Karikó Katalin a valenciai egyetemen is kapott egy falfestményt

„Annyira csodálatos, hogy a tudósok előtt tisztelegnek egy falon a Valenciai Műszaki Egyetemen (UPV). Imádom!” – írta angolul Twitter oldalán az mRNS terápiás alkalmazását szabadalmaztató biokémikus, a BioNTech cég alelnöke, a Szegedi Tudományegyetem díszdoktora és egykori hallgatója.

Ő ugyanis az első személy, aki egy falfestményen szerepel a 2021-2022-es szemeszter „Dones de ciència” (nők a tudományban) projektjének keretében, amely a  Valenciai Műszaki Egyetem és a valenciai városi tanács Las Naves innovációs központjának segítségével jött létre, valamint a Tudományos és Innovációs Minisztérium alapítványa (FECYT) által megtámogatva. Az egyetem udvarán lévő falfestmény Diana Bama spanyol művész munkája:

Fotó: Universitat Politècnica de València / Twitter

„A falfestmény központi részét Karikó Katalin alakja tölti ki. Ez az alkotás gyakorlatilag egyszínű, mert nagyobb jelentőséget akartam adni a vonalaknak, illetve a rajznak. Az ibolya és a lila szín dominál, mint feminista szimbólum. Továbbá a festmény azokat az időket ábrázolja, amikor Karikó kutatásai, ötletei nem voltak ennyire ismertek és támogatottak, valamint az, ahogy a könyvet tartja a kezében, vagy ahogy a kémcsövet tölti meg a mintával, a laboratóriumi napról napra való gürizést fejezi ki. Ebben az értelemben ez utóbbi egy metafora a tudás későbbi generációkra való átadásának fontosságára, összhangban az oktatási környezettel, ahol a festmény található” – mondta az alkotásáról Bama Diana.

Korábban írtuk, hogy Budapesten is készült egy öt emelet magas tűzfalfestmény a kutatóról: ezzel a megfestett tűzfallal a Brain Bar jövőfesztivál szervezői tisztelegnek Karikó Katalin Széchenyi-díjas magyar kutatóbiológus, biokémikus, a szintetikus mRNS alapú vakcinák technológiájának szabadalmaztatója előtt. Karikó Katalin pár napja a hírre saját Twitter-csatornáján reagált: „Meglepetés volt, nagy meglepetés!”

A napokban Karikó Katalin és Drew Weissman kapták a 2022-es Breakthrough-díjat, amelynek élettudományi kategóriájában az mRNS úttörőit tüntették ki. A párosközös munkája segített létrehozni a koronavírus elleni vakcinát, kutatásaik évtizedekkel ezelőtt kezdődtek arról, hogyan használjuk a módosított RNS-eket (mRNA) arra, hogy a sejteket rávegyék vele a fehérjetermelésre, amivel immunválaszt tudnak kicsikarni a szervezetünkből. A páros erőfeszítései megalapozták az utat afelé, hogy az mRNA technológiát mára használhattuk a Pfizer/BioNTech és a Moderna vakcináknál, valamint ezzel utat nyitva új terápiák és oltások felé olyan betegségek gyógyításához, mint a HIV, vagy a rák.