A Másfélfok cikke azt írja, közel egy fokkal emelkedett az őszi átlaghőmérséklet az elmúlt 25 évben az azt megelőző negyedszázadhoz képest, a melegedés trendje egyértelműen kimutatható. Ez ugyan jó hír is lehet, ha például nyaralni megyünk, a hőmérséklet emelkedésével többek között felborul a levélhullás rendje.
Klímaváltozás: tragikus a helyzet Bugacpusztaházán az elsivatagosodás miatt, ellehetetlenült a mezőgazdasági termelés
Tragikus a helyzet a Bács-Kiskun megyei Bugacpusztaházán – írja az Agrárszektor. A mezőgazdasági termelés szinte ellehetetlenült, mert elérhetetlen mélységekre csökkent a talajvízszint, így öntözni sem lehet a futóhomokos talajt.
Mihálik Edvin megmérte a Kárász utca térköveit
46 fok a Kárászon.
Szegedre jött a Munch, az első magyar ételmentő app
2020 nyarán négy budapesti fiatal létrehozott egy applikációt, amely az ételpazarlás ellen küzd. Az alkalmazás alapötlete, hogy az éttermek, pékségek, boltok és szállodák értékesíthetik kedvezményesen a nap végén el nem adott ételeiket. Júliusban indult a kezdeményezés Budapesten, és már az első időszakban hatalmas érdeklődést váltott ki a nagyközönségből az ételmentés, így a Munch országosan is elkezdett terjeszkedni. És most, itt vannak Szegeden is.
Tényleg a klímaváltozás miatt nincs már fehér karácsony?
Az éghajlatváltozással foglalkozó Másfél fok kutatója volt kíváncsi rá, hogy összefüggés fedezhető-e fel a klímaváltozás okozta globális felmelegedés, illetve a tény között, hogy aligha élünk meg fehér karácsonyokat mostanában. A helyzet Szegeden még “szomorúbb”, a legdélkeletibb magyar nagyvárosban sokszor akkor sincs hó, amikor Budapesten moccani sem lehet a hirtelen hullt fehér tömegektől.
Vásárhelyi rackajuh-projekt: siker
Véget ért a Zöld Vásárhely Program kísérleti projektje Hódmezővásárhelyen. Ennek keretében egy 4200 m2-es terület kaszálását végezte el a város racka juhokkal. A projekt elsődleges eredményeit interaktív képeken illusztrálja a város.
Jöhet a napvitorlás Kárász utca?
Mihálik Edvin zöldváros-tanácsnok tett javaslatot arra, hogy 2021-ben a nyári időszakra napvitorlákat erősítsenek a sétálóutcára, ezzel védve az ott tartózkodókat az erős sugárzástól.
A klímaváltozás elismerése még első lépésnek is kevés
Az utóbbi hetekben azt láthatjuk, a magyar kormány is elismeri a klímaváltozás fenyegetését. A probléma tagadóiból hirtelen mindent kézben tartó, kompetens hatalommá léptek elő a retorikájukban. De valóban reális helyzetfelismerés áll ezek a hirtelen megtalált nagy szavak mögött? Szabó Tímea, a Párbeszéd társelnöke és Schmuck Erzsébet, az LMP országgyűlési képviselője a Zöld Terasz rendezvényén beszéltek a magyar klímastratégiáról és helyi szinten alkalmazható megoldásokról.
„Ott tartunk, mint 18 hónappal ezelőtt”
Szerinte sem a világ döntéshozói, a politikusok, sem a média nem veszi elég komolyan, hogy milyen közel van a baj, és hogy az mekkora. Előbbiek pedig semmit sem tettek azért, hogy a világ széndioxid-kibocsátása csökkenjen.
Kormány: klímavédelem = gazdasági növekedés
A cél, hogy 2030-ra Magyarország teljes üvegházhatású gázkibocsátása az 1990-es bázisévhez képest 40 százalékkal csökkenjen.
Rohadt meleg volt 2019
A tavalyi volt a legmelegebb év 1901 óta Magyarországon, mondja elemzésében az Országos Meteorológiai Szolgálat.
A magyarok komoly klímavédelmi lépéseket várnak a kormány felől
A Greenpeace megbízásából a Závecz Research közvélemény-kutatást végzett, melyből egyértelműen kiderül, hogy számos területen az eddigieknél jóval több érdemi klímavédelmi intézkedést vár a magyar lakosság a kormánytól.
Greta Thunberg: a globális klímasztrájk semmit sem ért el
Madridban, az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményének 25. ülésén szólalt fel a svéd lány, akinek a Szegeden is már háromszor megrendezett klímasztrájkokat köszönheti a világ. Thungerg azt mondta, az elmúlt egy évben semmit nem értek el, hiszen az emberiség CO2-kibocsátása nem hogy nem csökken, hanem nő.
