Egy kis alföldi falu lett az új Plattensee

Egy kis alföldi falu lett az új Plattensee

Abcúg

Negyvenkét német, holland, belga és svájci költözött a semmi közepére, egy kétezer fős kis faluba, Csengelére. Az idegenek a magyarországi alacsony árak, a könnyen megszerezhető ingatlanok és a csend miatt jöttek az alföldi településre. A falu életébe is örömmel vetették bele magukat, tollaslabda klubba járnak, részt vesznek az önkormányzati választásokon, falunapokon, néhányuk már érti és beszéli is a magyar nyelvet. Szerintük kedvesek és segítőkészek a magyar emberek, az egyetlen probléma, amit Magyarországon látnak, hogy hatalmas a bürokrácia, és hogy nem jön ki a szerelő, amikor ígéri. A helyiek szerint ezek rendes, precíz németek, nincs velük semmi baj.

A káros lignit helyett fát követelnek a szegényeknek

A káros lignit helyett fát követelnek a szegényeknek

Abcúg

Többet ártanak, mint segítenek az északkelet-magyarországi önkormányzatok azzal, ha szociális tüzelőként fa helyett rossz fűtőértékű, ráadásul elégéskor még egészségre káros ként, arzént és sok hamut is a levegőbe eresztő lignitet adnak a rászorulóknak – állítja hat hazai civil szervezet. Kampányba kezdtek, hogy elérjék: a kormány ahelyett, hogy további – a lakosságot olcsó, de rossz szénnel ellátó – lignitbányák nyitására adna engedélyt a borsodi szénmedencében, gondoskodjon a lignit kivezetéséről a lakossági tüzelőanyagok piacáról. De úgy, hogy ezzel ne tolja még inkább az ingyen elérhető, de még durvábban egészségkárosító hulladék elégetése felé a legszegényebbeket.

Az anorexiások el akarják pusztítani magukat

Az anorexiások el akarják pusztítani magukat

Abcúg

Hónapok telnek el, mire az anorexiásokat diagnosztizálják, mert az orvosok nagy részének eszébe sem jut ez a betegség. Sem a belgyógyászaton, sem a nőgyógyászaton, sem a gasztroenterológusnál nem merül fel, hogy a páciens azért 30 kiló és nem menstruál egy éve, mert anorexiás, nem pedig valamilyen daganatos betegsége van. Szakértők szerint egy egyperces vizsgálattal és három kérdéssel feltárható ez a mentális zavar, az orvosok többsége azonban nem teszi fel ezeket a kérdéseket. Sokszor azonban a diagnosztizálás után se tudnak hova fordulni a kétségbeesett szülők, mert Magyarországon gyakorlatilag nincs ellátása az evészavarral küzdőknek, ami meg van, az is magán.

Nincs, aki megmentené az öngyilkosságtól az idős embereket

Abcúg

Bár az idős emberek körében továbbra is nő az öngyilkosok száma – csak 2018-ban majdnem 800-an vetettek véget az életüknek -, nagyon kevés figyelem hárul rájuk. A háziorvosok a túlterheltség miatt csak nehezen tudják szűrni a veszélyeztetett, elmagányosodott időseket. Legtöbbször azon múlik a veszélyeztettek kiszűrése, hogy az orvos hajlandó-e visszakérdezni egy-egy elejtett mondatra, de központi szűrőprogramok egyáltalán nincsenek.

Attól még lehetek jó orvos, hogy meleg vagyok?

Attól még lehetek jó orvos, hogy meleg vagyok?

Abcúg

A szexuális kisebbségekhez tartozó orvosoknak és orvoshallgatóknak rengeteg nehézséggel kell szembenézniük. Félnek, hogy szexuális beállítottságuk miatt  kollégáik és betegeik megkérdőjelezik szakértelmüket. A diszkrimináció és a homofóbia miatt jobban ki vannak téve a stressz okozta testi-lelki problémáknak, a kiégés és a pályaelhagyás kockázata is nagyobb náluk. Mivel Magyarországon melegként nem házasodhatnak és nem vállalhatnak gyereket, többen fontolgatják, hogy inkább külföldön folytatják pályafutásukat.

