Jó sok vita, még több Joób Mártonozás és kiabálás a szegedi közgyűlés mai ülésén

Egy újabb dolgos nap virradt Szeged közgyűlésére, ugyanis ma kezdődik az őszi ülésszak.  A járványügyi előírásoknak megfelelően maszkban és kellő távolságtartással vette kezdetét kilenc órakor a közgyűlés, melyen tárgyaltak többek között Szeged településrendezési eszközének módosításáról és a településfejlesztési döntésekről, az önkormányzat tulajdonában álló önkormányzati lakások bérletéről, a lakbérek mértékéről és a lakbértámogatásról szóló rendelet módosításáról, a Szegedi Városkép és Piac Kft. ügyvezető igazgatói tisztségére kiírandó pályázati kiírásról is. Meg előkerült Joób Márton ügye is.

Kezdésként Ménesi Imre elmondta, Szeged egy szolidáris város, beszélt a tízezer forintos beiskolázási támogatásról, és a nyugdíjasok támogatásáról is. A sort Mihálik Edvin folytatta és elmondta, Szeged saját forrásból újított föl hat szegedi állami iskolát, a hetedik felújítása most zajlik, választókörzetében elkészült a Vörösmarty-iskola, az „épület szigetelésével negyven százalékkal csökkenhet a fűtésszámla.” Hozzátette, ezt a pénzt a tankerületnek spórolja meg a város. Ezt követően Kovács Tamás vette át a szót, és elmondta, Szeged könnyített a vállalkozók, cégek terhein. Beszélt a szegedi fizetésemelésekről, majd arra kérte a szegedi Fideszt, hogy mondják el fővárosi kollégáiknak, ne hátráltassák Szegedet.

Tápai Péter felszólalásában elmondta örül, hogy három képviselő is átvette Joób Márton feladatait, majd beszélt a szegedi úszásoktatást terhelő körülményekről. Elmondta, szerinte visszautasítandó, hogy Szeged nem akar más, bajban lévő településeknek segíteni, szerinte itt is kettős a mérce, ahogy Joób Márton kapcsán is. Haág Zalán a koronavírus-járvány kapcsán emlékeztette a közgyűlést, hogy megfogadták, a pártpolitikát félreteszik, majd arra kérte a képviselőket, ne úgy beszéljenek, mintha a szegediek valamifajta alattvalók lennének. Ezt követően beszélt a kormány által bevezetett intézkedésekről.

A napirend előtti felszólalások sorát Binszki József zárta, mint mondta, „ez a harc sem a végső” – utalva Orbán Viktornak a Magyar Nemzetben megjelent dolgozatára. Beszélt a rezsiharcról, melybe az Alföldvíz bukik éppen bele, a lélegeztetőgépekről, illetve az ingyenes vírustesztek hiányáról. Végül arra kérte a jelenlévőket, vigyázzanak magukra, vigyázzanak egymásra: hordjanak maszkot, mossanak kezet.

Napirendre térve Német Ferenc megkérdezte, hogy Joób Márton ügyét mikor veszik napirendre, amire Botka László azt válaszolta, hogy nem érkezett ilyen napirend. Ezt követően Szabó Bálint arra kérte a közgyűlést, tárgyaljon Joób Mártonról, amihez most módosító indítványként nyújtotta be, hogy hozzanak döntést a képviselő, tanácsnok visszahívásáról. Botka elmondta, „nem lehet szóban módosítani a napirendet”. Ezt követően figyelmeztette Szabót, hogy megvonja a szót, ha nem konkrét javaslatot tesz, amit meg is tett. Mármint elvette a szót.

Fotó: szeged.hu

… majd Szabó Bálint arra kérte Botka Lászlót, viseljen maszkot. Mivel a polgármester a többi képviselővel ellentétben nem maszkban, hanem az elnöki emelvényen egy plexi mögött ül. Végül Szabó a napirendhez is hozzászólt és a parkolóhelyek kialakításával kapcsolatban szólalt fel, illetve az útszélesítésekről is kérdezett, és az újszegedi összevonásokról is. Tápai Péter a Liszt utcai védet ház lebontásáról is beszélt. Botka erre azt mondta, hogy 120 helyi védettségű épület van Szegeden, és most ez bővülhet további 300-zal, a bontási engedélyeket a kormányhivatal adja ki. Német Ferenc és Haág Zalán is a védett épületekről beszélt.

