepet játszhatott volna az állam is, ahogy arra más országokban is láttunk példát” – vélik. „Nagyon szuper, hogy a civil szféra ennyi mindenre képes, de ez nem a mi feladatunk lett volna.”
Nyitókép: Motiváció Műhely