Szeged két jelentős folyami holtága az újszegedi Holt-Maros és a város dél-nyugati részén levő Holt-Tisza. Márki Gabriella, a BME építészmérnök hallgatója utóbbihoz tervezett egy vagány vízi iskolát diplomamunkájaként.
A Holt-Maros Szeged egyik legszebb természeti területe: 2 700 méteren keresztül kanyarog, lényegében félbevágva Újszegedet. Mellette parti ösvények, padok, kukák vannak, mindennapi látvány a sok futó, horgász és kutyasétáltató. A Holt-Tisza azonban ennek szöges ellentéte: a környező üzemek szennyvize a holtágba folyt, erre jött még egy kertészet termálvize, ami csak felmelegítette a büdös vizet. Jelen állás szerint a környéket 2020-tól rehabilitálják, megszűnnek a szennyezők és a Holt-Maroshoz hasonlóan a pihenés és regenerálódás lesz a célja.
Bár tervek még nemigen vannak, Márki Gabriella elhozott egy elképzelést, mely szerint egy oktató épület jönne itt létre. Fontos tudni, hogy ez tényleg csak egy elképzelés, és csekély esélye van a megvalósulásra.
„Egy minél inkább a természeti környezetében harmonikusan illeszkedő, természetes anyaghasználatú épület megtervezése volt a cél. A vízi iskolában a víz a központi téma.”
A tervező a régi vályogfalas-nádtetős házakból ihletet nyerve álmodta meg az iskolát nádtetővel és faszerkezettel. Az épületben vannak falak, ahol nincs kitöltő anyag, csupán a fa oszlopok, ezzel egy természet-közeli nyílt teret létrehozva, de ahol hagyományos falak állnak, ott is a kitöltő anyag a lehető legkörnyezetbarátabb, vályogtégla és szalma.
Nem hagyományos iskoláról van szó: itt a cél az emberek és a természet közelebb hozása, a vízi élettel történő megismerkedés. Az iskolához tartozik egy melléképület, ahová turistaszállást tervezett Márki, a két épület között pedig egy védettebb, közösségi célokra és sportolásra is alkalmas füves terület van.
„A vízi iskola és a csónaktároló egy szerkezeti rendszerben épül. A két épületet és a vízi iskolához szervesen kapcsolódó fedett-nyitott teret egy tető fedi le. A turistaszálló teljesen különálló épület, hasonló szerkezeti rendszerrel. A természetes anyaghasználatú vályog + szalma épületekhez szintén természetes anyagú favázas tartószerkezet készül. A vázszerkezet előnye, hogy előbb épülhet a tartóváz és a tető, majd a tető védelme alatt deponálható, és építhető az időjárásra érzékeny szalma és vályogszerkezetű falazat.”
Még ha valószínűleg meg sem épül, jó látni, hogy valaki nem menő irodaházat tervez diplomamunkaként, hanem egy aranyos kis iskolát egy holtág partjára. Nektek tetszik?
Érdekel mi történik Szegeden, mik épülnek, vagy épp milyen kincsek tűnnek el az utcákról? Kövesd a Szegedert Facebookon és Instagramon.