A Béke utcai Általános Iskola diákjainak karácsonyi műsorával kezdődött a közgyűlés idei utolsó ülése. Bár a gyerekek műsora jó alapozónak tűnt, a karácsonyi hangulat mégsem uralta sokáig a termet. Volt személyeskedés, harmadik híd, de egyetértés is 2019 utolsó szegedi közgyűlésén.
A napirend előtti felszólalások eleinte még reflektáltak a gyerekek műsorára és a karácsonyra, majd az országos politika kérdései, a frissen elfogadott kultúrtörvény került terítékre Kozma József képviselő tolmácsolásában. Itt Botka László megjegyezte, a kultúrtörvény négy szegedi intézményt érint, melyeknek az „élén olyan igazgató áll, akit egyhangúlag szavazott meg a közgyűlés a kinevezéskor.” Ez után Tápai Péter szólalt fel, aki a Szeviép-üggyel párhuzamot vonva jegyezte meg: „Remélem, ugyanolyan vehemenciával védik meg ezeket a családokat is, nemcsak a kultúrát.”
Joób Márton a civil szervezetek, egyházak, cégek, magánszemélyek azon karitatív munkáját méltatta, melyeknek segítségével a meghirdetett tűzifapályázatban 460 rászoruló családot tudtak megsegíteni. Ezt követően Fodor Antal a Fidesz–KDNP-t bírálta, a jelenlévő képviselőknek azt mondta, „mutassák meg emberi, erkölcsi érzéküket, és lépjenek ki a Fideszből, hagyják ott az álkeresztény miniszterelnököt.”
Az új egészségügyi körzetekről
Az első napirendi pont az egészségügyi alapellátás körzeteinek meghatározásáról szóló rendelet módosítása volt. Itt előre megjósolható módon ment az adok-kapok. Kovács Tamás arról beszélt, hogy a kormány első sorból nézi, ahogy összeomlik az egészségügy, majd erre Tápai Péter válaszolva azt mondta, „az önök soraiból felelősségről beszélni nem lehet, önök varrták az egyetem nyakába az egészségügyet.”
Itt Botka László helyesbített, azt mondta „elvették az összes kórházat az összes önkormányzattól. Nem mondtunk le a kórházainkról, a fideszes kétharmad vette el tőlünk. Orvoshiány azért van, mert többszörösét keresik az orvosok Németországban meg Angliában.”
Szabó Bálint ennek kapcsán az egészségügyi bizottság szükségét vetette fel, Botka László szerint azonban pont az a lényeg az előterjesztésnek, hogy egy jobban fölszerelt intézménybe járjanak ezután a gyerekek. Nagy Sándor alpolgármester is felszólalt a kérdésben, azt mondta, Szeged még mindig vonzó helyszín az orvosoknak, viszont ingyen sem kelnek el a praxisok, mert nincs elég háziorvos.
A roncsautók sorsa ezentúl
A járműtárolási rendelettel kapcsolatban már nagyobb volt a képviselők egyetértése. A témafelvetést azt szolgálta, hogy körülbelül 4-500 olyan roncsautó van Szegeden, amelyek fölöslegesen foglalnak parkolóhelyeket. A rendelet szerint a továbbiakban, ha egy autónak nincs érvényes műszakija, akkor azt a közterület-felügyelet elszállíttathatja majd.
A költségvetés harmadik módosítása
Az ötös napirend a költségvetés harmadik módosításáról szólt. Ennek keretében a SuliHost árainak emelkedése miatt márciustól hét százalékos emelés várható a gyermekétkeztetésben. Haág Zalán szerint az önkormányzatnak nem feladata, hogy a SuliHost extraprofitját a városokkal fizettesse meg. Úgy látja, a vállalkozónak vissza kellene adnia a megbízást, és kössenek új vállalkozóval szerződést. Botka László emlékeztette a képviselőt, hogy, a SuliHosttal még Bartha László fideszes polgármester szerződött le. Az élelmiszerárak jelentősen drágultak, és nem az infláció mértékében, ezért a csak hét százalékos emelkedés kivívása jó eredmény.
