Végül Orbán Viktor is megszavazta a 2050-es klímasemlegességet

Csütörtökön vitáztak Brüsszelben az EU tagállamainak vezetői arról, hogy megígérjék-e, hogy 2050-re nullára csökkentik a károsanyag kibocsátást. A nyolc órás huzavona után éjfélre már a Tizenkét dühös ember című film ikonikus jeleneteire hajazhatott a légkör, ugyanis csak Lengyelország, aki amúgy is rengeteg szenet bányászik, jelezte, hogy részéről ez nem vállalható.

Ezután a tanács bejelentette, hogy elfogadták a 2050-es célt, egy tagállam azonban még 2020 júniusáig vizsgálja a részleteket. Ez azért érdekes, mert elvben csak teljes egyetértésben adhatna ki a szervezet egy ilyen dokumentumot, és így, hogy volt tagállam, amely nem értett egyet, sokan a jogállamiság szövetének kontinentális szinten való felfeslését sejthetik a háttérben. Az viszont bíztató, hogy a lengyel kormány belement a megoldásba így is.

Ursula Von Der Leyen Green Deal nevű terve 100 milliárd eurót ígért a következő évekre a fosszilis energia kivezetésének támogatására. Ebből csak 6-8 milliárdot szavatolna az EU-s költségvetés, a többit az Európai Fejlesztési Bank, egyéb hitelkonstrukciók, a tagállamok magukra költött hozzájárulásai, és piaci befektetők raknák össze. Utóbbiakat kedvező szabályozási környezettel, adókedvezményekkel, állami támogatások elnézésével ösztökélnék költekezésre. A csütörtök esti vita tárgya is leginkább az volt, hogy a 100 milliárdból mennyi juthat majd keletre, például Magyarországnak vagy Lengyelországnak.

Év elején még nem tűnt reálisnak, hogy az európai vezetők  30 évre elkötelezzék magukat, és 2050-re megígérjék a nulla kibocsájtás. A vonakodók keménymagja Csehország, Lengyelország és Magyarország maradt, csütörtök éjfélre már csak Lengyelország.

Az EU új témákkal, új vezetőkkel, kezdeményező szerepbe bújva próbálja indítani a 2020-as évet. Azért is fontos a zöld fordulat. Az EU egyrészt a gazdaságban próbál vezető szerephez jutni klímabarát fejlesztések támogatásával, valamint beruházásokat próbál élénkíteni azzal, hogy 2050-ig teljesen lecserélik a kontinens közlekedési-, áramtermelési- és fűtési eszközeit. Ha minden a tervek szerint megy, akkor addigra nem lesznek benzines és dízeles járművek, szénerőművek, gázkazánok és gáztűzhelyek Európában.

A világ megmentésének programjától persze morális felsőbbségi pozíciójának visszaszerzését is reméli az EU, alternatívát képezve így az önző politikát hirdető USA-val, illetve az egyre agresszívebb külpolitikát folytató Kínával és Oroszországgal szemben. Ezeken felül az olajban és gázban viszonylag szegény kontinens a továbbiakban nem szorulna külső beszállítókra, illetve a tagállamok politikusai is áldoznának a fenntarthatoságot szorgalmazó választói hangoknak.

A csütörtök este témája tehát az volt, hogy a tagállamok akarják-e a 2050-es célt. Az oda vezető út konkrét kötelezettségeiről nem esett szó, inkább a három vonakodó miniszterelnök meggyőzésére koncentráltak.

A helyzetet persze az sem könnyítette, hogy mindhárom ország vezetése nagyon komoly vitában áll az EU intézményeivel. A legkedvezőbb tárgyalási pozíciót keresték, mivel a britek kilépése miatt kevesebb lesz az EU pénze, és mivel sok új feladatra is költeni akar a szegényebb tagországoknak járó támogatás jóval kevesebb lesz a jövőben. A három ország felismerte, hogy a 2050-es, szinte beláthatatlan időre kitűzött kötelezettségvállalás megszavazásáért cserébe pénzt csikarhat ki az alakuló költségvetésből.

„Kormányzati oldalról szerintem teljes az elszántság, hogy addig az utolsó percig, amíg van lehetőség arra, hogy a klímasemlegesség kérdését és a következő költségvetési időszak kérdését összekapcsoljuk” – fogalmazta meg a hozzáállás lényegét Kaderják Péter energetikai államtitkár.

Orbán Viktor szerint 50 ezer milliárd forint kellene ahhoz, hogy Magyarország képes legyen teljesen elhagyni a szenet, az olajat és a gázt. A miniszterelnök azzal a céllal ment Brüsszelbe, hogy ha ezt a pénzt az EU odaadja, akkor Magyarország megszavazza a 2050-es vállalásokat. Ennyit biztosan nem ígértek neki, de annyit azért igen, hogy meggyőzték a csatlakozásról. A konkrét összegről viszont egyelőre nincs nyilvános információ, mivel Orbán a csúcs után nem nyilatkozott.

Fontos magyar igény volt az is, hogy az atomenergiát is támogassa a zöld fordulat nevében az EU. Ez azért necces, mert Németország és Ausztria az atomenergia teljes kivezetése mellett döntött, valamint elképzelhető, hogy a klíma-ellenes küzdelemre adott pénzek az orosz állami Roszatomhoz futnának be végül Paks 2 tervezett építése miatt. Itt végül a következtetésekben rögzítették, hogy egyes országok atomerőművekkel akarják megoldani a klímasemlegességről szóló vállalásaikat. Hogy erre pénzt is adnak-e, azt még nem tudni, de az ajtó nyitva.

Azt már viszont nem sikerült átütni, hogy bekerüljön a szövegbe a rezsi emelésének kizárása, de a “figyelem a szociális szempontokra” a tanácsi következtetésekben végül szerepeltetve lett. A csütörtöki csúcson döntöttek arról is, hogy a földrengés sújtotta Albániának pénzt gyűjtenek, illetve újabb fél évvel meghosszabbították a 2014-ben kivetett szankciókat Oroszországgal szemben. (via 444)

 

Nyitókép: Orbán Viktor, miután leadta szavazatát az önkormányzati választáson. Koszticsák Szilárd / MTI