A sort Szabó folytatta, az újszegedi telekösszevonás kapcsán arról kérdezte Botka Lászlót, hogy magánérdeket vagy a közérdeket képvisel-e a polgármester Joób Márton ügyében. „Van-e tudomása arról, hogy Joób Márton építtetői oldalon érdekelt?” Nagy Sándor válaszolt erre, és elmondta, hogy „rossz a jelenlegi szabályozás, ezt akarják módosítani, a kilencvenes évek óta szeretnék beépíteni, Joób Márton egyik tulajdoni lapon sem szerepel. A szőregi terület közlekedésbiztonsági kérdés, idővel meg kell szereznie az önkormányzatnak ezt a területet. A bölcsődei parkolók kérdése meg kötelező előírás teljesítését jelenti.”

Szabó újra a polgármester felé szegezte a kérdést, hogy „van-e tudomása arról, hogy Joób Márton építtetői oldalon érdekelt?” Ezt hosszabban is magyarázta, majd arra kérte Botkát, hogy válaszoljon igennel vagy nemmel. A polgármester azt mondta, az lenne a baj, ha lenne tudomása arról, hogy ki, hogyan, milyen tulajdonú ingatlanon építkezik.

„Láthatóan küzd a polgármester a kérdésemmel és terel” – mondta Szabó, és újra feltette a kérdést, mert szerinte olyan szabályozás készül, ami hátrányos Szegednek, egyedül az építési vállalkozónak lehet jó. Nagy Sándor válaszában elmondta, „lehet azt vizionálni, hogy egy építési vállalkozás ezen pénzt keres, de a pozitív változás a szegedi lakosoké lesz valójában. Minden építkezés porral, zajjal jár, ha végeznek, újra egy csendes környék lesz.” Ez után Szabó kapott újra szót, és elmondta, szerinte célszerű lenne komplexen kezelni ezt a kérdést, szerinte indokolt lenne egy feltáró utat is építeni, „ez mind közérdek, az erről szóló vita pedig hasznos a városnak.”

A második napirendi ponttal folytatták. Botka László elmondta, átfogó módosítások lesznek. Szabó ehhez is hozzászólt és a módosító indítványáról beszélt. Haág Zalán a vízdíjakkal kapcsolatban elmondta, jogsértő volt az IKV korábbi gyakorlata. „Öt hónap eltelt azóta, amikor először szó volt erről.” Úgy látja, a mostani előterjesztésből is kitűnik, hogy kétszeres díjat akart beszedni a cég. „Kit terhel ezért a felelősség, kárpótolják, kártalanítják-e a bérlőket?” Botka szerint minden fideszes képviselőnek joga van csökkentést kérni, leginkább azért mert sehol máshol nincs ilyen lehetőség. Elmondta, a bérleti díjak harmada, negyede a piaci bérleti díjaknak.

A hármas napirend, az építményadó témaköre. Tápai Péter elmondta, a bizottsági ülésen parázs vita folyt arról, kinek az oligarchája birtokolja a strandfürdő területét, majd Szabó is elmondta „ön, polgármester úr, nem csupán átjátszotta a fürdőt egy baloldali oligarchának, hanem biztosították neki az extraprofitot. Ő volt Leisztinger Tamás.” Botka ehhez hozzátette, nem a Szeviép építette a Aquapolist, hanem a Ferroép.

Ezt követően Korponyai Ernő a módosító javaslatát kívánta elmondani, majd a polgármester felhívta a figyelmét arra, hogy az építményadónál nem tudják a javaslatát figyelembe venni, mert itt nem lehet a közterület-használatot módosítani.

Szabó Bálint az Aquapolis-építkezéssel folytatja, de Botka László pontosította a képviselő szavait. Elmondása szerint „Szegednek egy fillérjébe nem került a Napfényfürdő beruházása, mert a Hunguest biztosította a forrást. Szeged jó üzletet kötött, nem követtünk el semmilyen szabálytalanságot.”

