Áder János köztársasági elnök Tajima Toshiki japán, Benoit Deveaud és Gerard Mourou francia, valamint Szabó Gábor magyar fizikusokat fogadta kedden Budapesten, a Sándor-palotában. Mourou a napokban Szegeden tartózkodott, Szabó, aki korábban már rektora volt a szegedi egyetemnek is, pedig jó eséllyel az ELI következő vezetője lehet.
A vezető nemzetközi egyetemeken dolgozó tudósok, köztük a Nobel-díjas Gerard Mourou a kiégett nukleáris fűtőelemek erősen sugárzó és különösen hosszú felezési idővel rendelkező összetevőinek kezelhetőbbé tételével kapcsolatos kutatásaikról tájékoztatták a köztársasági elnököt – számol be a találkozóról az MTI.
A beszélgetés apropója egy olyan projekt, amely Magyarországnak részben energiapolitikai szempontból, részben az energiafelelősség szempontjából fontos, ezt már Palkovics László mondta az esemény utáni sajtótájékoztatón. Magyarország energiamixének 90 százalékát 2030-ra szén-dioxid mentesen fogják előállítani, ennek egyik eleme az atomenergia, a másik a magenergia, a maradék 20 százalékot szeretnék megújuló energiaforrásokból biztosítani.
Mint mondta, az atomenergia felelősséget is jelent egyben, ennek egyik fontos eleme a stabilitás és biztonság, valamint a hulladék tárolása. Jelen pillanatban a fűtőelemeket elássák, várva a sugárzási szint csökkenésére, de ennek a toxicitásnak az időtartamán szeretnének módosítani. Gerard Mourou olyan technológiáért kapott Nobel-díjat, amely alkalmas arra, hogy lézerrel szabad neutronokat állítsanak elő, a nagy toxikus atomokat szétbombázzák kisebbekre, így kevesebb évig kell tárolni a használt fűtőelemeket.
A technológia alapján a nukleáris hulladékok könnyebb kezelését szolgáló eljárást dolgoznak ki a szegedi ELI-ALPS kutatóközpont lézerrendszerének felhasználásával, a kormány a projektet nemzeti kutatási programként 3,6 milliárd forinttal támogatja.
Aláírták a szegedi nukleáris kutatásokról szóló szerződést
Az utóbbi néhány évben a lézeres részecskegyorsításban bekövetkezett jelentős fejlődésre támaszkodva Gerard Mourou és Tajima Toshiki professzorok egy olyan javaslatot dolgoztak ki, amely a problémát lézeres gyorsításon alapuló neutronforrással kívánja megoldani. Az elvégzett számítógépes szimulációk azt mutatták, hogy a demonstrációs kísérletek megvalósítására a legjobb esélyt jelenleg a szegedi ELI-ALPS kutatóközpontban található lézer rendszer adja.
Gerard Mourou is beszélt, ő elmondta, hogy fontos problémáról, a nukleáris energia felhasználásának lehetőségeiről tartottak megbeszélést. Mint mondta, azt látják a magyar kormány részéről, hogy nagyon tiszta jövőképpel rendelkezik ebben a kérdésben.
Nyitókép: Máthé Zoltán / MTI