Világszenzáció lehet az egykori szegedi kutató új, életmentő terápiája

Életmentő lehet a Baranyi Lajos Egyesült Államokban élő magyar kutató által kifejlesztett terápia, amely képes meggátolni a koronavírus-fertőzés által kiváltott túlzott immunreakciót, az úgynevezett citokinvihart és a nyomában kialakuló súlyos tüdőgyulladást. A biológus-immunológus professzor elsőként a Magyar Nemzetnek számolt be a jó eséllyel világszenzációnak számító szabadalmáról.

A lap szerdai számában Baranyi Lajos elmondta: míg a vírust az emberek 80-85 százaléka könnyedén legyőzi, addig vannak, akik kétoldali tüdőgyulladást kapnak, és ha túl is élik azt, sokuk maradandó tüdőkárosodást szenved. A légzési elégtelenség és/vagy a bakteriális felülfertőződés következtében szeptikus sokk alakul ki a szervezetben, ez általános gyulladással jár, amit a gyulladásos fehérjék fokozott termelése, az úgynevezett citokinvihar kísér. Kutatásainak célja ennek a citokinviharnak a kontrollálása volt.

A professzor ezzel a problémával már hosszú ideje foglalkozik, és a citokinvihar ellen olyan peptideket, vagyis fehérjemolekulákat sikerült fejlesztenie, amelyek nem toxikusak, nincs mérgező bomlástermékük sem, nem halmozódnak fel a szervezetben, pár óra alatt elbomlanak. Fontos tulajdonságuk még, hogy miután vírusfüggetlenek, nem tud kialakulni velük szemben rezisztencia.

Baranyi Lajos ezekből a hatóanyagokból egy kombinált terápiát fejlesztett ki, amelynek részleteit addig nem hozza nyilvánosságra, amíg a szabadalmi eljárás nem zárul le. A lényegéről annyit elárult, hogy a hatóanyagok között a citokinvihart megakadályozó aktív fehérjemolekulák mellett egy, a sebgyógyulást serkentő és a tüdőkárosodást okozó fibrózist gátló anyag is van. A kezelés a gyakorlatban egy öt napig tartó infúziós vagy bolus (nagy dózisú) injekciós terápia, ami a labor- és állatkísérletekben egyértelműen hatékonynak bizonyult.

A magyar biológus-immunológus egészen biztos abban, hogy az általa kidolgozott kombinált terápia hatékonyságát a klinikai vizsgálatok is igazolják majd. Ezeket viszont már szeretné Magyarországon végeztetni, miként a reménybeli gyógyszer előállítását, kiszerelését, csomagolását, értékesítését is.

A kutató elmondta: telefonon egyeztetett Jakab Ferenccel, a magyarországi koronavírus-munkacsoport vezetőjével, akivel abban maradtak, felveszik a kapcsolatot a nemzetközi klinikai vizsgálatokat támogató nagy európai (páneurópai) nonprofit szervezet magyarországi központjával. A terápia iránt egyetemi kutatóhelyek és befektetési alapok is érdeklődnek az Egyesült Államokban.

Baranyi Lajos azt is elmondta, hogy a kombinált készítmény egy szintén általa kidolgozott eljárással rendkívül költséghatékonyan és könnyen előállítható, ezért egészen minimális alapanyagból nagyon nagy mennyiségű infúziót lehet gyártani. A gyorsan, nagy mennyiségben és olcsón előállítható kombinált infúziós terápia klinikai vizsgálata pedig akár már két héten belül megkezdődhetne.

Baranyi Lajos Szegeden szerzett biológusdiplomát 1982-ben, majd 1986-ban doktorált ugyanott immunológiából. Aktív tudományos kutatásokat folytatott a rák és a transzplantációs immunológia területén. 1994 és 1997 között vendégprofesszorként dolgozott a Nagojai Orvostudományi Egyetemen, illetve vezető tanácsadó a Fukusimura kórházban Japánban. 1998-tól hét éven át tudományos főmunkatárs volt a hadsereg Walter Reed Kutatóintézetében, ahol többek között a mesterséges vérpótlók és oltóanyagok kidolgozásában vett részt. 2002 és 2005 között az amerikai Bethesdában található Vakcina- és Immunológiai Kutatóintézet vezető kutatója volt.

2007-től több mint nyolc éven át alapkutatási igazgatóként dolgozott az amerikai Lentingen biotechnológiai vállalatnál. 2016 óta a saját alapítású Kelsius System Group vezérigazgatója. A cég döntően mezőgazdasági témájú projekteken dolgozik, de az itt folyó technológiafejlesztés biztosítja a kombinált terápia hátterét is. Több fontos nemzetközi kutatás-fejlesztési projektben is részt vett, aktívan közreműködött például az ebola-, a malária- vagy az influenzaellenes rekombináns vakcinák tervezésében. Több mint hetven tudományos közlemény és két könyvfejezet szerzője, számos díj és elismerés birtokosa. (via MTI)