Kásler az új NAT-ról: „a jelennek és a jövőnek készült, és a múlt értékeire épít”

Elkészült a módosított Nemzeti Alaptanterv (Nat) – jelentette be Kásler Miklós emberi erőforrások minisztere pénteken Budapesten. A tárcavezető úgy fogalmazott: a módosított Nat „a jelennek és a jövőnek készült, és a múlt értékeire épít”.

A miniszter kiemelte: a módosított Nat ötvözi a legmodernebb, legeredményesebb nemzetközi pedagógiai gyakorlatot a magyar oktatás hagyományaival és értékeivel, és erősíti a nemzeti identitást. „A módosított Nat minden magyar gyermeknek lakóhelytől, társadalmi és szociális helyzettől függetlenül biztosítani kívánja ugyanazokat a lehetőségeket” – mondta.  Kiemelte a megváltozott Nat által szintén rögzített ismeretek átadását, amelyek a harmonikus családi élet kialakításához szükségesek.

A tárca vezetője célként jelölte meg, hogy a hagyományos, európai értékeket és modern oktatást ötvöző magyar oktatás, és a köznevelés rendszeréből kilépő fiatalok 2030-ra a világ élvonalába kerüljenek. A módosított dokumentum a humán tárgyak esetében új tartalmakkal, szerkezettel, modern eszközökkel járul hozzá a nemzeti önazonosság kialakításához – fűzte hozzá. A természettudományos tárgyak esetében “sience-típusú” tananyagot állítottak össze, hogy a diákok érdeklődését még inkább elnyerjék – mondta.

Az idegennyelv-oktatásban az eddigieknél hatékonyabb eszközökkel szeretnék növelni az eredményességet – ismertette. Hangsúlyozta, hogy meg kívánják teremteni a digitális kultúra és a modern munkaerő-piaci elvárások egységét. Megjegyezte: a módosított Nat csökkentheti a lemorzsolódást is, a végzettség nélküli iskolaelhagyást.

Fotó: Bruzák Noémi / MTI

Hajnal Gabriella, miniszteri biztos úgy fogalmazott: a módosított Nat középpontjában a gyermek és a pedagógus áll. Ismertette: csökken a tanulók óraszáma, és a korábbi szabályozástól eltérően évfolyamonként meghatározzák a diákok maximális heti óraszámát. Az alsó tagozat első három évében ez 24 óra lesz, amiből 22 a kötelező. Jelezte, hogy a maximumban már benne van a heti öt testnevelés óra is.

A 11-12. évfolyamon összesen a maximum óraszám 34 óra lesz, a kötelező ebből 11. évfolyamon 25, a 12. évfolyamon 24 óra. Ehhez jön még négy kötelezően választható tárgy, a korábbi fakultációknak megfelelően, illetve választható tárgyként négy illetve öt óra plusz.

Cáfolta, hogy megszűnnének tantárgyak, így a médiaismeret, mint kötelezően választható tárgy is megmarad, mostantól két évfolyamon is lehet majd tanulni. A 8. és 12. évfolyamon jelenik meg az állampolgári ismeretek, amely gyakorlatorientált információkat kíván közvetíteni, így például megtanulják a diákok, hogyan kell használni az ügyfélkaput. A digitális kultúra, a korábbi informatika, valamint a technika tantárgyak is megújulnak.

Lehetőség lesz a természettudomány elnevezésű integrált tárggyal kiváltani a kémia, fizika és biológia tárgyakat, és tartalmi megújuláson esett át a magyar nyelv és irodalom, a történelem, az ének-zene tárgyak.

Fotó: Bruzák Noémi / MTI

Jelezte: elkészültek az új kerettantervek is, amelyeket a minisztérium és az Oktatási Hivatal honlapján napokon belül közzé tesznek. Az átdolgozott tankönyvek is időben rendelkezésre állnak majd – ígérte a miniszteri biztos. A kiosztott háttéranyag szerint a tankönyvellátás felkészült a változások kezelésére, zavartalan lesz az ellátás a következő tanévre is. A módosított Nat az 1., 5. és 9. évfolyamon felmenő rendszerben a 2020/2021-es tanévtől lép életbe.

Maruzsa Zoltán, köznevelési államtitkár közölte: a módosított dokumentum további feladatokat ad majd a pedagógusképzés és továbbképzés területén. A megváltozott tartalmakra megfelelően fel kell készíteni a pedagógusokat – hangsúlyozta. Megjegyezte: a változások az érettségi szabályozását is érintik majd, a vonatkozó pontokat az év második felében rendezni kívánják.

UPDATE (2020. 01. 31. 14:41): A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) nehezményezi, hogy túlságosan későn hozták nyilvánosságra a módosított Nemzeti Alaptantervet, amelyről nem is folyt széles körű társadalmi vita.

Mint írták, ha az alaptantervet valóban be akarja vezetni a kormány felmenő rendszerben 2020 szeptemberében, ahhoz a kerettantervek és a tankönyvek sem készülhettek, illetve készülhetnek el idejében kellő szakmai alapossággal, és a tanárok felkészülésére sem marad elegendő idő. A PSZ már többször jelezte: a kapkodásnak leginkább a tanulók, illetve a pedagógusok lesznek az áldozatai – közölték.

Kitértek arra is: a PSZ – a szakmai tárgyakat tanító tagjai bevonásával – fogja megvizsgálni, hogy a módosított alaptanterv megfelel-e a XXI. század elvárásainak, csökkennek-e érzékelhetően a tanulók terhei, továbbá azt is, hogy a 2018-ban megfogalmazott javaslatai közül mit építettek be és mit nem. Érdeklődéssel várja a PSZ azt is, hogy a köznevelésről leválasztott szakképzés közismereti tantárgyait hogyan szabályozza a módosított Nemzeti alaptanterv.

A PSZ ismét nehezményezi, hogy az Emmi-vel tavaly kötött stratégiai megállapodása ellenére sem kapta meg a Nemzeti alaptanterv legutóbbi koncepcióját – zárul az állásfoglalás. (via MTI)