A mai nappal új korszak kezdődik a környéken élők számára, legalábbis ami a hivatalnokokat illeti, mást ugyanis nem igazán érint a tény, hogy átnevezték Csongrád megyét. Ma 0 órától immáron Csongrád-Csanád megyében élünk, ennek apropóján pedig összeszedtünk néhány tudnivalót, és megválaszolunk pár felmerült kérdést.
Mi változik pontosan? Az átlagember életében semmi, inkább kormányzati és hivatalai szinten lesz szívás a következő pár hét. A Magyar Közút a mai nappal megkezdi az országutakon található megyenévtáblák cseréjét, és számtalan civil és állami szervezet módosítja a nevét.
Kell-e valamit tennem? Nem, sem magánszemélyeknek, sem a vállalkozásoknak nincs semmiféle teendője, lévén az okmányokat országosan kezelik, azokat nem megyei szinten állítják ki.
Miért változik a név egyáltalán? A hivatalos kommunikáció szerint „Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszterként 2017. március 31-én javasolta a megyei közgyűlésnek, annak véleménynyilvánítását kérve: Csongrád megye neve Csongrád-Csanádra módosuljon. A Csongrád Megyei Közgyűlés 39/2017. (VI.30.) Kgy. határozatával döntött Lázár János javaslatáról és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény vonatkozó rendelkezései alapján támogatta a névváltozást. Az Országgyűlés 19/2017. (X. 5.) OGY határozatával döntött arról, hogy 2020. június 4-től Csongrád megye neve Csongrád-Csanádra módosul”. Ezért. Hogy Lázár miért adta be a javaslatot, annak nem tudni, hogy inkább személyes, vagy szakmai indokai vannak-e. Ilyen esetekben azonban nehéz szakmailag alátámasztani, hogy miért lenne szükséges a lépés.
Egyedi esetről van szó? Meglepő, de nem. Magyarországon számos szabdalás és átnevezés volt az elmúlt évtizedekben. Hogy egy példát említsek, Győr-Moson-Sopron megye 1990-ig Győr-Sopron megye volt.
Miért pont Csongrád-Csanád? Az ok Trianonra vezethető vissza (ezért is az aktualitás), a mai Csongrád megye területe ugyanis 1920 előtt három vármegyéből tevődött össze: Csongrád, Csanád és Torontál. Csanád megye Hódmezővásárhelytől délre, Szegedtől keletre feküdt, központja Makó volt, Torontált pedig egészen pontosan meg lehet ma is határozni, nyugati határvonala ugyanis a Tisza, északi pedig a Maros volt. Dél felé átnyúlt bőven a határon. Az érdekes a dologban az, hogy ezek a nevek, annak ellenére, hogy megcsonkultak a megyék, egészen 1950-ig megmaradtak, csak ekkor vonták össze a hármat a legnagyobb nevével. Szóval igen, ha a nagyi 1950 előtt született mondjuk Apátfalván, akkor bizony Csanád megye van az anyakönyvében, ha pedig Tiszaszigeten, akkor Torontál megye.
Miért nem Csongrád-Csanád-Torontál? Erről megkérdeztük a Csongrád Megyei Önkormányzatot, de egyelőre nem válaszoltak.
Mennyibe kerül az átnevezés? Ismételten a hivatalos kommunikációt tudjuk idézni, eszerint 1-2 millió forintról beszélhetünk.
Egy biztos, siránkozni, jajveszékelni felesleges a témán. Ezt azért mondom, mert hihetetlenül sok olvasónk fakadt ki az átnevezéssel kapcsolatos cikkeink alatti kommentmezőben. Ugyan, történt most bármi is, amin megéri felhúzni magunkat? Nem, dehogy történt.
Nyitókép: pipacsmező Domaszék mellett 2019 júniusában. Fotó: Szűcs Dániel / Szegeder