Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke adta át a köztestület 194. közgyűlésének hétfői ünnepi ülésén az Akadémiai Aranyérmet, az Akadémiai Díjakat, a Wahrmann Mór-érmet, az Arany János-életműdíjat, a Bolyai János Nemzetközi Matematikai Díjat és az Akadémiai Újságíró Díjat.
Vélhetően azon háborodott föl, hogy egyetemi oktatók kiálltak az akadémia függetlensége mellett.
A kormány MTA (Magyar Tudományos Akadémia) elleni harca miatt egyre több kutató dönt úgy, hogy a kialakult helyzetben nem érdemes tovább Magyarországon dolgoznia, és inkább külföldön folytatja pályafutását. A távozók között van Takács Károly szociológus is, aki kutatócsoportjával Svédországba költöztetett egy kétmillió eurós projektet.
A Palkovics László-féle Innovációs és Technológiai Minisztérium kedden benyújtotta a parlamentnek azt a törvényjavaslatot, amely alapján a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) alól ki- és egy újonnan létrejövő, részben a kormányzat által irányított Eötvös Loránd Kutatási Hálózat alá átszerveznék az MTA kutatói hálózatát. Többek közt a Szegedi Biológiai Kutatóközpontot is, amelynek tudósai tegnap villámcsődülettel tiltakoztak ez ellen.
A szegedi tudomány a világ élvonalához ismét szorosan kapcsolódik. A múlt héten megjelent, hogy tudományos áttörésnek számító eredményként elsőként sikerült mesterséges életet előállítani és életben tartani, most azonban a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) közölte, hogy a tudományos szenzációnak magyar, egészen pontosan szegedi szála is van: az MTA szegedi tudósai állították elő a cambridge-i kollégáik által felhasznált baktériumtörzset.