A Másfélfok cikke azt írja, közel egy fokkal emelkedett az őszi átlaghőmérséklet az elmúlt 25 évben az azt megelőző negyedszázadhoz képest, a melegedés trendje egyértelműen kimutatható. Ez ugyan jó hír is lehet, ha például nyaralni megyünk, a hőmérséklet emelkedésével többek között felborul a levélhullás rendje.
Az őszi melegedés akkor látszik leginkább, ha csak a 2011–2020 közötti időszakot nézzük, az őszi átlaghőmérséklet már átlépte a 11 °C-ot az 1971–1995 közötti 25 évekhez képest, akkor ez 9,9 °C volt. A csapadék esetén azonban nem tapasztalható egyirányú változás: mindkét 25 éves időszakban előfordultak szárazabb és csapadékosabb évek is.
Az átlaghőmérséklet alakulása máshol is tetten érhető, megvizsgálták ugyanis azt, hogy ősszel hány 25 °C feletti, úgynevezett nyári nap volt. Azt találták, hogy az elmúlt 50 év októbereiben 27 ilyen történt, ezek harmada pedig az elmúlt évtizedben, azaz 2011–2020 között jelentkezett. A fagyos napok számának (azaz amikor a minimumhőmérséklet 0 °C alá esik) alakulása is csökkenést mutat az elmúlt 50 év őszi adatait tekintve amely a hidegebb időszakok beköszöntének későbbre tolódását mutatja.
A vénasszonyok nyara, vagy más néven indián nyár is ismerős kifejezés lehet, azonban az, hogy mi számít annak, szubjektív, valamint régiónként is eltérhet. Ennek gyakoriágát úgy vizsgálták, hogy az elmúlt 50 éves periódusban az őszi napok átlaghőmérsékletét 5 °C-kal meghaladó napokat, illetve a csapadékmentes időt vették figyelembe, ez alapján az látszik hogy az utóbbi 20 évben több ilyen eset fordult elő.
A felmelegedésnek pozitív következményei is vannak, például tovább tudjuk élvezni a nyári életérzést, valamint kitolódik a vegetációs időszak, ami a mezőgazdasági termelés szempontjából kedvező lehet. Ugyanakkor megbomlik a természet körforgása: az őszi levélhullatás eltolódhat, ahogyan a vándorló madarak költözési időpontja is. A változás kedvezhet egyes kórokozóknak és invazív fajoknak, befolyásolhatja az egyedek szaporodóképességét, felborul az ökoszisztéma egyensúlya és még sok egyéb.
- A levelek idő előtti lehullajtását forró nyarak és az előző év őszi szárazságának együttállása okozhatja.
- Késleltetheti a levélhullást a magas talajnedvesség.
- Hirtelen levélhullást idézhetnek elő a korai fagyok és erős szelek.
A hőmérséklet változása a levelek elhalványulásának mértékéhez járul hozzá, de ha mindez a nappalok hosszának változásával társul, az a levelekben lévő zöld klorofill csökkenését idézi elő, amelyek ennek hiányában sárga, narancssárga, piros és lila színek jelennek meg. Az éjszakai hőmérséklet csökkenésével intenzívebbé válnak ezek a színek, de amennyiben hirtelen támadnak fagyok, úgy fognak hirtelen lehullani, hogy talán még nem is váltottak színt az egyébként melegebb ősz miatt.
Hosszabb távon végzett kísérletek alapján az egyes fafajok között jelentős eltérés van az őszi színek érzékenységénél, általánosan kifejezve melegebb időnél 1 nap/fok az őszi színek megjelenésének késése, de például a bükk esetén ez már 6-8 nap/fok. Ez látványos változás lehet, hiszen az egységes őszi táj helyett egyes fafajok később ”érnek be”, így a színek hol ősziesek, hol nyáriasak lesznek egy adott területen.