A szegedi egyetem autonómiájáért való kiállásra több szempontból is korlátozott lehetőségei vannak az egyetem hallgatóinak és más civileknek. Ennek ellenére több online kezdeményezés is magára vette a közösségszervezés feladatát az elmúlt hetekben. Céljuk a hallgatók informálása, a kérdésre való figyelemfelhívás különböző akciókkal, illetve a hallgatók véleménye számára platform biztosítása, és a szenátus felé továbbítása.
Felkerestük a Free SZTE, a Szabad Szeged Szabad Egyetem és a Veritas Virtus Libertas Facebook-kezdeményezések vezetőit – három hallgatói, illetve civil szerveződést, melyek az év eleje óta kérdéses egyetemi átszervezés reakciójaként jöttek létre. Külön szerveződve, de egymással együttműködve teszik meg lépéseiket annak érdekében, hogy a Szegedi Tudományegyetem megőrizhesse autonómiáját, illetve hogy a jelenleg zajló szenátusi döntésfolyamatban teret kapjanak a hallgatói álláspontok is.
Ezt a nevetséges szart nem lehet engedni
A január 4-én tartott dékáni kollégiumon merült fel először, hogy kezdeményezhetik a Szegedi Tudományegyetem magánalapítványba való átszervezését. Ennek a tájékoztatónak másnapján jött létre a Free SZTE Facebook-oldal, amely saját bemutatkozásában így fogalmazza meg célját: „A lehető leghatározottabban kiállunk amellett, hogy a Szegedi Tudományegyetem autonómiája semmilyen körülmények között ne sérülhessen. Ne hagyjuk veszni Magyarország legjobb egyetemét! #freeszte”
Ahogy egyik posztjukban állítják, „Itt már nincs középút, nincs alku, nincs garancia! Erről hetek-hónapok óta titkolóznak. Hetek-hónapok óta csapnak be minden egyetemi polgárt! A következő 1-2 hét dönt mindenről. Nem lehet némának lenni, nem lehet vállat vonni. Küzdeni lehet, vagy szégyenben maradni.”
Az oldalt anonim módon működteti két SZTE-s egyetemi oktató, két öregdiák és egy jelenlegi hallgató. Céljuk minden hírt és információt összegyűjteni a témával kapcsolatban, valamint összefogni a velük egyetértőeket. Jelenleg körülbelül 3500 követőjükkel osztják meg a tárgyalások fejleményeit, az őket felkereső hallgatók és tanárok véleményeit.
Megkeresésünkre azt nyilatkozták, szeretnének véleményt formálni „erről az elképesztően abszurd elképzelésről, miszerint az alapítványi struktúrába való átállás valamikor, bárkinek a hasznára válhatna. Összességében a lényeg az, hogy ezt a nevetséges szart nem lehet engedni. Megpróbálunk minden csoportosulást támogatni, aki ugyanazon az állásponton van, mint mi, azaz aki szerint döbbenetes, hogy vannak az egyetemnek olyan jelenlegi és volt polgárai, akik gondolkoznak azon, hogy ez jó lehet.”
A közeljövőben várható lépéseik egyelőre az események alakulásán múlnak. A kezdeményezés vezetői remélik, hogy nem lesz szükség egy SZFE-hez hasonló fellépésre.
Ugyanezen célt fogalmazza meg a nem hivatalos, civil szerveződésű Szabad Szeged Szabad Egyetem nevű oldal is, amely január 10 óta csaknem 1000 követővel működik. Üzemeltetői azt vallották kérdéseinkre: „Azért hoztuk létre, mert felháborító, hogy a politika ráteszi a kezét a felsőoktatásra! Minden törvényes tiltakozó akciót támogatunk!” Ők ugyanúgy a modellváltásról posztolnak, de elsősorban mémeket.
Igazság, bátorság, szabadság
Az átszervezéssel kapcsolatos információk elsődleges forrásának és az ügy érdekében legaktívabban kiálló közösségnek a jelenleg 2000 követővel bíró Veritas Virtus Libertas számít. Nevük az SZTE három alapértékére utal – igazság, bátorság, szabadság –, amiket szerintük az egyetem vezetése elárult. A felületet különböző karokból érkező hallgatók alapították még 2018-ban, az MTA ügyének kapcsán, a szervezet viszont számukra nemcsak ezt a maroknyi egyetemistát jelenti, hanem a teljes hozzájuk csatlakozó szegedi közösséget.
