Gulyás László egyetemi tanár kijelentéseiről már beszámoltunk korábban, s azóta vizsgálat is indult az egyetemen belül, mert pár diák „feljelentést írt” ellene. Most is elhangzott pár erős fogalmazás, melyek kapcsán Telex hozott le egy cikket a Szegedi Tudományegyetem hallgatóinak beszámolói alapján.
Igaz, valakinek pont ez jött be Gulyás László óráival kapcsolatban: Volt, aki a védelmére kelt, mondván, nem kell egyetérteni az egyetemi tanárral, de az ellene tett panasz nem több, mint a vélemények ütköztetését ellehetetlenítő cancel culture hazai megjelenése – írja a Telex az SZTE-s hallgatók beszámolóira hivatkozva. „Az első óra után sokan inkább leadták a kurzust, én maradtam, mert egyszerűen nem hittem el, hogy ilyen mehet az egyetem falai között” – mondta a Telexnek az egyik hallgató, aki felvette a Migráció és menekültügy a XX. századtól napjainkig című tárgyat.
Egy másik hallgató arról mesélt, mi motiválta a tárgy felvételében: „Nem egyszerű téma, érdekelt, hogyan látja ezt egy történész professzor”. A neve elhallgatását kérő diák szerint a professzor azzal nyitott, „tudomásul kell venniük, hogy Én egy fehér, heteró, keresztény férfi vagyok. Néha rasszista, néha szexista. Nyugodtan adják le az órát, ha valakinek valami nem tetszik. Az sem érdekel, ha mindenki leadja az órát, és jövő héten egyedül leszek.”
Ezután jött az, amiről Gulyás beszélt a bevezetőben:
- „Az ember színe fehér”.
- „Találós kérdés: mi a jó az ebolában és az AIDS-ben? Válasz: Kevesebb lesz a nigger Afrikában”.
- „Az egyetlen civilizációt Afrikában is a fehérek csinálták. A fehér faj képes erre”.
- „Ez a Borkai ügy nagyon szerencsétlen dolog. Szegényt jól tőrbe csalták. Nincs olyan férfi a világon, aki képes nemet mondani, ha egy random nő szájjal közelít. Ezt hölgyeim jobb, ha tudják”.
- „Tudják hogy volt sorrendben Amerika sorvadása? 1) büdös nigger 2) nigger 3) néger 4) afroamerikai. Aztán manapság meg mister president. Mi lesz a következő, egy leszbikus nigger elnök?”
- „Legszebb képsor, amit láttam, amikor az a riporternő felrugdosta a kecskebaszókat a határon”.
A hallgató szerint ugyanakkor Gulyás „tényleg nagy dumás, szórakoztató a stílusa. Azzal együtt is, hogy borzasztó, ami ott zajlik az órákon, szinte elképzelhetetlen, de bizonyos körökben népszerű. Erre az egyetem kreditet ad, miközben más szabadon választott tárgyakon magas színvonalú előadásokat hallgathattam, velük szemben sem fair, ha valaki így beszennyezheti az egyetemet” – mondta, aki többször hallhatta Gulyástól az órán, hogy milyen magas szintű fideszes kapcsolatai vannak, kikkel beszélget jókat Kötcsén és milyen jó barátja az Emberi Erőforrások Minisztériumát vezető Kásler Miklós.
Nem szabad elmenni amellett sem, hogy több tucat diák egy petíciót írt alá Gulyás védelmében, amelyet a Juhász Gyula Pedagógusképző Kar dékánjának címeztek. Vannak ugyanis olyan vélemények, miszerint az előadáson elhangzottak egyrészt vállalhatók, másrészt akkor is el kell őket viselni, ha épp nem értünk vele egyet. Egy aláíró, a harmadéves hallgató, Fülöp Viktor számolt be a következőkről: „Viták folytak. A tanár úr sosem titkolta, hogy ő markánsan jobboldali beállítottságú. Én meg az órákon a magam liberális lelkiismerete szerint mondom el a véleményemet, ebből sosem ért hátrány”. Szerinte tévesen került az írásos panaszba, hogy őt Gulyás lekezelte volna roma származása miatt.
„A beszélgetések és a vitatkozás lehetősége miatt vagyok az óráin” – folytatta Fülöp. „Nem is vagyok roma származású, de a tanár úr ismeri az én stílusomat. Amikor szólásra jelentkezem, és ő ironikus hangon szól, hogy ’na, mondja Viktor’, ebben semmi lekezelő nincs. Volt, hogy sábeszdekliben, rózsaszín kapucnis pulóvereben jelentkeztem be az órára. Kérdezte a tanár úr, mi ez a szett, mondom, egy kis kulturális színesség. Nevettünk, aztán kezdtük az órát” – számolt be. „Nyilván voltak durva kijelentések, amelyekkel nem értek egyet, de megbeszélhettük mindenki előtt azt is” – mondta Fülöp.
Elmondta, Szerinte az egész történet egy gumicsont, amire ráugrik mind a baloldali, mind a jobboldali értelmiségi kör. „20-22 éves, felnőtt emberek vagyunk egy komoly egyetemen. Ez egy fakultatív beszélgetős óra. Legyen annyi kritikai érzékünk, hogy el tudjuk dönteni, melyik narratíva áll hozzánk közelebb.” Fülöp szerint a vizsgákon nem a tanár véleményét kellett visszamondani az ötösért a Horthy Miklós külpolitikájáról szóló tárgy befejezésekor.
Egy negyedik hallgató másról számolt be vizsgatapasztalatai alapján: „Volt egy tétel, a migráció okai. Ennek kifejtése az órán elhangzottak alapján akkor jó, ha benne van Merkel elrontott menekültpolitikája, a közel-keleti olajsejkek konspirációja, a deep state és a szabadkőművesek, a titkosszolgálati szervezkedések, és a Soros-terv. A Soros-terv lényege egy olyan világösszeesküvés, amelynek végső célja a világkormány kialakítása. Ehhez meg kell szüntetni a nemzeteket és létrehozni a fekete Európát” – állította. Ennek megvalósításához segítséget nyújt a CEU, amelynek a feladata „azt a szellemi elitet kitermelni, akik megdöntik Orbánt és uralkodnak a jövőben”.
Szerinte – a korábban Fülöp Viktor által elmondottakkal szemben – „nem olyan a hangulat az órán, hogy legyen más vélemény. Párbeszéd legfeljebb azokkal volt, akik szélsőjobbosként helyeseltek. Az egész inkább politikai gyűlés volt, mint egyetemi óra. A civilek is szitokszóként jelentek meg. Nekem azzal semmi bajom sincs, ha valaki nyit egy fasiszta klubot és mindezeket elmondja az oda emiatt jelentkező hallgatóságnak. De az egyetem falai között ez különösen veszélyes, főleg, ha egy egyébként felkészült oktató beszél így a hallgatóknak”.
Arról, hogy mi történt korábban és miért indult vizsgálat Gulyás László ellen, itt írtunk. Ebben a cikkünkben maga Gulyás is megszólal, illetve az általa a hallgatóknak küldött üzenetet is leközöltük, amelyet az irányába meginduló feljelentésre szánt válasznak. A Szegedi Tudományegyetem nyilatkozatát itt hoztuk le az esetről.