Adatai jogszerűtlen kezelése miatt első fokon pert nyert a Fidesszel szemben a férfi, aki állítása szerint soha nem adta meg az email-címeit a pártnak, az mégis kampányanyagokat küldött neki. A Fidesz nem tudta igazolni, hogy jogszerűen szerezte meg az adatokat, az ítélet ismeretében a Társaság A Szabadságjogokért szerint az adatvédelmi hatóságnak is meg kell vizsgálnia a Fidesz adatkezelését.
A kormánypárt védekezésül két olyan aláírásgyűjtő ívet is bemutatott, amelyeken szerepelt a férfi neve, ő azonban tagadta, hogy bármelyiket is aláírta volna. Az egyiken ráadásul még a neve is hibásan szerepelt.
Mivel a Fidesz nem tudta igazolni, hogy az adatok tényleg az érintettől származnak, a teljes adatkezelése jogellenesnek minősült. A bíróság – a mostani, konkrét ügyre vonatkoztatva – kimondta, hogy az aláírásgyűjtő kampány során az aláírók személyes adatai érzékeny, politikai véleményre vonatkozó adatoknak minősülnek. Utólag nem rekonstruálható, hogy egy aláírásgyűjtő íven valóban csak azoknak az adatai szerepelnek-e, akik ehhez ténylegesen hozzájárultak. Ezért már az aláírás felvételekor hatékony intézkedésekkel kell kizárni a visszaéléseket.
A TASZ szerint a pártok adatbázisaiba nagyon gyakran kerülnek személyes adatok olyan aláírásgyűjtések vagy más adatfelvételek útján, amelyek során nem érvényesülnek megfelelően a biztonsági előírások, ezért azt sem lehet tudni, hogy valóban mindenki önkéntesen került-e ezekbe a nyilvántartásokba. A bizonytalan adatfelvételi gyakorlat miatt nem lehet biztonsággal megelőzni, hogy egy adott párt részére illetéktelenek adják meg mások személyes adatait, mint ahogy azt sem, hogy a párt illegális forrásból gyűjtsön adatokat.
Az ítélet szerint bebizonyosodott, hogy a Fidesz politikai marketingcéllal jogellenesen is kezel személyes adatokat. A TASZ ügyfelét ért jogsérelem valószínűleg nem egyedülálló, ezért a TASZ kezdeményezi a Fidesz politikai marketing célú adatkezeléseinek átfogó vizsgálatát a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál.
„A pártok felelőssége, hogy jogszerűen építsék ki a személyes adatokból álló adatbázisaikat. Amíg megfelelő garanciák híján olyanokat is nyilvántarthatnak, akik ehhez ténylegesen nem járultak hozzá, addig lényegében minden ilyen adatbázis jogellenesen működik” – nyilatkozta Remport Ádám, a TASZ Magánszféraprojektjének jogi munkatársa.
Nyitókép: illusztráció. Fotó: Rétvári Bence / Facebook