Az elkövetkező percekben a kifogástalan gentleman magatartásnak már a nyomai sem látszottak. Az építményadó kapcsán megbomlott a rend, szeviépezés, napfényfürdőzés és oligarcházás uralta az üléstermet, Személyeskedések kezdődtek Szabó és Botka között, melyek nevetésbe és a vita lezárásába futottak ki.

A negyedik napirendi pont következett. Szabó Bálint szólt hozzá először, és megjegyzi, ez a Lex Joób. Botka László nem értette, miért rajta kérik számon, hogy nem tárgyalják Joób Márton visszahívását. Mint mondta, „nem adtak be szmsz-szerűen ilyen napirendet. Én kérdezhetném maguktól, miért nem cselekedtek?!” Tápai Péter rendkívüli közgyűlési ülést javasolt az ügyben, majd Botka megint megkérdezte, „miért nem kezdeményeztek? Nem ismerem Joób Márton üzleti ügyeit. Még meg sem vádolta az ügyészség. Ha önök szerint önök olyan helyzetben vannak, hogy ítéletet hozhatnak róla, akkor tegyék meg!”

Német Ferenc szerint „le a kalappal Joób Márton előtt, hogy ennyi gyereket össze tudott hozni, el tudta tartani a családját. De mindenkinek könnyebb lenne, ha visszahívnák a tanácsnoki posztról!” Szabó Bálint szerint Joób Márton ügyében kettős mércét alkalmaz a polgármester, a képviselő úgy véli, tisztességtelen tizenegy gyerek és egy asszony szoknyája mögé bebújni. „Amibe Joób Márton és társai belekeveredtek, az egy köztörvényes bűncselekmény alapos gyanúja. Kétszázmillió forintos áfacsalás az egymilliárdos bevételt jelent.”

Fotó: szeged.hu

Halkó Pál szerint a kérdés erkölcsi is, mivel Joób Márton nem tudja ellátni képviselői, bizottsági, tanácsnoki és felügyelő bizottsági munkáját sem, így „Joób Mártonnak erkölcsi kötelessége lenne kezdeményeznie azt, hogy hívják vissza, hogy lemondjon. Ez erkölcsi kérdés.” Botka László továbbra sem érti, hogy miért rajta kérik számon Joób Márton visszahívását, miközben a Fidesz és a KDNP továbbra sem tett semmit ebben az ügyben. Tápai szerint továbbra is az a kérdés, mi az a tisztség, amit nem tud betölteni. Szerinte az ellenzéki képviselőknek semmilyen támogatást nem ad a városháza. Botka László lezárta a vitát, majd megjegyezte, a napirend nem Joób Mártonról szól, és a napirendről nem beszéltek a képviselők.

Az ötödik napirend, az egyes önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságokat és intézményeket érintő tulajdonosi döntések témája következett. Itt Szécsényi Rózsa elmondta „számháború zajlik, a kormány átcsoportosít, önkormányzati elvonásokkal próbál úrrá lenni a helyzeten, miközben újra kellene gondolnia a költségvetést. A járványhoz az elvonások jelentős részének semmi köze. A kormány matekja nem működik, a korábban jósolt gazdasági felpattanás elkerül minket. Ezek mind hatással vannak az önkormányzatra és az önkormányzati cégekre is.”

Ezt követően Nagy Sándor átvette az ülés vezetését, majd megadta a szót Szabó Bálintnak. Szabó elmondta, „nem sok mindent hallottunk valójában az alpolgármestertől. Arra kérem, próbáljunk meg számokról beszélni!” Korponyai Ernő szerint amikor Szécsényi Rózsa a kormányt kritizálja, akkor gondoljon bele abba, hogy ha neki nehéz most dolgozni, akkor a kormánynak milyen nehéz lehet. Korponyai azt kérdezte, hogyan lehetséges, hogy a járvány idején milliós rendezvényt tartanak a rakparton, amikor gazdaságilag is nehéz helyzetben van a város. Ezt követően Nagy Sándor elmondta, „a négyes villamos fejlesztési pénzét effektíve elvették Szegedtől, ennyit a közlekedésfejlesztésről.” Megadta a szót Német Ferencnek, majd visszaadta az ülés vezetését Botkának. Német megjegyezte, „visszautalnék egy 2008-as válságra, kórházi ágyakat szüntettek meg, elvettek nyugdíjat, befagyasztották a béreket, iskolákat zártak be.”