Nem mondom a gyerekemnek, hogy hazudjon, csak azért, hogy támogatást kapjunk

Nem mondom a gyerekemnek, hogy hazudjon, csak azért, hogy támogatást kapjunk

Abcúg

Elkezdődött a gyermekek otthongondozási díja (gyod) kapcsán az otthon ápolt gyerekek állapotfelmérése. Úgy tűnik, hogy a szülők nem véletlenül féltek a szigorú kritériumrendszertől. Több szülő jelezte, hogy igazságtalanul estek el a gyodtól. Igaz, a gyermeküket nem kell pelenkázni, de olyan értelmi fogyatékossággal vagy egyéb tartós betegséggel élnek, ami miatt 24 órás felügyeletre szorulnak.

Az utcán élő állami gondozottak között tarolnak a dizájnerdrogok

Az utcán élő állami gondozottak között tarolnak a dizájnerdrogok

Abcúg

A dizájnerdrogok a hajléktal emberek körében is megjelentek, főleg a 18-25 éves fiatalok fogyasztják az erős hatású és könnyen hozzáférhető szereket. Többségük állami gondozásban nőtt fel, nagykorúvá válásuk után kerültek az utcára. Arra is van példa, hogy az idősebb hajléktalanok a kannás borról váltanak át a drogra, mert az olcsóbb. A hajléktalanellátás nehezen birkózik meg a dizájnerhasználókkal: a szer miatt agresszívak, kiszámíthatatlanul viselkednek. Van olyan szálló, ahonnan kitiltották ezeket a fiatalokat, annyira tarthatatlanná vált a helyzet.

Csak normális hétköznapokra vágynak a kunyhólakó hajléktalanok

Csak normális hétköznapokra vágynak a kunyhólakó hajléktalanok

Abcúg

Van, akinek egy szerencsétlen baleset miatt leégett a társasházi lakása és eladósodott a kártérítési igények miatt, van, aki spórolni akart a lakhatáson, hogy vidéken maradt gyerekének több pénzt küldhessen haza. Különböző utak vezették a budapesti vagy környéki erdőkbe azokat a hajléktalan embereket, akik saját maguk építette kunyhóba költöztek életük egy pontján. Huszonhárman közülük az Utcáról Lakásba Egyesület egy frissen megjelent interjúkötetében beszélik el élettörténeteiket, minden eddiginél közelebbi képet mutatva a városi erdőkben tengődő emberek valóságáról.

Elkezdtek nem tantárgyakban gondolkodni a református iskolák

Elkezdtek nem tantárgyakban gondolkodni a református iskolák

Abcúg

Több református iskolában is erősen megreformálták az oktatást, tantárgyak helyett projektek vannak, témahetekkel és erdei iskolával rugaszkodnak el a frontális oktatástól. A diákok egy elképzelt, saját tanyán keresztül tanulják meg az állat- és növénytant, autentikus fogadóétlap megtervezésével az informatikát, lekvárfőzéssel, középhőmérséklet számolással a matematikát, a Mátyás király kori témahéten pedig Mátyás reformjait monopolyval. A Magyar Református Egyház elkezdte összefogni ezeket a gyakorlatokat, és ösztönözni a többi iskolát is arra, hogy ne csak színfoltként tekintsenek a nem tantárgyi alapú oktatásra, hanem építsék be a tantervbe.

Azokon segít, akiknek csupán álom egy saját bicikli

Azokon segít, akiknek csupán álom egy saját bicikli

Abcúg

Rácz Kálmán munkaidejének húsz százalékát jótékonyságra fordítja, hétfőnként adománybicikliket újít fel rászorulóknak. Az elmúlt három évben több mint ötszáz kerékpárt juttatott el nehéz anyagi helyzetben lévő nagycsaládosoknak, egyetemistáknak és gyermekotthonoknak. Az adományozásnak azonban vannak árnyoldalai is, hamar megtalálták a tisztességtelen szándékú emberek, akik csak egy ingyen biciklit akarnak, a kerékpárszerelést pedig továbbra is magányos farkasként űzi, mert nem talált magának megfelelő segítőtársat.

