14 ezerrel lett több autó Szegeden 2015 óta, és a városi dugók is sokasodnak és egyre több van belőlük – írja szombati cikkében a Délmagyar.hu.
A lap szegedi közlekedési szakembereket kérdezett az ügyben. „Európa-szerte azt mutatják a felmérések, hogy egyre több időt töltünk dugóban. Budapest mellett Kecskeméten és Debrecenben naponta akár egy órát is, és Szeged is kezd ehhez felzárkózni” – mondta Majó-Petri Zoltán, az SZKT ügyvezető igazgatója.
A polgármesteri hivataltól kikért adatok szerint Szegeden 2008-ban 46 719 személygépkocsit tartottak nyilván, ami úgy tűnt, hogy stagnál a következő években, sőt, 2012-re már kevesebb is volt az autó (úgy 1200-al), mint négy évvel korábban. 2015 környékén azonban beindult a dolog, és 46 784-ről 2019-re felment a szám 60 ezer fölé, ami azt jelenti, hogy
2015 óta évente 3 500 új autó jelenik meg a város útjain.
Ezt pedig nem kérdés, hogy Szeged nem tudja tovább elviselni. A már most jellemző dugók, a mindent elárasztó parkoló autók és a határértékekre lenéző légszennyezettségi adatok nem egy élhető város képét mutatják.
Bobkó Attila, a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara közlekedési osztályának elnöke szerint „az a baj, hogy a város útjai már szűkösek erre a forgalomra. Munkanapokon délelőtt 7 és 9 óra között, délután pedig 16-tól 18 óráig között kritikus a helyzet. A Belvárosi hídnál rendszeresen az újszegedi Sportcsarnokig torlódnak az autók, de más főútvonalakon is mindennaposak a dugók”.
A megyei lap megkereste Németh Zoltán Ádámot, az SZKT közösségi közlekedés és vasútbiztonsági vezetőjét is, akinek elmondása szerint „a jelzőlámpák átprogramozásával csak kismértékben lehetne javítani a helyzeten, de egy idő után újból kialakulnának a dugók. Minden városban szembe kell nézni azzal a dilemmával, hogy mit kezdjenek a csúcsforgalommal. Segíthetne a lépcsőzetes iskola- és munkakezdés, de erre egyetlen magyar városban sincs példa”. Németh szerint két lehetőség áll Szeged előtt:
- vagy együtt élünk a torlódásokkal és ezek hatásaival,
- vagy korlátozzuk az autóhasználatot és kisebb helyhasználatú közlekedési módot, például kerékpárt vagy közösségi közlekedést választunk az autózás helyett.
Egy biztos dolog azért van, méghozzá hogy valamit tenni kell, mert a 60 ezer nem a felső plafon, bármennyire is hihetetlen, de ez még csak a kezdet lehet egy élhetetlen, fullasztó városhoz.
Nyitókép: iskolakezdési csúcsforgalom a Kiskörúton 2019 szeptemberében. Fotó: Szűcs Dániel / Szegeder