Kormányzati támogatással újították fel a kiszombori körtemplomot, a magyarországi román kori építészet egyik kiváló alkotását. Az átadót vasárnap délelőtt tartották.
A megszépült épületet vasárnap hálaadó szentmise keretében adták át, a templomot Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök áldotta meg. Marosvári Attila történésznek a templomról írt tanulmánya szerint a legnagyobb valószínűséggel a 12. század második felében emelt rotunda a Dél-Alföld leginkább épségben megmaradt kora középkori építészeti emléke.
A kívül kör alakú, belül hatkaréjos kialakítású, téglafalazatú templomforma kuriózum a magyarországi építészetben, csupán a bodrogközi Karcsán és a kárpátaljai Gerényben található ilyenre példa. A körtemplom boltozatát két vagy három periódusban festett freskók díszítik, a legrégebbiek akár a rotunda építése utáni évtizedekben, a 13. században is készülhettek. Az épületet az elmúlt századokban többször átalakították, 1910-ben pedig összekapcsolták az akkor emelt neoromán katolikus templommal.
A rotundát 1980 és 1983 között – az eredeti állapotot helyreállítva – leválasztották a templomról, de felújítása a kor előrehaladtával újból szükségessé vált. A 28,7 millió forint kormányzati forrásból most elvégzett rekonstrukció során megújult a körtemplom homlokzata és injektálásos módszerrel szigetelték a falakat. Kicserélték a bádogos szerkezeteket, a tetőre hófogókat helyeztek, lefolyócsatornát alakítottak ki és megépült a csapadékvíz szikkasztórendszere. A rotunda környékét térkővel burkolták és megújult a körtemplom díszvilágítása is.
A Makó Híradó beszámolója szerint Lázár János beszédében előbb Kiss-Rigó Lászlót méltatta, amiért ő már régóta ellátja feladatát a térségben. „Sokan azt gondolják, hogy a 21. században, a mindent elsöprő globalizmus és liberalizmus idején, amikor virágzik a nihilizmus, és az ateizmus, már nincs szükség templomokra, felesleges felújítani a templomokat. Az elmúlt hat hónap azonban minden olyan embert, aki hit nélkül éli a világát, úgy gondolom közelebb vitt az Istenhez” – beszélt Lázár, aki szerint a világjárvány megmutatta, hogy a tudósok küzdelme, az állami vezetők szervező munkája mellett a hitre is legalább akkora szükség van a gyógyulás és baj elhárítás érdekében.