Ez az iskola nem mondott le az oktatás fekete bárányairól

Ez az iskola nem mondott le az oktatás fekete bárányairól

Abcúg

Nehéz családi körülmények közül érkező, a legrosszabbként emlegetett diákok megmentésére adta a fejét egy dunaújvárosi mentálhigéniás általános és szakközépiskola. Az alternatív iskolában felismerték, hogy rossz alapokra nem lehet várat építeni, ezért kis csoportokban, 35 perces órákon, a tudásszintnek megfelelően, sokszor az alsós tananyagig visszamenőleg tanítják a középiskolásokat. A gyerekek között kialakult konfliktusokat mentorokkal és kutyákkal kezelik. A kilencedik évfolyamot pedig teljesen kivették az oktatásból, velük az iskolán kívül egy kis parasztházban foglalkoznak, egy éven keresztül csak a személyes bajaikra és iskolaundorukra keresik a gyógyírt.

Csudibogár Club, ahol az autizmussal élő kamaszok találkoznak

Csudibogár Club, ahol az autizmussal élő kamaszok találkoznak

Abcúg

A Csudibogár Clubot egy édesanya hozta létre, hogy legyen egy hely, ahol az autizmussal élő fia és sorstársai barátokat találhatnak. Az autizmus spektrumzavaros fiúnak nem erőssége a barátkozás, a helyzetét az sem könnyíti meg, hogy magántanuló, hiszen nem találtak neki megfelelő helyet a normál iskolában. A kamaszok a kártyajátékok mellett művészetterápiás foglalkozással töltik a szombat délutánt, így mindenki megtalálhatja azt az önkifejezési formát, ami hozzá a legközelebb áll.

Hiába dicsekszik a kormány, szép lassan leépülnek az óvodák is

Hiába dicsekszik a kormány, szép lassan leépülnek az óvodák is

Abcúg

Törvénytelen helyzetbe kényszeríti az óvodapedagógus-hiány azokat az intézményeket, ahol nem tudják biztosítani, hogy az előírtak szerint két óvónő dolgozzon egy-egy csoporttal. Így sok gyerekkel az óvodában délután csak pedagógiai asszisztensek foglalkoznak, akik ugyan kiválóan vigyáznak a gyerekekre, de fejlesztő munkát nem végeznek velük. Az egyedül maradó pedagógusra ráadásul óriási teher hárul, ha egyedül kell végeznie a hagyományosan párban ellátott feladatokat. Vannak intézmények, ahol a helyettesítéssel eltöltött túlórák nem számítanak túlórának. Szakmai szervezetek attól tartanak, a kialakult helyzetnek az lesz a vége, hogy legalizálják: délutánra legyen elég középfokú végzettségű szakember az óvodások mellé.

470-et adott, és csak egy kicsit fojtogatott

470-et adott, és csak egy kicsit fojtogatott

Abcúg

Bár Zürich belvárosából kitiltották a prostituáltakat, és új zónákat hoztak létre, mégis tovább virágzik az illegális prostitúció a kerületben. Ezeken a helyeken a nők továbbra is teljesen ki vannak szolgáltatva a klienseiknek és a bordélytulajdonosoknak, miközben folyamatosan büntetik őket a város rendőrei. A kézzelfogható változás csak annyi, hogy a futtatók láthatóan nincsenek jelen a környéken. Egy tanulmány arra keresi a választ, hogyan szorulnak illegális prostitúcióba a magyar nők egy nyugat-európai városban, ahol legális a prostitúció.

Jobb híján nyugtatóval tömik a drogfüggő tinédzsereket

Jobb híján nyugtatóval tömik a drogfüggő tinédzsereket

Abcúg

Az ellátórendszernek egyszerűen nincs válasza arra, hogy tizenévesek is drogoznak, sokszor egy-egy elhivatott szakemberen múlik, hogy kapnak-e szakszerű segítséget. Az iskolai prevenció hatástalan, pont azokat nem érik el vele, akik a legnagyobb veszélynek vannak kitéve. Legtöbbször a tanárok és a gyermekotthonok nevelői is tudnak a drogproblémáról, mégsem tesznek semmit. Pedig egy kutatásból az derült ki, hogy a rossz szociális helyzetben lévő fiatalok sokkal gyorsabban jutnak el a napi szintű droghasználatig és válnak függővé, mint a felnőttek. Rehabilitációra csak kevesen jutnak el, ami jól mutatja az ellátórendszer súlyos hiányosságait.

