Egy nap alatt kétszer is meghibásodott egy vásárhelyi vasúti átjáró biztonsági berendezése

Még hétfőn írtuk meg, hogy állva maradt sorompó mellett húzott el egy személyvonat az esti sötétségben Hódmezővásárhely külterületén. Se a sorompó nem ereszkedett le, sem a fényjelző nem működött, amit egy autós le is fényképezett.

Megkerestük az üggyel kapcsolatban a vasúttársaságot, ahonnan egy meglepően hosszú és részletes válaszlevelet kaptunk, amit köszönünk nekik. Ebben azt írják, hogy március 7-én a Bordás utcai vasúti átjáróban lévő fény- és félsorompó két alkalommal is meghibásodott: egyszer 15:25-kor, egyszer pedig 17:57-kor, mindkétszer egy-egy személyvonat közlekedésekor.  A MÁV szerint a fénysorompó üzemszerű lecsukása megtörtént, a meghibásodás a sorompó felnyitásakor, felnyílás helyett következett be. A közúton közlekedők azt láthatták, hogy a vonat áthaladása után a fénysorompó nem nyílt fel, három percig piros volt és a csapórudak lassú felnyílását követően lett sötét.

A fénysorompót a biztosítóberendezés segítségével ellenőrzik, így a hibáról azonnal tudomást szereznek a forgalomirányítók, értesítették szakembereket, akik a helyszínen megvizsgálták és megjavították a sorompót.  

A szakemberek megjavították a sorompókészüléket, ami azóta nem hibásodott meg (válaszlevelük szerda reggel érkezett).

Háttér-információként elküldték még az alábbi szöveget is, aki még nem katintott át valami bulvárhírre, az olvassa el:

A fény- és félsorompóval biztosított vasúti átjáróknál a berendezés üzemszerű működési sorrendje, hogy a kapott lezárási parancs után először a közúti fényjelzőkészülék vált piros villogóra, majd közel fél perc múlva záródnak le a sorompórudak. Felnyitáskor is először a sorompórudak nyílnak fel, utána változnak a fények fehérre.

Biztonsági okokból a biztosítóberendezési áramkör kialakítása olyan, hogy meghibásodás esetén üzemzavar állapotba kerül. Ez azt jelenti, hogy a közút felé nincs fényjelzés (a készülék sötét), – ahol van – a csukott állapotból a csapórúd is lassan (kb. 90 másodperc alatt) felnyílik, hogy a KRESZ betartása mellett a csapórudak kikerülése (szlalomozás) nélkül át lehessen haladni az átjárón akkor is, ha a fénysorompó meghibásodott, s ne okozzon tartós fennakadást a keresztező úton.

A  közúti közlekedés szabályai szerint a vasúti átjárót megközelíteni csak fokozott óvatossággal szabad. Az átjáró megközelítésekor, illetve az áthaladás során eleget kell tenni a vasúti átjáró biztosítására szolgáló közúti jelzéseknek. A vasúti átjárón való áthaladásnál a KRESZ szabályai mindenkor érvényesek. Ha a fénysorompó jelzők sötétek, azaz egyik lámpa sem villog, akkor a sorompóberendezés nem működik, és a vonatkozó KRESZ előírások szerint kell eljárni: a sötét fénysorompójelző a közúton közlekedőket fokozott figyelemre készteti; a KRESZ szerint ez nem jelent szabad jelzést a közúti járművek részére.

A KRESZ előírja, hogyha a fénysorompó piros jelzést mutat, az útátjárón nem szabad áthaladni. Csak akkor lehet elindulni a síneken keresztül, ha sorompó esetén a karok már teljesen felnyíltak és fehéren villog a lámpa.

A gépjárművezetőknek minden esetben meg kell győződniük arról, hogy nem tart vasúti jármű a sorompó felé, illetve biztosított a folyamatos áthaladás. Az átjáró előtt meg kell állni, ha bármely irányból vasúti jármű közeledik. Tilos az előzés a vasúti átjáróknál és közvetlenül előttük.

A fénysorompó formája egyezik az elsőbbséget szabályozó jelzőtábla csúcsán álló háromszög alakjával, ezzel is felhívva a figyelmet arra, hogy a közúton közlekedőnek elsőbbséget kell biztosítania a vonatok számára.