A számomra teljesen érthetetlen szokás, mely szerint minden évben egy halom konténerbe sűrített műanyagot meggyújtanak, majd azt rituálisan belélegeztetik az egybegyűlt félszáz emberrel, szerencsére idén nem kerül megrendezésre a koronavírus-járvány miatt.
Lakástűz-szimulációkat évek óta tartanak Magyarországon; ennek keretében egy hagyományos tengeri konténerben szépen berendeznek egy minilakást, illetve annak nappaliját: karácsonyfa, tévé, fotel stb. 2019-ben ilyen volt a szegedi Dóm téren is, ahol az égő műanyagmassza füstje úgy “esett rá” a karácsonyi vásárra, hogy még az Aradi vértanúk terén sem lehetett tiszta levegőhöz jutni. Ami nem volna gond alapból, füstöt szívunk máskor is, előfordul, de teljesen más a helyzet, amikor a műanyag elégetéséből származik ez. A tavalyi eseményről itt írtunk bővebben.
Idén szerencsére nem lesz ilyen, viszont a megyei katasztrófavédelem küldött egy tájékoztatót, hogyan ellőzzük meg a valós lakástüzeket. Ez alább olvasható:
„Legyen mindenki biztonságban az ünnepek idején is
November végén meggyújtottuk az adventi koszorú első gyertyáját, ezzel elkezdődött az ünnepi készülődés, a várakozás időszaka. Pár apró, de fontos szabály betartásával ez az időszak is biztonságban telhet. Figyeljünk arra, hogy a gyertyák alatt legyen tűzálló alátét. A koszorú környékén ne legyen semmilyen gyúlékony anyag, hiszen a tűz könnyen átterjed a koszorúról az asztalon lévő tárgyakra, függönyre, ablakkeretre. A legbiztosabb megoldás, ha csak akkor ég a koszorún a gyertya, amikor a szobában tartózkodunk. Sose hagyjuk az égő gyertyákat felügyelet nélkül. Tavaly negyvenkilenc lakástűz keletkezett adventi koszorúk miatt. Idén november 24-én Gádoroson vált lakhatatlanná egy nyolcvan négyzetméteres családi ház egy korán meggyújtott adventi koszorú miatt.
Az országos adatok azt mutatják, hogy ősszel és télen naponta harminc lakástűzhöz riasztják a tűzoltókat, átlagosan negyvenöt percenként kigyullad egy lakás. Naponta két-három lakás lakhatatlanná válik a tűz miatt, kétnaponta pedig meghal valaki lakástűzben. Idén már több mint 6000 lakástűz volt, több száz ember szenvedett füstmérgezést, 86-an pedig életüket vesztették, közülük 71-en otthonukban.
A fűtési szezon kezdete óta országszerte huszonnégy áldozatot szedtek a lakástüzek, hatvan ember sérült meg.
A lakásokban keletkező tüzek legfőbb kiváltó oka a nyílt láng használata, az elektromos zárlat, a fűtőberendezések helytelen használata és a főzés. Több tragikus kimenetelű tűzesetben pedig az ágyban dohányzás okozott halálos kimenetelű balesetet. Advent idején az ünnepi koszorúk mécsesei is fokozott kockázatot jelentenek.
A Csongrád-Csanád megyei adatok alapján az október 15-én indult fűtési szezonban eddig 22 lakástűzhöz riasztották a tűzoltókat. Az elmúlt hétvégén Csongrád-Csanád megyében egy férfi meghalt Makón, egy másik férfit pedig súlyos égési sérülésekkel szállítottak kórházba Kiszomborról. November elején egy szegedi, Pálfi utcai tűzesetnél három embert, köztük egy csecsemőt is elszállított a mentőszolgálat.
A tűz a legtöbb esetben 1-2 négyzetméteres területet érintett, de volt ahol 120 négyzetméteren pusztítottak a lángok. Megyénkben eddig összesen 220 négyzetméternyi terület semmisült meg a tűzesetekben. A lakástüzek miatt eddig 60 egységünk végzett oltást a helyszíneken, a munkálatok összesen 18 óráig tartottak a lakástüzek helyszínén. Az esetek felében Szegedre riasztották a tűzoltókat, de több lakástűz volt Makón is. A kéményben lerakódott korom miatt négy esetben kellett beavatkozást végezniük a megyei egységeknek.
A Csongrád-Csanád megyei tűzesetek egyik helyszínén sem volt tűzjelző készülék. A hő-és füstérzékelők pedig bizonyítottan életeket és értékeket mentenek. A halálesetek megelőzhetjük a füstérzékelő használatával. Egy jó minőségű füstérzékelő már a tűz keletkezésekor jelez, ekkor még sérülések nélkül ki lehet menekülni a lakásból. Füstérzékelővel a kár is sokkal kisebb lehet, hiszen minél hamarabb tudjuk riasztani a tűzoltókat, ők annál gyorsabban kezdik meg a mentést.”
Nyitókép: Szűcs Dániel / Szegeder