Még júliusban indított pert a TASZ segítségével a Szegedi Tudományegyetem ellen az Átlátszó, mivel az intézmény döntéselőkészítésre hivatkozva nem adta ki az ágykihasználtságra vonatkozó adatokat. Az eljárás folyamatban van, de az egyetem mégis úgy döntött, hogy megküldi a kért számokat, amiből kiderül, hogy két százaléknál jóval több ágyat szabadítottak fel.
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának áprilisi közlése szerint „a magyar kórházi ágyak kihasználtsága tavaly 66 százalékos volt, ami azt jelenti, hogy a kórházi ágyak 34 százaléka eleve üresen állt. Az első magyarországi fertőzés megjelenése után – ahogy világszerte mindenhol – az elektív műtétek központi szabályozása mellett a betegek jelentős része önként lemondott a halasztható beavatkozásokról. Ez március végére további 24 százalékos szabadágyszám növekedéssel járt. Így amikor a miniszter utasításba adta a kórházaknak, hogy szabadítsák fel az ágykapacitásuk 60 százalékát, akkor már az ágyak 58 százaléka országos szinten szabad volt. Tehát mindössze további 2 százaléknyi szabad ágy biztosítása volt a feladat.”
Amikor az Átlátszó először kérte a Szegedi Tudományegyetemtől az agyszámokra vonatkozó adatokat, az intézmény némi kioktatás után döntéselőkészítésre hivatkozva megtagadta azok részletes közzétételét. Olyan adatokat kértek, amit az egyetem éves bontásban amúgy is közöl a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő felé, így azokat alapvetően gyűjtik. A belgyógyászat, a sebészet, a neurológia, az ortopédia-traumatológia, a reumatológia, valamint a krónikus ellátás és a rehabilitációs ellátás adataira volt kíváncsi a portál.
Az adatokból kivehető, hogy az SZTE klinikai központjában a krónikus ellátás 60 százalékos ágykihasználtság mellett működött, míg egyes osztályok, a belgyógyászat vagy a sebészet például 70-80 százalékos teljesítményt is mutattak. Ha az országos szinten is így mozgott, akkor vélhetően helytálló a 66%-os kihasználtságról tett kijelentés.
Amikor 2020-ban a koronavírus miatt Kásler Miklós ágyfelszabadítást rendelt el, ez a szám megváltozott. Az adatok szerint márciusban a sebészet például 67 százalékkal működött, áprilisban már csak 37-tel. A többi osztály kihasználtsága márciusban ennél alacsonyabb volt, áprilisra tovább esett, kivéve a krónikus osztályét.
Átlagot számolva márciusra valóban csökkent a kihasználtság, nagyjából 45-50%-ra, ami 35-40%-ra esett a miniszteri bejelentés után, viszont az EMMI állításával ellentétben ez nem 2, hanem legalább 10-15%-os ágyfelszabadítást jelent pluszban.
Kunetz Zsombor, egészségügyi elemző-szakértő szerint „a krónikus ágykihasználtság az országos átlag alatti Szegeden, sőt 2020 első havában mindössze 40 százalékos.” A szakértő az Átlátszónak hozzátette, hogy a 2 százalékos felszabadítás az adatok alapján megbukott. “ Mint mondta, „az is jól látszik, hogy a tervezett műtétek elhalasztása a sebészetnél jelentős csökkenést okozott, csak az akut műtéteket végezték el. Hasonlóan a trauma-ortopédián. Nagy baj viszont, hogy a rehabilitáció is lement.”
A szakértő szerint a tervezett műtétek elhalasztása azt is megmutatja, mekkora minimumkapacitásra van szüksége az intézménynek. „A számok abban segíthetnek, hogyan szervezzék át a betegellátást – szerintem jelentős számú műtétet át lehetne irányítani az egynapos sebészetekre” – mondta Kunetz.
A vizualizációk interaktív formában az Átlátszó cikkében érhetőek el.