„Nem vagyunk épp egy titkos klub, vagy szabadkőműves páholy, inkább mozgalom, a csapat folyamatosan alakul” – vallják magukról. „A magot két kézen megszámlálható hallgatóság, és egyéb, az SZTE berkein belül dolgozó lelkes emberke adja, de a VVL valójában nem ez, vagyis nem csak ez. A valódi erőnk nem feltétlen magunkban, hanem abban a közösségben rejlik, akiket meg akarunk szólítani.”
Ez elsősorban a szegedi tanulókat jelenti számukra, másodsorban az egyetem munkatársait, harmadrészt a már végzett, de az intézmény iránt még mindig elhivatott embereket, negyedrészt pedig a magyar felsőoktatás ügyét szívükön viselő állampolgárokat. Nyilatkozatuk szerint sok megkeresést és pozitív visszajelzést kapnak az SZTE-n belülről, vannak, akik az akcióikhoz is szívesen csatlakoznak. Bár az előkészítésért és a koncepcióért csak 4-6 ember felel, ők a valódi VVL-t egy több száz fős mozgalomnak látják.
Megkeresésünkre úgy fogalmaztak, az indulásukkor két célt jelöltek ki maguk számára: „Egyrészt hangot akarunk adni a letargiába süppedő elégedetlenségnek, amit az SZTE-n, valamint a magyar felsőoktatásban zajló negatív folyamatok eredményeznek. De szomorkodni és posztolni a rossz dolgokról, nos, önmagában vajmi keveset ér. Ebből a tényből következik valódi célunk: egy
olyan közösséget szervezünk, akik érzékenyek ezekre a témákra és folyamatokra.
Akik mernek és akarnak tenni ezek ellen a folyamatok ellen, és valami jobbat szeretnének elérni, elsősorban az SZTE, másodsorban a magyar felsőoktatás, összességében pedig önmaguk és a társadalom jövőjében.”
Az egyetemi polgárságnak számos különböző ügyben szeretnének a rendelkezésére állni: hallgatói érdekképviselettel, a Szervezeti és Működési Szabályzat betartatásával, és jelenleg a felsőoktatási autonómiáért való küzdelem vezetésével.
„Sajnos azt tapasztaljuk, hogy az egyetemet óriási apátia és félelem uralja. Mindkettőből elég nehéz kimozdulni. A névváltoztatási kampányban sikerült mindkettőt legyőzni, s minél többször kerekedünk felül, annál többen leszünk a VVL-ben is” – fogalmaztak. Szerintük nem olyan könnyű megmozgatni a mostani generációt, hiszen az ártó, káros jellegű, mindent bemocskoló politikai „ügyintézés” leszivárgott a társadalom különböző szintjeire, és a jelenlegi fiatal felnőttek korosztályán csattant. Úgy látják, a körülöttük lévők rezignáltak, kortársaikat sokszor még az őket érintő problémák sem érdeklik. Mivel nincs következménye semminek, még akkor se állnak ki az igazukért, amikor nekik állna a zászló.
„Ezen nem segít az, hogy az EHÖK mennyire tétlen (a Nyugiban úgy mondanánk, töketlen). Ha nem érezzük a történések tétjét, és nem is éreztetik velünk, ne csodálkozzunk, ha a hülyére vesz minket az egyetem vezetése” – tették hozzá. Az ősszel felmerült névváltoztatás kérdése véleményük szerint ezért volt kijózanító mindenki számára. Ahogy fogalmaztak: az EHÖK némi nyomásra elkezdte végezni a dolgát, a hallgatóság felfogta az események súlyát és kiállt magáért, a szenátorok rájöttek, hogy nem Rovó Lászlónak felelnek, hanem azoknak, akik a szenátori székbe delegálták őket. Így lett levéve a napirendről a névváltoztatás, így ment el 7000 hallgató egy kétnapos, szedett-vedett összhallgatói szavazásra, így kellett gyáván visszavonulnia és megalkudnia a rektori vezetésnek.
