Tavasszal inkább lokálisan terjedt itthon a Covid, ősszel már országos láncolatokról beszélhetünk

A SARS-CoV-2 vírus 273 Magyarországon is terjedő változatának genetikai feltérképezését végezték el a kutatók, ezek közül 85-öt a páciensektől tavasszal, 188-at ősszel vett mintákból azonosítottak – áll a több intézmény által végzett vírusgenom-kutatási program első eredményeit bemutató cikkben, amely a Szegedi Biológiai Kutatóközpont honlapján olvasható.

A koronavírus-fertőzés terjedési láncának visszakövetésében és a klinikai fejlesztés alatt álló vakcinajelöltek várható hosszú távú hatékonyságának előrejelzésében is segíthet az a vírusgenom-kutatási program, amely konzorciális együttműködéssel, szegedi, pécsi, debreceni és budapesti kutatóintézetek és klinikák közreműködésével valósul meg.

A vírus teljes genetikai állományának vizsgálata más járványtani elemzésektől független információforrás, amellyel reprodukálható a koronavírus-járvány tavaszi, koranyári hulláma, és megtudható, milyen vírusváltozatok terjednek jelenleg az országban.

A projekt legfrissebb eredményei alátámasztják, hogy a SARS-CoV-2 fertőzés hazai második hulláma független a tavaszi járványterjedéstől. A tavaszi hullámból vizsgált 85 minta elemzése azt mutatja, hogy

a Magyarországra behurcolt fertőzések számos, egymástól független behozatalból származnak.

Az eredmények szerint a márciusban hazánkban terjedő vírusváltozatok megegyeznek az az idő tájt Európa más országaiban is széles körben terjedő változatokkal.

A genetikai vizsgálatok alapján – a nyilvánosságra hozott epidemiológiai adatokkal összhangban – júliusban és augusztus elején nagy volt az új esetek között a külföldről behurcolt fertőzések aránya. Ezekből jelentős terjedési láncolatok alakultak ki, és az ősz elején megfigyelt napi esetszám-emelkedés jellemzően ezeknek a korai behurcolási eseményeknek köszönhető.

A genomszekvenálással feltárt vírusváltozatok összehasonlító elemzése arra is egyértelműen rámutat, hogy amíg a hatékony korlátozások következtében a tavaszi első fertőzéshullám lokális maradt, addig az őszi szakaszban már országos kiterjedésű láncolat is létrejött, ez alátámasztja, hogy a járványügyi korlátozások kulcsfontosságúak a fertőzés terjedésének megakadályozása, illetve lassítása szempontjából.

Evolúciós törzsfa: a SARS-CoV-2 vírus változatai és terjedésük időskálával ellátott leszármazási fán ábrázolva. A szekvenciákat 2020 november 11-én töltöttük le a GISAID adatbázisból. Piros ágakkal és minta névvel a magyar, sárgával az afrikai, barnával az ázsiai, sötétzölddel a nem magyar európai, világos kékkel az észak-amerikai, világoszölddel a dél-amerikai és sötétkékkel az ausztráliai, óceániai származású genomokat jelöltük. A belső ágak eredete nem egyértelműen meghatározható, szürke színnel jelöltük őket. Az első hullámban megjelenő magyar kládok kék, a második hullámban megjelenők piros hátterű kiemelést kaptak és Hun A, …, Hun J névvel utalunk rájuk. A Pangolin besorolások szerinti vonalakat két színskálán mutatjuk be a fa jobb oldalán. Fotó: brc.hu

A kutatók szerint a hazai vírusváltozatokkal kapcsolatos adatok fontos elemei a nemzetközi vírusmonitorozásnak, mivel a COVID-19 megbetegedést okozó SARS-CoV-2 vírussal kapcsolatos ismeretek bővítése révén segítik a jövőbeli járványügyi helyzetekre való felkészülést.

A SARS-CoV-2 genetikai állománya ugyan folyamatosan változik, de ez a változás viszonylag lassú folyamat más vírusok – például az influenzavírus – genetikai módosulásaihoz képest. Ennek köszönhetően a kutatók szerint az oltások fejlesztését egyelőre nem fenyegeti veszély, de a jövőbeli járványügyi eseményekre való felkészülés szempontjából lényeges szerepe van az új vírusváltozat valós idejű követésének. Így például az antitest-terápia optimális megválasztását nagyban segítheti, ha ismert, hogy egy adott földrajzi régióban milyen vírusváltozatok keringenek.

 

Nyitókép: Czeglédi Zoltán / MTI