A választások előtt már keltek szárnyra olyan pletykák, hogy egy esetleges ellenzéki áttörés esetén nekiesne az önkormányzatiságnak a kormánypárt. Vajon az utóbbi napok hírei ennek az előszele és a Szeged300 programsorozat is csak búcsúünnepség volt?
Azt azért tudni kell, hogy a kormány előszeretettel dobál gumicsontokat a sajtónak, még nem tudni, hogy ez is az-e és nem csak egy elterelés a napokban felbukkant, minden képzeletet felülmúló, 700 milliárd forintnyi EU-s pénzbüntetésről. Ennek próbáltunk hát utánajárni, megkérdeztük a szegedi önkormányzatot és a helyi Fideszt, hogy mi várható a megvalósulással kapcsolatban és milyen hatása lesz Szegeden ennek.
Az apropó, hogy a napokban jelent meg Indexen egy cikk, miszerint nem csak az alternatív iskoláknak és a tömegközlekedésnek esnének neki kormányzati részről salátatörvényekkel (=olyan törvény, amiben a leginkább érzékeny témákat több ártatlan törvénymódosítás közé rejtik mint a salátát a hamburgerben, így kevésbé feltűnő), de az építési igazgatással kapcsolatos dolgoknak is. Az indítékok könnyebb megértéséhez röviden az elősztoriról elég annyi, hogy inkább Budapestre szabott törvénytervezetről lehet szó, mindennek a hátterében Karácsony Gergely győzelme és ígéretei, valamint az atlétikai VB létesítményei és megrendezése állhat. Ez alól akarják kirántani a talajt, saját hatáskörbe vonni bizonyos dolgokat. Bővebben ebbe nem mennék bele, egy külön cikket lehetne belőle írni, most inkább nézzük meg, milyen hatása lenne ezeknek Szegedre.
Tömegközlekedés
Nagy Sándor városfejlesztési alpolgármester szerint, bár elmondása alapján egyelőre még nem olvasta a konkrét jogszabály szöveget csak a hírekben megjelent információkat, a tömegközlekedés része nem lenne akkora érvágás a városnak. Így sem fizet a kormány túl sokat, a küldött támogatás összege 2006 (!!) óta változatlan, gyakorlatilag elinflálódott. Ez köznyelven annyit jelent, hogy régen 1 Ft volt 1 kg kenyér, ma már jóval több. A kormánytámogatás pedig még mindig 1 Ft a jóval több helyett.
Ha ezt az arányaiban szerény összeget nem csökkentik, akkor lényegében nem lesz semmi hatása Szegedre. Ha a legrosszabb forgatókönyv valósul meg, akkor sem lesz vészhelyzet, legfeljebb kicsit kevesebb jut fejlesztésre, mert a kormánytámogatás és a valós költségek közötti rést az önkormányzat fizette eddig is, milliárdos tételben (kb. 1,4-1,5) mint egyébként más megyei jogú városok is. Szemben a kevesebb, mint 300 milliós állami dotációval, amit a 65 év felettiek ingyenes utazására adnak, ez egyáltalán nem fedezi az utazások egyébként több mint egy ötödét végző ingyenes utazókra eső költségét (talán az ötöde-hatoda lehet). Az Index cikke szerint Debrecen esetében ez az összeg 1,8 milliárd forint saját zsebből és 400 millió forint az államtól, összehasonlításként.
Építésügyi hatóság
A törvénytervezet építésügyi hatóságokra vonatkozó részére Nagy Sándor azt nyilatkozta, hogy “az építéshatóságnál a szakmai munka rovására fog menni a változás, hiszen a sok száz oldalas építési szabályzat értelmezése kapcsán hivatalon belül folyamatos az egyeztetés, és a kapcsolat kétirányú: a hatóság is szokott a Közgyűlés elé terjeszteni módosítási javaslatokat a gyakorlati munka alapján. Ráadásul jelenleg olyan ügyintézők dolgoznak a szegedi joganyaggal, akik ezt napi szinten végzik. Abból megint sok probléma lehet, ha a nagy központosításban (és mint látjuk folyamatos létszám leépítésben) egy-egy ügyintézőnek hol az egyik, hol a másik településsel kell foglalkozni: ez elsőre, mivel írott jogszabály alapján kell dolgozni elméletileg lehetségesnek tűnik, de a valóságban nehezen kivitelezhető, az eljárások elhúzódását és téves szakmai döntéseket eredményezhet.”
