Néha szembejön egy-egy régi kép mindenkivel a közösségi médiában a város első igazi hídjáról, ami a mai Belvárosi helyén állt anno. Ilyenkor láthatja az ember igazán, hogy mennyire jól is nézett ki ez a csupa acélból épült szerkezet, melyet nemsokkal a Nagyárvíz után építettek fel.
A híd történetéről röviden annyit érdemes tudni, hogy arra pályázatot 1880-ban írtak ki, és azt egy Feketeházy János nevű, a mai Szlovákia területén született hídépítő mester nyerte. Sokáig terjengett, sőt, ma is ismert az a legenda, mely szerint maga Eiffel tervezte a szegedi hidat, de ez nem így van, hiszen Eiffelnek valóban volt köze hozzá, nem is kevés (az ő cége építette fel), a tervezést azonban Feketeházy végezte.
Ezt a legendáriumot 1933-ban így kommentálta Móra Ferenc: „Ez az állítás, noha én már nem először állítom, talán még a régi szegedieket is meglepi, azért szükségesnek látom hiteles bizonyságra hivatkozni. A kultúrpalotában őrizzük azt a kiadványt, amelyben benne vannak mindazok a tervek, amelyek a szegedi hídpályázatra beérkeztek. Van köztük német, osztrák, holland tervezet. Valamennyinek a fölírása, magyarázó szövege idegen nyelvű, a tervet készítő mérnök nyelve. Csak az Eiffel-cég terveinek a szövege magyar. Azokat aligha írta az az A. G. Eiffel, aki a terveket szignálta. Mert azt nem lehet letagadni, hogy a tervek alatt valóban a francia építész neve van. Aminthogy a párizsi építőirodából kikerült terveket nem is szignálhatta más, mint a cégfőnök.”
A hidat aztán felépítették, 1883. szeptember 16-án átadták, és egészen addig állt a folyó felett, amíg 1944-ben az a Tiszába nem roskadt, miután a háborúban Szeged bombázásakor felrobbantották.