Minél több szörnyűséget tudtam meg, annál jobban szorongtam a klímaváltozástól

Minél több szörnyűséget tudtam meg, annál jobban szorongtam a klímaváltozástól

Abcúg

Az elmúlt években a klímaváltozás mindennapjaink részévé vált: nem telik el nap apokaliptikus erdőtüzekről és olvadó gleccserekről szóló hírek nélkül, hatásait saját bőrünkön érezhetjük. A híradások és a kataklizma időpontját kijelölő jóslatok mellett kevesebb szó esik arról, hogy a közelgő klímakatasztrófa mentális problémákat is okozhat. A klímaszorongás egy nagyon is valós jelenség, és hasonlóan más típusú pszichés problémákhoz alvászavarokkal, gyomorgörccsel és pánikrohamokkal járhat. A nyugati országokban egyre több cikk és kutatás születik a témában, Magyarországon még kevésbé került előtérbe a klímaváltozás miatt érzett kóros félelem, pedig az első klímaszorongók már megjelentek a pszichológusok rendelőiben.

Inkább anyám, mint egy főbérlő

Inkább anyám, mint egy főbérlő

Abcúg

Különböző okai lehetnek annak, hogy valaki úgy dönt, felnőtt fejjel, 30 éves kora fölött visszaköltözik a szüleihez. Sokszor ez tűnik a leggazdaságosabb és legkényelmesebb megoldásnak, mert ha nem kell albérletet fizetni, akkor lehet saját lakásra spórolni, és az sem hátrány, ha minden nap meleg étellel várnak haza. A sokszor magányos, egyedül maradt szülők is örülnek, legtöbbjük ebben a korban már segítségre szorul. Ezek az emberek bár nem büszkék arra, hogy még mindig a szüleikkel élnek, legtöbbjük mégis jól elvan.

Ferde szemmel néznek rájuk, ha az emberi jogokról tanítanak

Ferde szemmel néznek rájuk, ha az emberi jogokról tanítanak

Abcúg

Sok iskolában gyanúsnak számít, ha egy tanár az emberi jogokról akar beszélni a gyerekeknek. Pláne, ha ez azt jelenti, hogy romákról, melegekről vagy menekültekről tanítja őket. Ha még hozzátesszük, hogy erre civil szervezetek készítik fel, sokan máris Soros-tervet kiáltanak. Vannak tanárok, akik az elutasító közeg ellenére is hajlandóak önszorgalomból képezni magukat, és részt venni egy ilyen témájú tréningen. Mi viszi őket erre, és hogyan lehet bevinni ezeket a témákat az iskolába?

Az elég lenne nekik, ha egy kést szúrna a hátamba?

Az elég lenne nekik, ha egy kést szúrna a hátamba?

Abcúg

Legutóbb egy budai gyilkosság hívta fel a közvélemény figyelmét a családon belüli erőszakra, amikor egy férfi élettársával és négy éves gyerekével végzett, majd öngyilkos lett. Nem egyedi eset, hogy a rendőrség nem nyújt időben segítséget a bántalmazott félnek. Egy tanulmányban arról számoltak be a bántalmazott nők, hogy sok minden függ attól, hol él az áldozat, és éppen melyik rendőr jár el az ügyében. Sokakat teljesen magára hagy a rendszer, a hatóságok gyakran hangoztatják, hogy a családon belüli erőszak magánügy, van, akit még a feljelentésről is lebeszélnek, az sem ritka, hogy fontos bizonyítékok tűnnek el. Ugyan a magyar jogrendbe átültették az Európai Áldozatvédelmi Irányelvet, de ezek a jogok sok esetben csak papíron léteznek.

Nem tudom megtenni az apámmal, hogy beadom egy otthonba

Nem tudom megtenni az apámmal, hogy beadom egy otthonba

Abcúg

Komoly dilemmát okoz a családoknak, hogyan oldják meg idős hozzátartozójuk ápolását. Nagy a nyomás rajtuk, hogy magukra vállalják a feladatot, mégha beleszakadnak is. Úgy éreznék, ha nem így tesznek, azzal cserbenhagynák szeretteiket. Pedig nem könnyű megbízható és megfelelően képzett ápolót találni, arról nem beszélve, hogy a 0-24 órás felügyelet több százezer forintba kerül havonta. Előállhat olyan élethelyzet, amikor elkerülhetetlen az intézményi elhelyezés: sokszor a lakás elrendezése vagy a földrajzi távolság miatt lehetetlen biztonságosan otthonában ápolni az idős rokont. Ilyenkor szembesülnek azzal, hogy években telhet, mire felszabadul egy férőhely valamelyik idősotthonban.