Az egyetemi autonómiával kapcsolatos véleményüket már több formában kinyilvánították. Az ő nevükhöz kötődik a múlt héten a Belvárosi hídra kihelyezett „SZTE alap… hogy SZABAD” feliratú molinó. A szenátusi ülés zártkörűsége ellen kiáltványban tiltakoztak, illetve tegnap nyílt levelet címeztek Prof. Dr. Szabó Gábor prorektornak, amelyben arra kérik, emeljen szót az egyetem átalakítása ellen. A véleménynyilvánítás érdekében bárki által kitölthető kérdőívet hoztak létre, melynek eredményét elküldik a szenátusi munkacsoportnak. Arra is kérik követőiket, hogy Coospace- és Facebook-profilképük megváltoztatásával hívják fel a figyelmet az ügy fontosságára. Több további projektjük van talonban, de ezek bevetése nagyban függ attól, milyen irányba mozdulnak el a közeljövő eseményei. Jelenleg azt vallják, amennyiben az egyetem autonómiája csorbul, nem fognak megállni az online keretek közt.
„Nem teszünk mi olyan nagy dolgokat, amit bárki más ne tudna” – jelentették ki kérdésünkre. „Hogy meddig megyünk el az ügy érdekében, és mennyire leszünk sikeresek attól függ, hogy mennyire akarja és meri felvállalni magát az egyetemi polgárság. Órákon puffogtatott panaszok, a szakos csoportokban egymásnak való felháborodás, a kari tanácsban lesütött szemek, a HÖK önmagyarázkodása, hogy „ilyet ő nem csinálhat” nem lesz elég. Ide egység kell.”
A névváltoztatás kapcsán ősszel elért sikerük alapján úgy érzik, megvan az erő az egyetemi polgárságban, csak dolgozniuk kell rajta, hogy újra felélesszék. Szerintük az vezetés legnagyobb félelme egy újabb „SZFE-ügy” – és ha ez kell nekik ahhoz, hogy az egyetemi polgárok véleményére adjanak a pártpolitikai kinevezettek helyett, akkor a VVL „készséggel segít nekik eldönteni a kérdést”.
A Színház- és Filmművészeti Egyetem emlegetése ellenére úgy érzik, a két esetet összehasonlítani értelmetlen volna. Egy vidéki egyetemnek jóval kevesebb lehetősége van széles tömegeket bekapcsolni a küzdelembe, ahogy itt az sem nem magától értetődő, hogy egy egész ország számára ismert színészek és médiaszemélyiségek álljanak ki az ügy mellett. Az ország vízfejűsége megmutatkozik a kérdésben, és jelentősen nehezíti egy vidéki probléma beemelését a köztudatba.
Bár ezen szerveződések egymástól függetlenül működnek, folyamatos köztük a kommunikáció, és vallják, hogy közösen kell cselekedniük. A VVL hisz abban, hogy tevékenysége az egész egyetemi közösség érdekeit képviseli, ezért a szerveződésükben szívesen várnak mindenkit, aki egyetért céljaikkal.
Úgy vélik, az elkövetkezendő időszak nagyon sűrűnek ígérkezik a szerveződések és a döntéshozók számára is. Jelenlegi céljuk, hogy az egyetemi polgárság és az intézményi autonómia szempontjából a legkedvezőbbet hozzák ki a mostani helyzetből. Ez egyszerre hivatalos és szabályos működést, transzparens és mindenki által hozzáférhető folyamatokat, az eddig inaktív résztvevők (EHÖK, HÖK, hallgatóság/oktatóság egy része) aktivizálását is jelenti. A nemrégiben posztolt írásukban megfogalmazott garanciákat mindenképpen be fogják tartani, hiszen azok teljesítése az egész egyetemnek, de a teljes magyar felsőoktatásnak érdeke.
„Az egyetemünknek hűnek kell maradnia a Veritashoz, a Virtushoz és a Libertashoz” – nyilatkozták. „Ez igaz a hallgatóktól az oktatókon át a vezetőségig mindenkire.”
Nyitókép: tüntetés az SZFE-ért a Dugonics téren 2020. szeptember 4-én. Fotó: Szűcs Dániel / Szegeder