Nyílt tervtanácsi ülést tartottak a városháza sajtószobájában még múlt csütörtökön, ennek keretében pedig bemutatásra került a gyalogos-kerékpáros híd tanulmánytervének eddigi állása. A tervezők által Microsoft Teams-en keresztül tartott beszámoló után parázs vita kezdődött a teremben, őket is megszólítva.
Anno még a Szegeder vette észre először a gyalogos-kerékpáros híd látványterveit, így adta magát, hogy elmenjünk erre a nyílt ülésre. Konzultációként volt meghirdetve az esemény a szegedvaros.hu oldalon, ugyanis a résztvevők többsége szakmabeli volt, tervrajzok, látványtervek is bemutatásra kerültek minden mennyiségben. Kicsit olyan érzésem volt a Teams-es online konferencia miatt, mintha egyetemen kéne bemutatnom félév végén az általam elkészített projektfeladatot, majd azt a tanárok és a teremben lévő diákok értékelik, kérdéseket szegeznek nekem, így illik rá a konzultáció szó is. Főleg azért, mert a tervezőknek sok kritika szegeződött, szinte kérve őket, hogy ezt-azt módosítsanak mindenképp, nem leadható még a tervfeladat.
Azt még mindenféle részletezés előtt meg kell jegyezni – és ez hangsúlyosan el lett mondva az ülésen -, hogy
a szegedi gyalogos-kerékpáros híd még nagyon messze van.
Az is ki lett emelve, hogy a harmadik híd a prioritás, valószínűleg az előbb meg fog épülni. Egyelőre azért téma, mert a Modern Városok Programja keretében kapott a város pénzt rá, azonban a további tervezéshez és építkezéshez nincs még forrás. Ezt fel is használták, így készül ez a tanulmány, határidős projekt. A tanulmánytervből bár úgy tűnhet, hogy már minden eldőlt és kezdődhet az építkezés, nem így van. Most egyelőre csak megvizsgálják, hogy milyen akadályok, lehetőségek vannak a helyszínen, mekkora és milyen hidat kell tervezni, hova érdemes azt építeni, hogy illeszkedik a városképbe és így tovább. Ezután még további, részletes tervezések szükségesek, ha a tanulmány alapján kiválasztják a legmegfelelőbb kompromisszumot.
A helyszín mindenképp a Tisza Lajos krt. déli végén lenne, de ezen belül is 3 zöld és ezeknek sárga alváltozatait (az adott zöldhöz képest kissé eltolva) vizsgálták meg. Az Alsó Kikötő sor miatt voltak eltolások, mind a körút végétől északabbra, mind délebbre. Erre azért volt szükség, mert Újszegeden is valahogy rá kellett vezetni a hídról lejövő rámpát a meglévő úthálózatra, illetve a Szőregi út mellett futó kerékpárútra. Az egykori vasúti híd megmaradt pillérje miatt a vízügyi előírások megengedték, hogy a híd rámpája is belógjon az ártér fölé a szűkületnél. Ezáltal sokkal jobban be lehetett integrálni a környezetbe, mindössze 15 méteres rámpa elég volt, így végül a tervezőcsapat ezt találta a legmegfelelőbb helyszínnek. A kerékpáros továbbvezetést jelenleg két változatban, a Herke utcában tervezik, ahol egy szűkös részen, panelek közt menne a Szőregi útig. A másik változat szerint az akkorra már valószínűleg elbontott sínek mentén, a régi vasúti hídról lejövő pálya nyomvonalán menne tovább. Ehhez keresztül kell menni a vízművek területén, de nagy előnye, hogy szinte irányváltoztatás nélkül haladna.
Hiába volt itt tökéletes a helyszín, a szegedi oldal már problémásabb. Mivel a hidakat a folyók sodorvonalára (ahol a sodrás a legerősebb) merőlegesen szokták tervezni, ezzel a hellyel átellenben épületek (a klinikák) vannak térfalként. További probléma, hogy a vízügyi előírások szerint nem mehettek bizonyos magasság alá a hídpályával, így a szegedi lejáró leginkább egy tekergő kígyóhoz hasonlít, ami ráadásul nem csak ronda vizuálisan, de sok helyet elvesz a klinikák előtti kis zöldterületből is. A kerékpáros átvezetés itt az árvízi emlékmű felé lenne, egyik esetben jelzőlámpás rávezetést is terveztek a Szőkefalvi-Nagy Béla utcához, míg a másikban az emlékmű előtti téren közös gyalogos-kerékpáros részen csatlakozna a körútra.
