Az Európai Tanács december 12-én és 13-án tartja következő ülését. Ezen téma lesz többek között a 2050-es karbonsemlegesség kérdése is.
Júniusban Csehország és Lengyelország mellett Magyarország is megvétózta az Európai Unió azon tervezetét, mellyel radikálisan csökkentenék az üvegházhatású gázok kibocsátását. Ugyanezt a tervezetet tárgyalják újra néhány napon belül az Európai Tanácsban. A 2050-ig megvalósuló karbonsemlegesség célja az, hogy Európa bő harminc éven belül nettó nullára csökkentse karbonkibocsátását. Ez természetesen nem a szén-dioxid kibocsátás teljes megszűnését, hanem radikális lecsökkentését jelentené, illetve azt, hogy az eddigi megoldásokat új, környezetbarát alternatívákkal helyettesítenék.
Orbán Viktor miniszterelnök szerint ahhoz, hogy Magyarországon ez megvalósuljon 2050-ig mind a villamosenergia-termelés, valamint a földgázellátás és a közlekedés területén 50 200 milliárd forintra lenne szükség. Ez nagyságrendileg hazánk 2018-as GDP-jének a 2,6%-a.
A Mérce írása szerint nem lehet kifogás a magas költség, hiszen jelenleg a az éghajlatváltozás negatív hatásainak sokkal nagyobbak a költségei mint ez az egyébként is rendkívül magas szám. Nem elhanyagolható tény továbbá az sem, hogy Magyarországé az egyik legkisebb vállalás az EU-ban a megújuló energiaforrások felhasználása tekintetében.
Mindennek okán született meg mintegy 45 zöld szervezet nyílt levele, melyet Orbán Viktor miniszterelnökhöz intéztek. Ebben nem csak a Magyarországra, de a régióra vonatkozó rendszerváltásra is hivatkoznak oly módon, hogy
„Régiónk országai egyszer már letették voksukat a rendszerváltás mellett, és sokat tanultunk ezen az úton. Az átmenet nem volt könnyű, de demokráciát és szabadságot hozott, és jótékony hatással volt társadalmainkra. Büszkék lehetünk az eredményeinkre. Most ismét előre kell tekintenünk, és az új kihívásokat is bátran kell kezelnünk.”
Levelükben kifejtik a felelősségvállalás fontosságát, illetve azt, hogy nem csak saját, hanem a jövő generációjának érdeke is, hogy december 12-én a megfelelő döntést hozza.
A nyílt levelet író civil szervezetek egyike, a Levegő Munkacsoport arról írt korábban, hogy abban az esetben, ha fenti három ország továbbra is megvétózza a karbonsemlegességet, az Európai Bizottság rendes jogalkotásba kezdhet, a Tanács döntésétől függetlenül, melyet a három ország egyike sem áshat már alá később. Írásukban hivatkoznak még továbbá a karbonsemlegességet célzó petíciójukra, melyet bár aláírni már nem lehet, de követelései továbbra is megtekinthetők.
Nyitókép: IV. Szegedi Klímatüntetés. Szűcs Dániel / Szegeder