A szegedi tudomány a világ élvonalához ismét szorosan kapcsolódik. A múlt héten megjelent, hogy tudományos áttörésnek számító eredményként elsőként sikerült mesterséges életet előállítani és életben tartani, most azonban a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) közölte, hogy a tudományos szenzációnak magyar, egészen pontosan szegedi szála is van: az MTA szegedi tudósai állították elő a cambridge-i kollégáik által felhasznált baktériumtörzset – írja az Akadémia közlése alapján a Qubit.
A portál emlékeztet: a világhírű Nature tudományos folyóirat május 15-én közölte annak a világraszóló kutatásnak az eredményét, amely szerint a Cambridge-i Egyetem kutatóinak elsőként sikerült mesterséges élőlényt előállítani és életben tartani. Ezt nagy vonalakban úgy érték el, hogy létrehoztak egy mesterséges genomot, azaz a DNS-ben rögzített örökítőanyagot, mely tartalmazza a baktérium életben maradásához szükséges részleteket, a többi alkotóelemet viszont eltávolították. Ezt egy természetes módon létrejött élőlénnyel tették meg, konkrétabban
egy Szegeden előállított baktériumtörzssel.
Egészen pontosan egy, az emésztőrendszerünkben is megtalálható Escherichia coli baktériumtörzsnek egy genetikailag erősen módosított változatával, amelyet az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontjában működő Biokémiai Intézetének Genommérnöki Csoportjában állítottak elő és az MDS42 nevet viseli. A név egy genetikailag erősen egyszerűsített kólibaktériumra utal (Multiple Deletion Strain, 42 kiejtett genomszakasszal), abból eltávolították ugyanis azokat a géneket, amelyek fölöslegesek, vagy akár károsak a kutatás szempontjából.
Pósfai György molekuláris biológus, az intézet igazgatója az Akadémia hivatalos oldalán közzétett beszámolójában azt írja, ez is lehetett az egyik ok, hogy az amerikai kutatók az ő “alapanyagukkal” dolgoztak. A létrehozás több éves munka volt, amelybe elsősorban bioinformatikai segítséggel egy amerikai kutatócsoport is bekapcsolódott.
(Qubit)
Nyitókép: az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontja. Fotó: Szigeti Tamás / mta.hu