Szabónak már Botka adta meg a szót, aki elmondta, „örültem volna, ha tovább szívja a cigit, reméltem, hogy vissza sem tér a Díszterembe. De beszéljünk a számokról, tiltakoztak a tűzijáték ellen.” Majd a rakparti repülőnapot kritizálta az augusztus 20-ai tűzijátékok lemondása tükrében,  „mennyibe került a nyári őrület a Huszár Mátyás rakparton?” – tette fel a kérdést.

Német Ferenc megkérdezte, távoznak-e további cégvezetők az önkormányzati cégek éléről, lesznek-e pályáztatások, majd megint Szabó Bálintnál a szó, aki megkérdezte, „mennyibe kerültek a rakparti rendezvények, illetve miért zárta be a polgármester a Cserepes sori piacot több hétre, illetve a Mars téri piacot egy napra?” Szécsényi Rózsa kapja meg a szót, és elmondta, szeretne a kormány helyében lenni, „azzal a költségvetéssel lehetett volna sokkal jobban is gazdálkodni.” A munkanélküliségi rátával Szécsényi Rózsa szerint inkább ne vagdalkózzon senki.

A hatos napirend a Szegedi Városkép és Piac Kft. ügyvezető igazgatójának lemondása, pályázat kiírása az ügyvezető igazgatói tisztség betöltésére nevű pont volt. Első körben Botka László megköszönte Németh Istvánnak a munkáját, és elmondta, amíg nincs meg Németh utódja, addig a helyettese látja el az igazgatói feladatokat. Ezt követően Német Ferenc megjegyezte, hogy azt szeretné, ha nem előre leboltolt lenne a pályázat, majd Botka László visszautasította a felvetéseit. Szabó Bálint szerint példátlan, hogy pandémia idején kétmillió forintot „utána akarnak dobni”, ez szerinte morálisan is vállalhatatlan. Majd Rácz Attiláról, Németh helyetteséről beszél, aki szerinte Botka “titkos favoritja”. Tápai is hozzászólt a témához, szerinte „egy olyan helyzet van, amikor mindenki rosszabb helyzetben van, mint azt megelőzően. Azért is érdekes ennek a tetemes összegnek a kifizetése, mert ezt ön, polgármester úr, javasolta, nem Németh István kérte. Ez több, mint probléma.”

Ménesi Imre folytatta, mégpedig úgy, hogy „nem tudom értékelni Szabó Bálint véleményét, de azon csodálkozom, hogy Tápai képviselőtársam így felejt. Amikor Fidesz-többség volt a közgyűlésben, a Mars téri piacon habzsidőzsi volt, az igazgató fizettette a tandíját a céggel. 2014 óta a Mars téri piac évente több mint 60 millió forintot fizetett be a városnak. Korábban a Fidesz-többség alatt egy forintot nem fizettek. Ez a piac több száz milliót termelt. Ezek után számon kérik a végkielégítését?!” Szabó Bálint kapta meg a szót, újra, és arra kérte Botka Lászlót, ne akarja ennyire átlátszóan helyzetbe hozni a haverjait. Ezt követően Botka megjegyezte, „törvény rendelkezik arról, ha több cégben tölt be valaki pozíciót, akkor csak egyért kaphat fizetést.”

Német Ferenc és Tápai Péter is válaszolt Ménesinek, Tápai Német Istvánt kritizálva elmondta, amikor ő IKV igazgató volt, akkor nem kért és nem is kapott végkielégítést, majd többen is megjegyezték, hogy Tápai egy évig sem volt IKV-vezér. Haág Zalán is megszólalt a témában, és a Cserepes sor kapcsán elmondta, egy év alatt 40 millió forint veszteséget termel a Cserepes sor, „arra játszanak önök, hogy csődbe menjen a cég, ez elfogadhatatlan” – jegyezte meg.

