Az ITM szerint van pénz a Szegedi Tudós Akadémia kollégiumának befejezéséhez

Csak még nem utalták át. A Szegedi Tudós Akadémia építkezésének leállásáról még a múlt héten írtunk, ennek kapcsán kerestük meg az Emberi Erőforrások Minisztériumát és magát az akadémiát. Cikkünk megjelenéséig végül az Innovációs és Technológiai Minisztérium válaszolt.

A válasz szövege szó szerint így hangzik:

„A kormány Szent-Györgyi Albert örökségének ápolása, a tehetséggondozás és a helyi tudományos műhelyek fejlesztése érdekében támogatja a Szegedi Orvosbiológiai Kutatások Jövőjéért Alapítvány „Szegedi Tudós Akadémia” programját és a Szent-Györgyi Kollégium létrehozását. A kormány korábban már 200 millió forintot biztosított a kollégium székhelyéül szolgáló ingatlan megvásárlásához, és döntött az épület felújításához szükséges 1,3 milliárd forint forrás ütemezett biztosításáról is. Tavaly decemberben született határozat e támogatás utolsó, több mint 1 milliárd forintos részletének folyósításáról. A forrást az Innovációs és Technológiai Minisztérium ennek megfelelően hamarosan az alapítvány rendelkezésére bocsátja.”

Ebből a sablonszövegből sajnos sok kérdésünkre nem kaptunk választ, sőt, talán még több kérdés merült fel, mint amennyit megválaszol, a leglényegesebbre azonban igen: van pénz, folytatódik a beruházás. Valószínűleg nem úgy tervezték az építkezés ütemezését sem, hogy majd le kelljen állni, amíg meg nem jön a pénz, ez látszik a szerződésből is. Mivel ezekre nem tér ki az ITM közleménye, felkértük Poirot nyomozónkat, aki megpróbálta rekonstruálni és némileg megválaszolni a felmerülő kérdéseket.

Hol tarthatnak most? Erre az eredeti kiírás siet segítségünkre, ahol feketén-fehéren benne van, hogy hol tarthat most a beruházás, ha megnézzük a benne lévő készültségi számokat.

  • 1. részszámla: a műszaki teljesítés 20 %-os készültségének elérését követően a vállalkozási díj 20%-a mértékében. (kész)
  • 2. részszámla: a műszaki teljesítés 35 %-os készültségének elérését követően a vállalkozási díj 15%-a mértékében. (kész)
  • 3. részszámla: a műszaki teljesítés 50 %-os készültségének elérését követően a vállalkozási díj 15%-a mértékében. (10,6% – itt állt le a projekt)
  • 4. részszámla: a műszaki teljesítés 65 %-os készültségének elérését követően a vállalkozási díj 15%-a mértékében. (~ 10% – plusz állagmegóvási munkák)
  • 5. részszámla: a műszaki teljesítés 80 %-os készültségének elérését követően a vállalkozási díj 15%-a mértékében.
  • végszámla: a vállalási díj fennmaradó 20%-a összegben, amellyel a teljes 100%-os díj kifizetésre kerül.

Ezen szerződés és a korábban linkelt szerződésmódosításból kiolvasható, hogy a harmadik fázisnál tarthatnak, pontosabban annak 10,6%-ánál, illetve egy negyedikről is szól, ami a műemléki épület állapotának megőrzése miatt kellett a Ferroépnek mindenképp elvégeznie, habár a pénz már elfogyott. Ezek alapján jött ki a matek, miszerint ha a negyedik fázis 10%-ban kész a 15% helyett, akkor a teljes kivitelezés most lehet kb. 55,6%-os készültségnél.

Mennyi pénz jöhetett eddig? Az ITM által elmondottak alapján a pénz két, vagy három részletben érkezik. Az első, épületvásárlásra vonatkozó 200 millió Ft már régebben megjött, valószínűleg 2018-ban. A kivitelezéshez szükséges maradék 1,3 milliárd viszont már bonyolultabb, hiszen valószínűleg éves bontásban utalják a költségvetésből. Ezt ha Poirot jól értelmezte a közbeszerzési dokumentumok alapján, akkor a teljes összegből

  • 2019-ben utalhattak kb. 250 milliót,
  • míg tavaly decemberben döntöttek a 2020-as több, mint 1 milliárdos (1,3 milliárd) fennmaradó részlet utalásáról.

Ez azért is érdekes, mert pont decemberben, a döntéssel azonos hónapban kellett a kivitelezési szerződést is módosítani, mert az alapítvány nem kapta meg a pénzt az államtól, vagyis a “folyósítás akadályba ütközött”. A másik érdekesség, hogy az ITM által megemlített épületvásárlásra utalt 200 milliós összeg valószínűleg nincs benne a Ferroéppel kötött vállalkozási szerződésben, a szerződés alapján a teljes 1,55 milliárdos elnyert keret tehát nem ezzel jön ki Poirot szerint, hanem ettől függetlenül, a 2019-es 250 milliós és a most utalandó 1,3 milliárdos összegekből.

Mikor fogyhatott el a pénz? Poirot a szerződésmódosításban azt találta, hogy az alapítvány már az

  • 1. szakaszt is csak részben fizette ki, a fennmaradó tartozása 185,2 millió forint a kb. 300 millió forintból,
  • a 2. szakasz 230,6 millió forint,
  • míg a 3. szakasz 10,6%-os része 177,4 millió forint,
  • ehhez jön majd hozzá a 4. szakasz állagmegóvása, ami ~ 10% készültség esetén kb. 150 millió forint.

Tehát eddig összesen nettó 860 millió forint körül járunk. Azonban a szerződésmódosításból az is kiderült, hogy az alapítvány számláján mindössze nettó 119,2 millió forint maradt, ebből tisztán látszik, hogy már az 1. szakasz fennmaradó 185,2 milliós tartozását sem tudták kifizetni! A közbeszerzés teljes története alapján valamelyest rekonstruálható, hogy körülbelül 2018 novemberében kezdődött a beruházás a bontással miután a Ferroép elnyerte a kivitelezést. A teljes beruházásra 18 hónap volt, amit azóta már módosítottak 20 hónapra. Erre azért volt szükség, mert az egyébként is 2019 tavaszára/nyarára, csapadékmentesebb időre tervezett tetőbontás és födémcsere közben kiderült, hogy az épület nem teljesen olyan megoldásokkal épült, mint azt előzetesen felmérték, így át kellett tervezni a dolgot. Ez lehetett az 1. szakasz vége, itt már eleve nem volt pénz, vagyis régóta tudható volt, hogy le kell állni, ha nem jön meg a további utalás az államtól. A kérdésre válaszolva, már 2019 nyarán látszódhattak a gondok, azonban az, hogy végül belátható időn belül nem jön pénz és le kell állni, csak valamivel később.

Viszont azt Poirot sem tudta megmondani, hogy a valószínűleg előre látható, ütem szerinti költségeket miért így (nem) utalta át az állam, ahogy, és miért történhetett az, hogy “elfogyott” a pénz. Azt azonban nem szeretné nyomozónk rosszhiszeműen gondolni, hogy köze lehet a 2019-es őszi önkormányzati választások eredményéhez és a Nemesi Pál-féle Ferroéphez.