Chovanecz Kata elmondta, szerinte nagyon nagy az áremelkedés a közterület-használati díjak esetében, a képviselő az egységes áremelést tartotta volna jónak. Ezt követően Mihálffy Béla a 67/67Y-os buszok bővítéséről beszélt. Tápai Péter Szécsényi Rózsa előterjesztésére reflektálva javasolta, hogy legközelebb a vállalkozókkal is egyeztessenek. Botka László megjegyezte, Szegeden a legnagyobb az idegenforgalom a vidéki városok közül, ám Német Ferenc szerint ez a kormánynak köszönhető.
Chovanecz Kata ezt követően a takarításról, és arról beszélt, hogy szerinte ki lehet hozni az ezzel kapcsolatos gazdálkodást közpénz nélkül is. Botka László itt felhívta a figyelmet arra, hogy Chovanecz Kata vállalkozása takarítással foglalkozik. Szerinte ez nem szerencsés, hozzá tette, bízik abban, hogy a képviselő elég óvatos lesz ezzel a kérdéssel.
Ezeket követően Szabó Bálinthoz került a szó, aki a Szeviép-ügyet is szóba hozta. Botka László szerint egyetlen ember van Szegeden, akit kétszer is elítélt már a bíróság, és az Szabó Bálint, akinek el kell majd számolnia azzal, mennyi pénzt kapott abból a kormány által kártalanításra szánt hárommilliárd forintból. Szabó ezután is felakart szólalni, ám a polgármester nem adta meg neki a szót, így a képviselő felállva, kiabálva próbálta meg magának megszerezni a hozzászólás lehetőségét, ami végül nem adatott meg.
A hulladékgazdálkodási cég kérdése
Ezt követően lépett tovább a közgyűlés az Egyes önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságokat érintő tulajdonosi döntések kérdésére, mely a hulladékgazdálkodási cég kérdését tárgyalta. Szabó Bálint itt is szót kapott, majd a korábban történtekre reagált. Arra kérte Botka Lászlót, hogy emelkedjen felül személyes sértettségén, majd a polgármesternek felajánlott együttműködés lehetőségére emlékeztette a közgyűlést. Botka László erre azt mondta, csak az ügyvédein keresztül hajlandó egyeztetni Szabóval.
Tápai Péter felszólalásában Szeged Robin Hoodjának nevezte Szabót, aki állítása szerint 250 millió forintot rakott zsebre a Szeviép-károsultak után. Ezt követően a napirendi pontra rátérve azt mondta, „esély van a hulladékkérdés rendezésére, a kormány felismerte, hibázott ebben a kérdésben.”
A harmadik híd
A kilences napirendi pont a harmadik híd kérdését vizsgálta. Szabó Bálint szerint Botka Lászlónak időpontot kellene kérnie Orbán Viktortól ezügyben, amire a polgármester is rábólintott. Ezt követően Tápai Péter szegezte kérdését Botkának, hogy hány miniszterrel tárgyalt a híd kérdésében? Majd a választ meg nem várva kijelentette, hogy eggyel sem. Botka Tápait megcáfolva elmondta, hogy a közlekedési fejlesztésre vonatkozó prioritás az M5-ös autópálya, M43-as autópálya az autópályahíddal, majd a déli híd volt. Ezt követte a 2017-es miniszterelnöki találkozó, a kormány kötelezettségvállalásai, amiből semmi sem lett.
Botka elmondta azt is, hogy az új önkormányzati törvényben nincs benne a felterjesztési jog, mert a kormány kivette azt. Hozzátette, akkor van esély a hídra, ha a következő uniós ciklus elejére megvannak a tervek, és a megfelelő uniós források rendelkezésre állnak.
„Hét-nyolc éve kiszámoltuk, egy sima közúti híd több mint tízmilliárd forintba kerül. Kiderült nem tudtuk volna megépíteni. Uniós forrásból csak közúti–vasúti közös híd építhető. Szeged viszont nem építhet vasutat, azt az állam építhet. Ezért többször is tárgyaltam Lázár Jánossal erről, aki támogatta mindezt. Most mégis ott tartunk, hogy nem történik semmi.”