A hetes napirendi pont következett a Pályázatok közgyűlési döntést igénylő kérdései témában. Szabó Bálint ezzel kapcsolatban megkérdezte, miért kellett a beépítési határidőt növelni? Arról is megkérdezte Botkát, hogy valóban kap-e részletes, folyamatos tájékoztatást a szegedi koronavírus-helyzetről. Botka László válaszában kifejtette, hogy a hatósági karanténok határozatát küldi a kormányhivatal. „Az, hogy ezekből mennyi a pozitív szegedi, nem kapunk információt.” Elmondta azt is, hogy a mentőszolgálat kérte, segítsen Szeged, adjon helyiséget ahhoz, hogy a tesztelés könnyebben és gyorsabban menjen. „Egy hibát vétettünk, a közgyűlés megkérdezése nélkül adtuk oda a helyiséget.”

Haág Zalán ezt követően a szabadstrandokkal kapcsolatos pályázatokról beszélt, azt kérte, hogy jövőre pályázzon ezekre a lehetőségekre a város. Botka László itt megjegyezte, hogy az új jogszabály miatt a Sárgán nem lehet kijelölni szabadstrandot. „A Lapos az Ativizigé, nem adták át, mert a kormány megtiltotta az átadást. Kértük, akartuk, kiviteli terveket készíttettünk arra, hogy lehetne kiépíteni. A Partfürdőn megkezdtük a hatósági kialakítást, nem igaz Haág Zalánnak ez az állítása. Szennyezett volt a Maros vize, nem felelte meg a fürdésnek a víz. Makón is pont ezért maradt el a teljes fürdőszezon. Lehet azt mondani, hogy bezzeg Algyőn milyen szép a szabadstrand. Ez igaz. Csakhogy nekünk ott a Maros torkolata, ami gyakran konkrétan szennyvizet hoz. Hozzánk. A jövő évi szezonra ki tudjuk építeni a szabadstrandot, ha a Lapost megkapjuk végre.”

Fotó: szeged.hu

Szabó kapta meg a szót újra, és azt kérdezte, hogy a Fokát miért hagyta ki a polgármester a felsorolásból? Arra kérte Botkát, ha nincs annak akadálya, hogy ott is legyen szabadstrand, akkor alakítsák ki ott. Ezt követően Botka újra lemondta, a folyópart állami tulajdon. Elmondta, bízik abban, hogy ha sikeresen összefognak a települések, akkor számos pályázat megvalósulhat. Német Ferenc üdvözölte Szeged csatlakozását a Települési Önkormányzati Szövetségbe, majd megjegyezte, a kérelem benyújtása lett volna a fontos, hogy ne essen el a város a támogatástól. Szabó Bálint elmondta, hogy támogatja a szabadidős, vízhez kötődő tevékenységek megvalósulását a folyóparton, majd a pályázatok kapcsán megjegyezte, nincsenek olyan pályázatok, amelyek Szegedre nagyobb beruházásokat prognosztizálhatnak.

Tápai az úszóműre kérdezett rá, és elmondta, Szegednek érdeke ezeknek a strandoknak a működtetése, úgy véli pont a Maros miatt érdemes lenne a szegedi oldalon szabadstrandot kialakítani. A hosszas vita után Nagy Sándor a napirendhez is hozzászól, mivel „arról nem sok szó volt.” Elmondta, három pályázatot is bead Szeged.

A nyolcadik napirend következik, amit részben már érintettek. Szabó Bálint szerint Szeged azért van bajban, mert az egyetem úgy kezeli a koronavírus-helyzetet ahogy. Botka erre azt válaszolta, hogy meghívhatják az egyetemet, hogy számoljon be, de erre kötelezni nem tudják azt. Szabó szerint erre azért is lenne szükség, mert fokozott a felelősségük ebben a helyzetben. „Sajnálom, hogy föltesszük a kezünket”.

A kilences napirendi pont hozzászólás nélkül múlt el, azt értelemszerűen a tízes követte: Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata szociális és gyermekvédelmi szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata. Ehhez Kothencz János hozzászólt, és megköszönte mindenkinek a segítséget.

