A következő tíz évben 1800 milliárd dollárt (541 ezer milliárd forintot) kellene ráfordítani világszerte azokra a stratégiákra, amelyek lehetővé tennék, hogy a bolygó alkalmazkodjon a klímaváltozáshoz – mutatott rá jelentésében egy globális bizottság.
A kutatókat, közgazdászokat, városlakókat, gazdákat, polgármestereket és vállalatvezetőket tömörítő Globális Alkalmazkodási Bizottság (Global Commission on Adaptation) öt gyakorlati megoldást fogalmazott meg globális költség-haszon elemzésében, amely szerint a szóban forgó stratégiák megvalósítása nettó több mint 7 ezer milliárd dollár hasznot hozna – írja a BBC hírportálja. Hogy érthetőbbé együk, mekkora összegről van szó: 541 ezer milliárd, azaz 541 000 000 000 000 forintból
300 milliárd vékonytésztás margaréta pizzát ehetünk meg
(1800 forint per darab áron számolva). De ennyi pénzből vehetnénk 59 millió Tesla Model 3-at is. Ez persze bőven nem kevés, de globálisan gondolkodva, illetve arra gondolva, hogy lényegében a túlélésünkről van szó, nem is sok.
A Ban Ki Mun korábbi ENSZ-főtitkár, Bill Gates, a Microsoft társalapítója és Krisztalina Georgieva, a Világbank igazgatója által vezetett globális bizottság szerint a gazdagabb országoknak erkölcsi kötelességük befektetni olyan adaptációs intézkedésekbe, amelyek az egész világ javát szolgálják, ugyanis az éghajlatváltozás hatásaival leginkább küzdő országok „a felelősek a legkevésbé a problémákért” – mutatott rá a jelentés.
A testület szerint a következő tíz évben olyan előrejelző rendszereket kellene kiépíteni – elsősorban a szigetek lakói és a part menti közösségek számára -, amelyek jó előre figyelmeztetnek a viharokra, az erős tengerjárásra és egyéb szélsőséges időjárási viszonyokra. Egy egyszerű mobiltelefon-alkalmazás például segíthetné a csendes-óceáni Cook-szigetek halászait abban, hogy a tenger változásaihoz igazítva alakítsák terveiket.
Az infrastruktúra tekintetében az éghajlat változásaihoz igazított utak, épületek és hidak építésére lenne szükség. Egy New York-i projektben például fehérre festik a háztetőket, ami hatékony hővisszaverő stratégia az épületek és egész városnegyedek lehűtésére.
A javasolt stratégiák között szerepel a száraz talaj mezőgazdasági termelésének fejlesztése, a szárazságnak jobban ellenálló haszonnövényekre való áttérés elősegítése. A mangroveerdők nagyjából 18 millió ember számára jelentenek védelmet a part menti áradásokkal szemben, ám beruházások miatt kivágják a fákat. Ezeknek az erdőterületeknek a helyreállítása segíthetne megóvni a sebezhető közösségeket a viharoktól és javíthatná a helyi halgazdálkodást.
A jelentés szerint a vízkészletek védelme ugyancsak kulcsfontosságú feladat az éghajlat változásakor. (via MTI)
Nyitókép: Jason Blackeye / Unsplash