„Azért jó független képviselőnek lenni, mert ki lehet mondani bizonyos dolgokat. A Medgyesi–Gyurcsány-kormány épített egy hidat Szegednél, az Orbán-kormány eddig nem teljesítette a vállalását” – tette hozzá Szabó Bálint, majd Bartók Csabának címezve azt mondta, „itt ül annak a minisztériumnak a fizetett munkatársa, akinek az lenne a feladata, hogy ennek kapcsán dolgozzon. Kevesebb duma és több munka kellene a híd kérdésében a fideszes képviselőktől.”
Bartók Csaba ezzel kapcsolatban jegyezte meg, hogy véleménye szerint a polgármester tizenhét éves városvezetése alatt elég kevés dolog történt a híd építéséért, amire Boka a fidesz kampány alatt tett hidas ígéreteire emlékeztetve reagált. Elmondása szerint, bár a kampány alatt azt hirdették, hogy „Hidat építünk!”, amire a jelöltjük garanciát is vállalt, a kampány után azonban kiderült, hogy nincs rá pénz, viszont lett helyette pénz kézicsarnokra.
A vita lezárása után Nagy Sándor alpolgármester jegyezte meg: „Számos más fejlesztést is megígért a kormány, ezeknek nagy része el sem indult szerte az országban.”
Képviselői vágta
A 10-es, a 11-es, és a 12-es napirendekhez egyik képviselő sem szólt hozzá. A 13-as napirendnél, mely a Tájékoztatás a szegedi integrált egészségügyi rendszer működésének tapasztalatairól címet viselte, Szabó Bálint tette fel a kérdést, hogy van-e lehetősége az önkormányzatnak arra, hogy jelezze a problémákat? Erre Botka László azt válaszolta, hogy bár korábban az önkormányzatnak volt a feladata ez a kérdés, és az egyetem látta el, mára ez is megváltozott, már ez sem tartozik önkormányzati hatáskörbe.
A 14-es és a 15-ös napirendi ponthoz sem szóltak hozzá a képviselők. A polgármester ennél a pontnál jegyezte meg, hogy gazdasági aljegyzőt kívánnak kinevezni Varga Ildikó személyében. Varga Algyőn volt jegyző évekig, később Vásárhelyre igazolt, Szegeden január 1-től áll munkába. Végül a 16-os, a 17-es és a 18-as napirendi pontokat is hamar megrágta a közgyűlés.
Az ülés végén Szabó Bálint vizsgálóbizottság felállítását javasolta a Szeviép-ügy körüli napokban megjelent hírek kapcsán. Botka figyelmeztette szabót, ugyanis a polgármester szerint a képviselő korábban nem ezt azt interpellációt adta be írásban, majd a polgármester megjegyezte, nincs összeférhetetlenség az ügyben. Szabó ezt követően öt kérdéssel fordult a polgármesterhez:
- Mikor lesz Szeged-Szentmihályon újra iskola?
- Miért védi a polgármester Rácz Attilát?
- Mikor lesz újra Tápén komp?
- Mikor kér Szeged bocsánatot a Szeviép-károsultaktól?
- Milyen kapcsolat van a Szeviép bíráival?
Botka válaszában elmondta, mivel nem önkormányzati feladat, így nem tudnak iskolát alapítani, sem fenntartani. Mivel a Tisza állami tulajdon, így komp ügyben az államnak kell lépnie, majd emlékeztette Szabót, hogy a Cserepes sorról, illetve a Szeviépről már volt szó az ülésen.
Ez követően a közgyűlés egymás után szavazta meg az összes napirendi pontot. A Fidesz–KDNP képviselői, valamint Szabó Bálint több helyen is nemmel, vagy tartózkodással szavaztak, viszont számos kérdésben született egyhangú döntés. (via)
Nyitókép: Szeged.hu