Már a buktatáshoz is fáradtak a tanárok

Már a buktatáshoz is fáradtak a tanárok

Abcúg

Ne örüljön, aki a bukási és évismétlési számok látványos csökkenése mögé a magyar oktatási rendszer problémáinak elpárolgását képzeli. Az általunk megkérdezett tanárok és intézményvezetők szerint szó sincs erről, csupán a buktatások körüli harcokba, és az ezzel járó plusz munkába fáradtak már bele az egyre lestrapáltabb tanárok. Esetleg a nehezebben tanítható, hátrányos helyzetű diákok közül mentenek meg egyre többeket az évismétléstől a jövőjükért aggódó pedagógusok. De hiába, a korai iskolaelhagyók száma a bukási statisztikák javulása ellenére nem csökken.

Fogyatékosként párt keresni olyan, mint minden nap kitölteni a lottót

Fogyatékosként párt keresni olyan, mint minden nap kitölteni a lottót

Abcúg

A fogyatékossággal élő emberek sokszor csak visszautasítással találkoznak, amikor párt keresnek. Hiába próbálkoznak éveken át a társkeresőkön, és beszélgetnek jókat, amint kiderül a fogyatékosságuk, a másik fél szinte azonnal felszívódik. Még úgy is nehéz párt találni, ha az ember csak minimálisan mozgáskorlátozott, hát még ha intézetben él. Vannak olyan ép emberek, akik el sem tudják képzelni, hogy fogyatékos emberrel, mozgáskorlátozottal járjanak, pedig erre is van sikeres példa.

Jött Mészáros, és rögtön fideszes genyók lettünk

Jött Mészáros, és rögtön fideszes genyók lettünk

Abcúg

Maradtak olyan újságírók a kormánykézbe került médiában, akik nem értenek egyet az új politikai iránnyal, egzisztenciális okok miatt mégsem mondtak fel. Az ottragadt újságírók egy része politikailag semleges témákban keres menedéket, de némelyikük feszegetni próbálja a határokat. Tudatosan játszanak arra, hogy kirúgják őket, miközben tisztában vannak vele, hogy ha otthagyják a lapot, képtelenek lesznek elhelyezkedni a beszűkült médiapiacon. Akik végül mégis besokallnak, sokszor pályaelhagyásra kényszerülnek. Így váltak egykori szerkesztők és újságírók turisztikai üzletvezetővé vagy németországi kamionsofőrré.

Nem mondom a gyerekemnek, hogy hazudjon, csak azért, hogy támogatást kapjunk

Az autisták megkaphatják az otthongondozási díjat, a downosok továbbra sem

Abcúg

Módosították a gyerekek otthongondozási díjának (gyod) feltételeit, így már az autista gyereket nevelő családok is megkaphatják a bruttó 100 ezer forintos támogatást. Továbbra sem jár viszont számos Down-szindrómás, krónikus betegséggel, súlyos epilepsziával, cukorbetegséggel és ritka betegségekkel élő gyerek után. Újabb finomhangolásra lenne szükség, hogy azok, akik állandó felügyeletet igényelő gyereket nevelnek, biztosan megkaphassák a gyodot, és ne tagadhassák meg tőlük a támogatást, mondván, örüljenek, hogy nem “vak” vagy “béna” a gyerekük.

Így vagy úgy, de mindenképp megszívják a BTMN-es gyerekek

Így vagy úgy, de mindenképp megszívják a BTMN-es gyerekek

Abcúg

Két éve ilyenkor szavazta meg az Országgyűlés a “Taigetosz-törvény” néven elhíresült, a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézségekkel küzdő gyerekek osztályzás alóli felmentését kivezető törvényt, az új szabályozás pedig a most lezárult tanév elején lépett életbe. Az Abcúgnak most nyilatkozó szakemberek nagyon eltérően beszéltek róla: egyikük szerint a sajátos nevelési igényű (SNI-s) gyerekek számát növeli a BTMN-es gyerekek felmentésének megszűnése, mások szerint diákok továbbtanulási ambícióit töri le, ha nehézségeik miatt elkerülhetetlenül rosszabb jegyeket szereznek érettségi tárgyakból. Egy biztos: a BTMN-es gyerekeknél – az egyéni fejlesztés mellett – most a nevelési tanácsadó javasolta iskolai könnyítéseké a főszerep. Sokat segíthet nekik a tanulásban, ha a tanárok alkalmazzák ezeket.