A tizenegyediket is a kilences sorsára jutott, de a tizenkettedikhez, a kulturális intézményekben foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonya átalakításával kapcsolatos fenntartói döntések témájához Botka László fűzött hozzászólást. Elmondta, hogy elfogadhatatlannak tartották a kormány döntését, ezért is készült el ez a napirend, amelynek értelmében a szegedi közalkalmazottak valójában közalkalmazottak maradhatnak. Ehhez Tóth Károly is hozzászólt, és azt mondta, ma már a kultúra, a művelődés területén dolgozók a nemzet napszámosai. „Ezt sajátosan orvosolta a kormány: elvette a végkielégítést, a jutalmat, az öt nap külön szabadságot, az érdekegyeztetési fórumot. Ezeket minden szegedi közalkalmazott visszakapja.” Kovács Tamás folytatta, és megjegyezte, kíváncsi lesz arra, hogyan szavaznak majd most a Fideszes képviselők, ellene mennek-e a párt országos politikájának. Szabó Bálint szerint „ha valakikről, a helyi Fideszről nem lehet elmondani, hogy ne mennének szembe a pártközponttal”. Tápai Péter hozzátette, a közalkalmazottakkal kapcsolatos kormánydöntés liberális döntés volt, úgy gondolja, ezt a fajta politikai színjátékot már korábban is űzték a szegedi szocialista képviselők. Elmondta, meg fogják szavazni az előterjesztést. Ezt követően Halkó Pál ismertette a törvényt, amire hivatkozott is. A képviselő egy kicsit félre nyúlt, ugyanis a napirend arról szólt, hogy Szeged most azt garantálja, hogy tíz évre kapják meg a szegedi közalkamazottak ezeket a kedvezményeket, míg a kormány öt évre adja. Aztán Halkó Pál még egyszer hozzászólt, és megint a törvényről beszélt. Kovács Tamás hozzátette, „nincs semmi szükség erre a törvényre. Az is jelzi ezt, nem tudják megindokolni, miért volt rá szükség.”

Óvodai nevelési fenntartói döntések következett. Mihálffy Béla dicsérte az előterjesztést, szerinte a járványügyi helyzet nincs tekintettel az óvodai dolgozókra, megköszönte nekik a helytállást.

Az utolsó három napirendi ponthoz nem érkezett hozzászólás, így jöttek a kérdések és interpellációk. Haág Zalán tette fel az első kérdést, hogy felülvizsgálja-e a rakparti parkolás kérdését Botka László? Botka László válaszában elmondta, nem tervezi Szeged a változtatást. Haág nem, de a közgyűlés elfogadta a polgármester válaszát. Ezt követően Szabó Bálint Joób Mártonnal kapcsolatban interpellálta a polgármestert. Botka előző válaszait ismételte meg, hogy a kérdést jogszabályok rendezik. Szabó nem fogadta el a választ, és rendkívüli közgyűlést kezdeményezett, hogy váltsa le a testület Joóbot. A közgyűlés elfogadta a polgármester válaszát.

Haág kérdezett is, mégpedig a régi szegedi épület eltűnéséről azt, hogy mit tud tenni az önkormányzat és személy szerint Botka László azért, hogy amit csak lehet, megőrizzen a régi épületekből? Botka László elmondta, Szeged az ő polgármestersége alatt kezdte helyi védelem alá vonni az épületeket. Tápai Péter is Joób Mártonnal, illetve a repülőnappal kapcsolatban kérdezte a polgármestert, aki elmondta, csak vis maiorra hivatkozva lehetett volna lemondani az eseményt, ellenben nagy kártérítést kellett volna fizetni. Bár nem érv, de megjegyezte, Börgöndön is volt ilyen repülőnap.

A kérdések és interpellációk után szünetet tartottak, majd zárt ülés és a szavazás következett. A közgyűlés valamennyi napirendi pontot megszavazott, Németh István lemondása és végkielégítése kapcsán viszont volt egy nagyobb vita és szóváltás, ugyanis a Fidesz és Szabó Bálint külön szerettek volna szavazni Németh végkielégítéséről, azonban nem adtak be módosító javaslatot, így nem lehetett kettévenni a szavazást. A vita során Tápai Péter és Szabó Bálint távozott is a Díszteremből, még a szavazás alatt. (via)

 

Nyitókép: szeged.hu