Tehát ez is egy újabb központosítás lesz, mint a Volánbusz, KLIK, 112-es segélyhívó központ és még lehetne sorolni. Talán az utóbbi a legjobb példa, helyismeret nélküli emberek fognak dönteni komoly dolgokról, valamint az így is nagyon lassú bürokrácia még lassabb lehet, vagyis a segélyhívós hasonlattal élve későn érkezik a mentő, tovább csúsznak a beruházások már a tervezésnél. A tervezet egyetlen eddig látható célja valószínűleg a fent már említett atlétikai VB stadion megépülésének garantálása. Igaz, nem ez volt az építési igazgatás centralizálásának első lépése: 2015-től már volt egy központosítás, amikor az építési hatóságokat a kisebb településekről a járási központokba helyezték át, vagyis a kisebb falvak építési engedélyeiről a járás egyik városában döntöttek. Az új törvénymódosítással már az önkormányzathoz tartozó köztisztviselőket, ingatlanokat is a kormányhivatalok alá sorolnák, az ingatlanokat ráadásul ingyen kellene átadniuk (“csak” a hatósághoz tartozó ingatlanokat). Ahogy az Index fogalmaz, ez egy elég jelentős feladatelvonás az önkormányzatoktól, köznyelven szólva az önkormányzatnak nem lesz beleszólása, hogy mi épüljön a településen, de abba igen, hogy az hogy nézhet ki.
Településkép
Ezt továbbgondolva Szeged esetére tehát még azért nincs minden veszve. Nagy Sándor elmondása alapján a javaslat nem érinti a településképi véleményezés hatáskörét, az marad továbbra is polgármesteri hatáskörben, főépítészi előkészítéssel. Ez pl. a homlokzatok védelmét az eddigi módon biztosítja. A régi épületekkel kapcsolatos kérdésemre az önkormányzat elmondása szerint egyébként itt van az ország egyik leghosszabb helyi védett épület listája ami biztosítja ezek védelmét és van pályázati alapjuk is, amiből pénzügyi támogatást is tudnak biztosítani a homlokzatok felújításához (sok ilyen felújítás zajlik a városban egyébként).
Persze a hosszú védettségi lista érthető, mert Szegeden a nagyárvíz után rengeteg palota és jelentős épület épült más városokkal ellentétben, szerencsére a II. világháború ill. a kommunizmus sem okozott óriási károkat, így jó részük megmaradt amik mára védettek. Ehhez meg kell jegyeznem, hogy nem lehet minden régi épületet védetté nyilvánítani csupán mert régi. Amelyek pedig nem (kiemelten) védettek, hanem “történeti épület” kategóriájába esnek, azoknak hozta létre az önkormányzat ezt a homlokzatfelújítási keretet amit a lakóközösség/magántulajdonos használhat fel, ezzel ösztönözve őket arra, hogy ne bontassák le vagy adják el magánbefektetőnek aki ezt megtenné. A nem védett, korabeli lerombolt épületek témakörére nem térnék ki jobban, ez is egy külön cikk témája lehetne. Annyit azért meg kell jegyezni a korrektség jegyében, hogy számos ilyen épület homlokzata meg lett mentve mostanság akár emeletráépítéssel is. Ez nem újdonság hiszen elődeink is éltek ezzel a módszerrel mára védett épületeknél.
Alternatív iskolák
A korábban már általunk is leközölt hír szerint veszélyben vannak az alternatív iskolák. Ezek nem is annyira az önkormányzatiságot érintik közvetlenül, hanem a város függetlenségébe, kvázi önkormányzatiságába szól bele jócskán, ezért témánál is vagyunk. A városban működő általános- és középiskolák üzemeltetését az állam átvette, központosította, egyes intézményeket az egyházak üzemeltetnek, természetesen többszörös állami dotációból, mint a nem állami intézmények. Az önkormányzatnak tehát az oktatás minőségébe nincs beleszólási lehetősége, nem úgy a helyi elitnek. Ők magánpénzből továbbra is létrehoz(hat)tak alternatív intézményeket, Szeged ebből a szempontból is szerencsés, ezidáig. Mint tudjuk, a tudás hatalom.
