A zokni a betét, a zsepigombóc pedig a tampon a rászoruló nőknek

A zokni a betét, a zsepigombóc pedig a tampon a rászoruló nőknek

Magyarországon a nők harminc százalékát érintheti a menstruációs szegénység, és egyáltalán nem csak szegény falvakban fordul elő. Van, aki vattát használ, de olyan is, aki erősebb napokon nem tud bemenni az egyetemi óráira, emellett folyamatosan retteg, hogy átázik és ezzel kikerül valamelyik közösségi oldalra. Egy hajléktalan nő bevásárlóközpontokból szerez WC papírt erre a célra. Számos fedél nélküli nő pedig a zsepigombócok és zoknik miatt kerül sürgősségire, olyan dolgok maradnak a hüvelyükben, akár hónapokig, amik miatt meddővé válnak. Egy budapesti tanárnő pedig arról beszélt, hogy náluk a hátrányos helyzetű diákok negyven százaléka az iskolán keresztül jut betéthez. Igaz, egyre több az adomány, azonban a menstruációs szegénység egy olyan probléma, ami továbbra is komplex megoldásra vár.

Megalázó kérdések és pszichológiai tesztek várják a meleg menekülteket

Megalázó kérdések és pszichológiai tesztek várják a meleg menekülteket

A nyugati országokba érkező menedékkérők egy része azért menekül el a hazájából, mert szexuális orientációja, melegsége miatt üldözik. Ők mindenhol jogosultak menekült státuszra, más kérdés, hogy a hatóságok időnként megalázó kérdésekkel és tesztekkel próbálják lemérni, tényleg melegek-e. Magyarországon javul a helyzet, személyiségteszteket már nem használnak, de a tranzitzónában börtönszerű körülmények közt kérdezik ki az embereket úgy, hogy könnyen még nagyobb bajba kerülhetnek. Vajon hogyan lehet dűlőre jutni anélkül, hogy megaláznák az illetőt? Erről tartott előadást a Helsinki Bizottság jogásza, amire Budaházy Györgyék is be akartak jutni.

Könnyen elkelnek az elüldözött magyar kutatók

Könnyen elkelnek az elüldözött magyar kutatók

A kormány MTA (Magyar Tudományos Akadémia) elleni harca miatt egyre több kutató dönt úgy, hogy a kialakult helyzetben nem érdemes tovább Magyarországon dolgoznia, és inkább külföldön folytatja pályafutását. A távozók között van Takács Károly szociológus is, aki kutatócsoportjával Svédországba költöztetett egy kétmillió eurós projektet.

Ha Józsika túllőtte magát a sarkon, azért is mi leszünk a hibás

Ha Józsika túllőtte magát a sarkon, azért is mi leszünk a hibás

Olyan erősek az ártalomcsökkentéssel és a tűcserével szembeni előítéletek, hogy sokszor maguk a drogfogyasztók is megszólják őket. Miközben a gyorsan változó és kiszámíthatatlan hatású dizájner szerek elterjedésével az elmúlt években nagyban csökkent a tűcsere jelentősége: megjelent egy olyan droghasználó réteg, amelyik máshogyan szúrja magát, mint amire ezeket a programokat kitalálták, nekik másfajta segítségre van szükségük.

Forradalmasítják a vak tanulók matematika oktatását

Forradalmasítják a vak tanulók matematika oktatását

Ma már minden technológiai feltétel adott, hogy a közoktatásban a látássérült diákok ugyanolyan szinten tanulhassák a matematikát, mint a látó társaik. A szükséges matematikai leírónyelv már régebb óta létezik, amit a képernyőolvasó programok már közel két éve fel is tudnak olvasni. Ez az újítás azonban még csak egyetemi szinten terjedt el, általános és középiskolákban még gyakran felmentik a látássérült diákokat a természettudományos tárgyak alól. Ezen változtatna egy alapítvány, ami oktatóanyagot készített a leírónyelv használatához, és azt is sikerült kilobbiznia, hogy következő szeptembertől a tankönyvek akadálymentesítésekor már ezt a nyelvet használják. Mindez hosszabb távon nem csak a látássérült emberek oktatásában, hanem foglalkoztatásában is előrelépést jelenthet, hiszen új karrierlehetőségek nyílhatnak meg a vak emberek számára.

Nem tudnak mit kezdeni a gyermekotthonok a drogproblémával

Nem tudnak mit kezdeni a gyermekotthonok a drogproblémával

A nevelők nincsenek felkészítve a drogfogyasztásból fakadó problémák kezelésére, keveset tudnak arról, mik azok dizájner szerek és milyen veszélyeik vannak. Ritkán van pszichológus vagy addiktológus az intézményekben, akihez segítségért fordulhatnának, jobb híján azonnal mentőt hívnak a gyerekekhez, ha droghasználatra gyanakodnak. Pedig az otthonokban élő fiatalok különösen veszélyeztetettnek számítanak szerhasználat szempontjából: a dohányzás mindennapos, és a dizájdrogok is egyre elterjedtebbek körükben. Főleg a lányok kerülnek könnyen bajba, mert ők jellemzően a korábban átélt traumáik és nehéz élethelyzetük miatt nyúlnak a különböző szerekhez.

Minden lakosba belekapaszkodnak a falusi csokból kimaradó önkormányzatok

Minden lakosba belekapaszkodnak a falusi csokból kimaradó önkormányzatok

Azok az ötezernél kevesebb lakosú települések, amelyek nem kerültek rá a falusi csokban részt vevő falvak listájára, akár örülhetnének is, hiszen ez azt jelenti, hogy valamit jól csinálnak. Az országos átlagnál jobban sikerül megtartani a lakosságukat egy olyan helyzetben, amikor a vidéket leginkább rohamos elnéptelenedés jellemzi. Végigtelefonálva néhány ilyen kormányzatot azonban kiderül, hogy a helyzet nem ilyen egyszerű. Van, ahol a közeli munkalehetőség miatt most is új utcák létesülnek, de van, ahol a szegényebb lakosság magas gyerekvállalási kedve ellensúlyozza az elvándorlást és a halálozást. És van olyan polgármester is, aki arra panaszkodik, hogy a statisztikához képest valójában sokkal kevesebben élnek a faluban.

Céget alapítani ott, ahonnan mások csak menekülnek

Céget alapítani ott, ahonnan mások csak menekülnek

Amint van pár szabad percük, már hímzik is a madaras, űrhajós és házikós mintákat, amiket aztán tornazsákokra, mobiltokokra és neszesszerekre varrnak, majd az interneten próbálják eladni. Az idén húszéves Igazgyöngy Alapítvány társadalmi vállalkozásában a legnagyobb szegénységben élő emberek dolgoznak, mégsem akarják, hogy sajnálatból vegyék meg a termékeiket. Ha sikeres márkát faragnak a SZUNO-ból, önfenntartóvá válhatnak, a plusz pénz, az alkotás öröme, a sikerélmény és a tanulás pedig talán a jövőjükre is hatással lesz.