További szempont volt még, hogy a szegedi oldalon ne legyen különösebb pilon, ami magasságával konkurál a Dómmal és a városképet is befolyásolja. Újszegeden ez annyira nem fontos, így a preferált változatok az egybegyűltek által az egypilonos verziók voltak. Ezekkel azonban az a baj, hogy a vízügyi előírások miatt hatalmas, 200-230 méteres nyílást kell áthidalni, így az egy oldalon lévő pilonnak magasra kell nyúlnia, hogy a teljes pályát megtartsa. A tervezők arra törekedtek, hogy sehol se legyen kandeláberes közvilágítás, ehelyett a korláton és a szerkezeten lenne csak hangulatvilágítás. Ez mindenképp hozzáadna a városképhez, ekkor hangzott el az, hogy a város kiírásában turisztikai attrakció funkció is feltétel volt, illetve a harmadik híd és a Belvárosi híd mellett kerékpáros forgalmat is levezetne. A változatokat már mi is körülírtuk a korábbi cikkben, de azért nézzük meg a plusz infókat, amiket akkor nem tudhattunk.
Alsópályás ívhíd
Változtatható járdaszélesség a Tisza felett a teljes pálya hosszában, amikkel kiülős helyeket, turisztikai részt is lehet építeni. Ez csak ennél a típusnál lehetséges, így máris egy óriási előny. Az ív magassága nem sokkal magasabb, mint a Belvárosi hídé, azonban itt jóval, 60%-kal nagyobb támaszköz is van. Kevéssé van hatással a városképre, inkább a Tisza felett markáns a megjelenés.
Kétpilonos függőhíd
33 méteres pilon magasság, szélesítés csak ennek környezetében lehetne. A rámpa a két pilon ellenére ugyanaz, mint az egy pilonosok és az ívhíd esetén. Itt azonban a szegedi oldalon is lenne egy markáns pilon, építészetileg nem túl előnyös a városkép miatt, a klinikák épületei túl közel lennének.
Kétpilonos ferdekábeles híd
43 méteres pilon kéne, ráadásul kettő. Egyik oldalon csökkentve van a nyílás, csak a pilonok körül lehetséges kétoldalt szélesítés A városkép szempontjából ugyanaz, mint az előző változat, persze a magasságot leszámítva.
Egypilonos függőhíd
66 méterre magasodik a járdaszint felett, alul kettéváló pilon ezért tömegben nem nagy, karcsú hatás. Ennek a megoldásnak az óriási hátránya, hogy építésekor Tisza felett teljes állványzat kell.
Egypilonos ferdekábeles híd
98(!) méter magas pilon, viszont csak az újszegedi oldalon. Szintén alul kettéválna, lehetséges útszélesítés kétoldali pihenőhellyel a pilon körül, illetve a szegedi pillér felett.
A tervek ismertetése után a résztvevők szóltak hozzá az elhangzottakhoz. Egyikük szerint indokolt a híd, mivel új fejlesztési terület lenne Újszegeden a Nagykörút bezárásával, ezt kötné össze a szegedi belvárossal, valamint az Oskola utcát tehermentesítené. Más szerint a pilonok mérete konkurálna a meglévő hidakkal a vízügyi előírások és a hatalmas nyílás miatt, továbbá a kerékpáros forgalom növekedése sem indokolja jelenleg a harmadik híd mellett még ezt is. Egy harmadik vélemény, hogy a város sugaras körutas szerkezete miatt indokolt, mert a Belvárosi hídon nagyon körülményes az átkelés. Egy újabb vélemény, hogy a szegedi oldalon szűk a hely, a régi vasúti hídnál már annyira nem vonzó a híd, mert túl lent van, a rámpa csúnya és túlkomplikált. Valaki egyenesen komikusnak nevezte a hidat, annyira szükségtelen a többi mellett, valamint rácsos tartós hidat is el tudna képzelni, a régi vasúti híd is olyan volt.
A tervező reagálása szerint azonban a rácsos tartó nagyon markáns lenne, ugyanúgy konkurálna a városképpel, a többi változat sokkal légiesebb. Korlátozottak a lehetőségek a rámpa elhelyezésére is. Legoptimálisabb a Tisza Lajos krt. vonala lenne, de Újszegeden a kedvező rámpa-lehetőség és kerékpáros átvezetés miatt lett ez a kompromisszum. Erre jött a reakció, miszerint akkor el kell forgatni a hidat, de a sodorvonal miatt ez nem igazán opció. A Tisza Lajossal nem tudják párhuzamosan lehozni a rámpát (100 méteren kéne kifuttatni) a szegedi oldalon, amúgy is a klinikák felé kéne levezetni. Felmerült valaki részéről, hogy arrébb helyezhetnék az árvízi emlékművet, de akkor az egész rakpartra (ami akkorra lehet, hogy már “sétáló” lesz) levezető felüljárót át kéne építeni, pillért elhelyezni ott, ez azonban tetszett a résztvevők többségének, amúgy is régi és rossz állapotú az a rész.
Végül a résztvevők abban maradtak, hogy a tervezők próbálják részletesen megcsinálni a Tisza Lajosra egyből rávezető változatot is, valamint dolgozzák át a rámpát és a kerékpáros átvezetést is a szegedi oldalon, hiszen ha a híd indokolt lesz, az nagyobb kerékpáros forgalmat feltételez, a mostani tervekkel viszont ugyanúgy feltorlódnának, sok lenne a konfliktus a gyalogosokkal is.
Nyitókép: Móricz-Sabján Simon