Kedden búcsúztak el olvasóiktól, a főként társadalmi problémákkal foglalkozó lap ugyanis öt év után nem működik tovább.
Megszűnhet az Abcúg
Bajban lehet az öt éve megjelenő online lap.
Nem engedhetem meg magamnak azt a luxust, hogy tanárként dolgozzak
Van, aki bár tiszta szívből szeretne pedagógus lenni, anyagi okokból inkább villamosvezetőket fog oktatni. Több nyelvszakos inkább magániskolákban, multiknál vagy külföldön látja a jövőjét.
Segédmunkás apának segédmunkás lesz a gyereke is
Magyarországon különösen nehéz egy alsóbb társadalmi csoportból feljebb lépni, pláne felülről leesni. Az emberek mégsem érzik ezeket a merev határokat, sőt többségében úgy látják, előreléptek a szüleikhez képest. Hogy lehet ez?
Örülök, mert tudom, hogy mellrákom van
Míg korábban a mellrák főként az 50 évnél idősebb nőket veszélyeztette, mára egyre szélesebb körben elterjedt, és már a 40-es korosztályban sem ritka. Ezek ellenére továbbra is tabutéma a daganat, szűrésre is csak a nők 40 százaléka jár itthon.
Az öngyilkossági kísérletek mögött kevesebb halálvágy van, mint gondolnánk
Olyan betegekkel beszélgettek a Semmelweis egyetem kutatói, akik szándékos önmérgezést követtek el, ami a nem végzetes kimenetelű öngyilkossági kísérletek egyik leggyakoribb módja.
Nem tudnak mit kezdeni a gyermekotthonok a drogproblémával
A nevelők nincsenek felkészítve a drogfogyasztásból fakadó problémák kezelésére, keveset tudnak arról, mik azok dizájner szerek és milyen veszélyeik vannak. Ritkán van pszichológus vagy addiktológus az intézményekben, akihez segítségért fordulhatnának, jobb híján azonnal mentőt hívnak a gyerekekhez, ha droghasználatra gyanakodnak. Pedig az otthonokban élő fiatalok különösen veszélyeztetettnek számítanak szerhasználat szempontjából: a dohányzás mindennapos, és a dizájdrogok is egyre elterjedtebbek körükben. Főleg a lányok kerülnek könnyen bajba, mert ők jellemzően a korábban átélt traumáik és nehéz élethelyzetük miatt nyúlnak a különböző szerekhez.
Minden lakosba belekapaszkodnak a falusi csokból kimaradó önkormányzatok
Azok az ötezernél kevesebb lakosú települések, amelyek nem kerültek rá a falusi csokban részt vevő falvak listájára, akár örülhetnének is, hiszen ez azt jelenti, hogy valamit jól csinálnak. Az országos átlagnál jobban sikerül megtartani a lakosságukat egy olyan helyzetben, amikor a vidéket leginkább rohamos elnéptelenedés jellemzi. Végigtelefonálva néhány ilyen kormányzatot azonban kiderül, hogy a helyzet nem ilyen egyszerű. Van, ahol a közeli munkalehetőség miatt most is új utcák létesülnek, de van, ahol a szegényebb lakosság magas gyerekvállalási kedve ellensúlyozza az elvándorlást és a halálozást. És van olyan polgármester is, aki arra panaszkodik, hogy a statisztikához képest valójában sokkal kevesebben élnek a faluban.
Céget alapítani ott, ahonnan mások csak menekülnek
Amint van pár szabad percük, már hímzik is a madaras, űrhajós és házikós mintákat, amiket aztán tornazsákokra, mobiltokokra és neszesszerekre varrnak, majd az interneten próbálják eladni. Az idén húszéves Igazgyöngy Alapítvány társadalmi vállalkozásában a legnagyobb szegénységben élő emberek dolgoznak, mégsem akarják, hogy sajnálatból vegyék meg a termékeiket. Ha sikeres márkát faragnak a SZUNO-ból, önfenntartóvá válhatnak, a plusz pénz, az alkotás öröme, a sikerélmény és a tanulás pedig talán a jövőjükre is hatással lesz.