„A közelmúltban elhárult az utolsó akadály is, a finanszírozási szerződést a tervek szerint még az év végéig aláírjuk, így az építkezés 2020 elejétől kezdetét veheti”, mondta a vasútépítésről az Innovációs és Technológiai Minisztérium közlekedéspolitikáért felelős államtitkára a Magyar Hírlapnak.
Mosóczi László hozzátette, „Magyarország központi szerepre törekszik a régiós logisztikában, mivel az eurázsiai teherszállítás rendkívüli gazdaság- és iparfejlesztési potenciállal jár együtt. A görögországi Pireusz kikötőjében ötszörösére emelkedett a forgalom, a magyar érdek az, hogy a kínai áruk hazánkon keresztül jussanak el a leggyorsabban onnan Nyugat-Európába. Szerbiában már zajlik az építkezés, Belgrádtól délre több mint száz kilométer megújult, és a görögök azt ígérik, hogy a saját szakaszaikat is rendbe teszik”.
Arról is beszélt, hogy új projektek beemelésével 2024-ig bővítették ki közlekedési infrastruktúra fejlesztés beruházási ciklusát. Ez idő alatt közutak megújítására 3200 milliárd forintot, vasútfejlesztésre pedig mintegy 1700 milliárd forintot szán a kormány. Előbbinek kisebbik része, 1400 milliárd forint európai uniós forrás.
Egészen bizonyos már tehát, hogy a vasút nem a szakma által is támogatott Budapest – Kecskemét – Szeged – Szabadka útvonalon valósul meg, hanem az eredeti tervek szerint, tehát Kelebiánál hagyja majd el az országot. (via 444)