150 ezren töltötték ki a kormány klímakonzultációját
Európai uniós kötelezettség volt a társadalmi konzultáció, amit a magyar lehetőségeihez mérten próbált minél kevésbé az emberek tudtára hozni. 150 000 ember azért így is kitöltötte.
Áder: nem mondhatunk le az atomenergiáról
Ha el akarjuk kerülni a klímakatasztrófát, akkor vissza kell szorítani a fosszilis erőművek működését, az atomenergiáról pedig nem mondhatunk le – mondta Áder János köztársasági elnök kedden, Pakson általános és középiskolásoknak tartott interaktív előadásán.
Zöldterületek kövezésével és aszfaltozásával lenne a legzöldebb város Szeged
Vannak ebbe az irányba hajló törekvések, most mégis úgy érezni, hátra lépett egyet az önkormányzat.
400 melegrekord dőlt meg idén nyáron
Mintegy 400 melegrekord dőlt meg az északi féltekén a nyári hőhullámok idején – derítették ki amerikai kutatók az időjárási adatok globális elemzése alapján.
2030-ig megtízszerezné a naperőművek kapacitását a kormány
Magyarország Virtuális erőmű programját ajánlotta az ENSZ-klímacsúcs résztvevőinek figyelmébe hétfői New York-i felszólalásában Áder János. A köztársasági elnök a plénum előtt elmondta, hogy a 10 éve indult program lényege és filozófiája szerint az a legolcsóbb energia, amelyet meg sem termelünk. „A program keretében eddig több energiát takarítottunk meg, mint ami a magyarországi atomerőmű teljesítményének egy negyede” – fogalmazott a köztársasági elnök.
Soha nem volt még ilyen meleg öt év, mint az elmúlt
A WMO adatai szerint a 2015 és 2019 közötti időszak a legmelegebb egymást követő öt év volt az időjárási feljegyzések 150 évvel ezelőtti kezdete óta, az átlaghőmérséklet ebben az időszakban világszerte 1,1 Celsius-fokkal volt magasabb, mint az 1850-1900 közötti időszakban.
Mi van a húson túl? Megkóstoltuk Szeged első szintetikus hamburgerét
A hamburgerről azt tartja a közvélemény, hogy csakis akkor lehet finom és kiadós, hogyha van benne egy szépen átsült marhahúspogácsa. Manapság azonban egyre nagyobb teret nyernek azok a burgerek, melyekben egy csepp hús sincs, és kijelenthető, hogy semmivel sem rosszabbak hagyományos társaiknál. Most mégsem ezekről lesz szó, hanem egy nagyobb lépéssel továbbfejlesztett változatról, amelyben nemhogy hús nincs, de semmiféle állati eredetű összetevőt nem tartalmaz, és mégis finom tud lenni.
Minél több szörnyűséget tudtam meg, annál jobban szorongtam a klímaváltozástól
Az elmúlt években a klímaváltozás mindennapjaink részévé vált: nem telik el nap apokaliptikus erdőtüzekről és olvadó gleccserekről szóló hírek nélkül, hatásait saját bőrünkön érezhetjük. A híradások és a kataklizma időpontját kijelölő jóslatok mellett kevesebb szó esik arról, hogy a közelgő klímakatasztrófa mentális problémákat is okozhat. A klímaszorongás egy nagyon is valós jelenség, és hasonlóan más típusú pszichés problémákhoz alvászavarokkal, gyomorgörccsel és pánikrohamokkal járhat. A nyugati országokban egyre több cikk és kutatás születik a témában, Magyarországon még kevésbé került előtérbe a klímaváltozás miatt érzett kóros félelem, pedig az első klímaszorongók már megjelentek a pszichológusok rendelőiben.
Hozzá lehetne szoktatni a Földet a klímaváltozáshoz, csak nem lenne olcsó
A következő tíz évben 1800 milliárd dollárt (541 ezer milliárd forintot) kellene ráfordítani világszerte azokra a stratégiákra, amelyek lehetővé tennék, hogy a bolygó alkalmazkodjon a klímaváltozáshoz – mutatott rá jelentésében egy globális bizottság.
“A kedvezőtlen hatásokat nem lehet kerítéssel megállítani”
Magyarországon a klímaváltozás szempontjából nincs krízishelyzet, de arra fel kell készülni, hogy a kedvezőtlen hatásokat nem lehet kerítéssel megállítani – mondta Szöllősi-Nagy András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem víztudományi professzora az M1 aktuális csatornán kedden.
Szeged mellett számos magyar város lesz nyaranta élhetetlen
Nyakunkon a klímaváltozás. A folyamat előrehaladtát a szélsőséges időjárási viszonyok is jelzik, s habár most úgy néz ki, hogy a végkifejlet elkerülhetetlen, mégis van lehetőség arra, hogy felkészülten érjen minket a változás. A 444 szakértője ezeket osztotta meg a portállal.