Szegeden nem csak a Waldorf iskola az érintett, több ilyen intézmény is alapult pár éven belül, ami egyébként örömteli hír. A SzegedSchool eleinte a Budapest School tagjaként indult (Budapest School Szeged), majd bizonyos okok miatt szétváltak, azonban a projekt nem állt le. A Budapest School egyik alapítója egyébként Halácsy Péter, aki a Prezi társalapítójaként is ismert. A másik ilyen mostanában beindult dolog a Szikra iskola névre hallgat. Az alapítók Duda Ernő, szegedi vállalkozó és befektető (Solvo Biotechnológiai Zrt.), valamint Ábrahám Gábor, Radnótis matematika tanár és pedagógus. Ez egy általános- és középiskola is egyben, tehát komplexebb oktatást kínál(na). Már korábban is pedzegették, hogy megszűnik (a Szegedma gyűlöletkeltő cikke árulkodó), de az alapító reménykedve nézett a jövőbe a Waldorfosokhoz hasonlóan, még az önkormányzati választások előtt. Azonban mostanra nagyon úgy tűnik, hogy a Budapest School beszántásának híre alapján a Szikrára is ez a sors vár. Harmadik, de nem utolsó a Szegedi Nemzetközi Iskola (IPS avagy International Primary School), bizonyos szavazóknak már ismerős lehet, mert a Lidicei téren lévő épületük egyben szavazókör is. Ennek az egyébként csak általános sulinak a sorsa nem ismert, gyaníthatóan nem sok esélyük van nekik sem. A suli a nemzetközi befektetők miatt is fontos lehet Szeged számára a tanterve miatt, habár ugyan nem egy debreceni, a szegedi alternatív sulikkal ellentétben közpénz-milliárdokból felépített nemzetközi iskola ami egyre inkább a NER-elit gyerekeinek lesz a kiváltsága.
A Fidesz-KDNP válasza
Végezetül pedig, mivel a helyi Fidesz nem válaszolt megkeresésünkre a cikk megjelenéséig, kénytelenek vagyunk azokra a vonatkozó részekre hagyatkozni ami az Index cikke szerint a kormányinfón elhangzott Gulyás Gergely által.
“Az építéshatósági feladatok szabályozásával kapcsolatban Gulyás Gergely azt mondta, hogy a kormány már a választások előtt készen állt a közigazgatással kapcsolatos intézkedésekre. A lényeg, hogy a kormány szerint nem szerencsés az építéshatósági engedélyek megosztott volta, szerencsésebb, ha ezek egy kézben vannak. A jövőben a szabályozási jogkörök maradnának az önkormányzatoknál, de az építéshatósági jogkörök az államnál (kormányhivatalok) lennének kizárólag.
Gulyás azt is elmondta, hogy a kormány nem akar változtatni az önkormányzatok jelenlegi forrásmegosztási rendszerén. Pusztán azt akarja, hogy az iparűzési adó bevételeiből a helyi közösségi közlekedést kelljen első helyen finanszírozniuk az önkormányzatoknak. A 800 milliárdos iparűzési adóbevételből nagyjából 150 milliárd forintot kap a kormány. A kormány garantálja a 3-as metró felújításához szükséges 80 milliárd forintos támogatást a fővárosnak – jelentette ki. Az RTL arról kérdezte Gulyást, hogy a kormány teljesen kifarol-e a BKV finanszírozásából, vagy sem. Gulyás azt mondta, ilyen szándékuk nincsen, minden olyan forrás, amit Tarlós Istvánnak a kormány megígért, továbbra is rendelkezésre áll.”
Címlapkép: Orbán Viktor és Botka László sajtótájékoztatója a Modern Városok Program megállapodásáról. Fotó: Ujvári Sándor / MTI